//Lengyelország ismét kettévált
Egy kisgyermek játszik az európai választások során egy szavazóhelyiségben Varsóban, 2019. május 26-án #moszkvater

Lengyelország ismét kettévált

MEGOSZTÁS

Az ellenzéki összefogás nem hozta a várt eredményt, az őszi parlamenti választásokon azonban a PiS koalíciós partner nélkül maradhat

Schmidt Andrea írása a #moszkvater.com számára

Egy kisgyermek játszik az európai választások során egy szavazóhelyiségben Varsóban, 2019. május 26-án #moszkvater
Egy kisgyermek játszik az európai választások során egy szavazóhelyiségben Varsóban, 2019. május 26-án
Fotó:EUROPRESS/Janek SKARZYNSKI/AFP

Lengyelország még nem Magyarország. Ezzel a címmel jelent meg a legnagyobb ellenzéki napilap, a Gazeta Wyborcza keddi száma a címlapon egy kettéosztott Lengyelország térképpel. Amint azt a cikk szerzője keserűen megállapította, még nem azonosítható Magyarországgal, de jó úton halad afelé, hogy azzá váljék.

Ahogy Magyarország, úgy Lengyelország lakossága is május 26-án járult az urnák elé, hogy megválassza az Európai Parlamentben később helyet foglaló 52 képviselőjét. Ezt előzte meg a tavalyi őszi önkormányzati választás, amelyet az ellenzék már akkor elkönyvelte a mostani, valamint az őszi országgyűlési választások főpróbájának. Mint ismeretes, az akkori választások kettéosztották Lengyelországot. A nagyvárosokban, illetve a nyugati vajdaságokban az ellenzék és a helyi politikusok nyertek, míg a keleti vajdaságok és a vidék a kormányzó Jog és Igazságosság Párt (PiS) győzelmét hozták el.

Az EP-választásokra mindkét oldal nagy várakozással tekintett, és saját stratégiájával készült. Ezt a folyamatot két olyan fontos esemény akasztotta meg, amely a kormánypárt számára adhatott okot aggodalomra. Előbb januárban tragikus körülmények között vesztette életét Pawel Adamowicz, a népszerű gdanski polgármester, majd Robert Biedron, a homoszexualitását nyíltan vállaló slupski polgármester alapított Wiosna, azaz Tavasz néven új politikai formációt, amely azonnal meghatározó erővé vált Lengyelországban. Az ellenzéki pártok Európai Koalíció néven igyekeztek összefogni, és így minél több mandátumra szert tenni, miközben Kaczynskiék sorra adták át a vidéki beruházásokat, amelyek zöme a magyarországiakéhoz hasonlóan uniós forrásokból épült.

Májusra úgy tűnt, fej-fej mellett áll a két oldal, és a kormánypárt megszorongatható. Erre utaltak azok a közvélemény-kutatáson alapuló adatok is, amelyek még májusban is szerény ellenzéki előnyt jeleztek. Az ellenzék magabiztosságát alátámasztotta az a katolikus egyházon végigsöprő botrány is, amit egy lengyel dokumentumfilm bemutatása okozott. Ebben a katolikus papok által elkövetett pedofil bűnök áldozatai vallottak színt. A „Ne mondd el senkinek” című filmet az első hét után több mint húsz millióan látták. A dokumentum film a katolikus egyházban, illetve az egyházra támaszkodó kormánypártban is komoly fejtörést okozott. Különösen annak fényében, hogy a Klery című film, amely a tavaly őszi bemutatóját követően nézettségi csúcsot döntött, ugyancsak sikeresen tépázta meg a katolikus egyház nimbuszát.

„Ilyen előjelek után jött vasárnap a választás, s az urnazárást követően mégis Kaczynskiék tábora örülhetett az eredményeknek. A Jog és Igazságosság Párt a szavazatok 45,5 százalékát megszerezve mintegy hét százalékkal végzett összesítésben a Koalíció Európáért tömörülés előtt, amely kénytelen volt valamivel több, mint 38 százalékkal beérni. Rajtuk kívül egyedül Biedron Wiosna (Tavasz) nevű pártja ugrotta meg a bejutáshoz szükséges küszöböt. Az eredetileg becsült 10 százalékot ugyan meg sem közelítette, az elért 6 százalékkal mégis három képviselőt küldhet Brüsszelbe”

A választást követő napokban az elemzők is sorra igyekeznek magyarázatot találni a PiS megerősödésére. végül arra jutottak, hogy a lengyel családoknak juttatott szociális ellátás, azaz az immár gyerekenként járó havi 500 zloty nagy mértékben megnövelte a kormányzó Jog és Igazságosság támogatását a falvakban. Különböző felmérések bizonyították azt is, hogy a PiS támogatói köre elsősorban az alacsonyabb képzettségű illetve konzervatív nézeteket valló falusi lakosság soraiból kerül ki.

Fontos befolyásoló tényezőnek tartják ennek kapcsán az elemzők a falusi lakosság információhoz való jutásának kérdését. A vidéki lakosság, a hazaihoz hasonlóan elsősorban a köztévéből tájékozódik, míg az alternatív hírforrások kevésbé érnek el hozzájuk. Nem mehetünk el a katolikus egyház szerepe mellett sem. A szószékről – különösen a Biedron féle liberális nézetekkel szemben – ugyancsak a kormányoldal kapott támogatást.

Fontos ugyanakkor megállapítani, amint azt a falukutatással foglalkozó szociológus Arkadiusz Ptak állítja, hogy nem beszélhetünk egységes lengyel vidéki társadalomról. Teljesen más viselkedési mintát követ a városi agglomerációs övezethez tartozó, vagy annak környékén élő vidéki lakosság, és merőben más hozzáállást mutat a kisvárosi környezethez tartozó falvak lakossága. A 2015-ös választások óta ismert tény, hogy a PiS jól képes mozgósítani a vidéki lakosságot, azaz Lengyelország lakosságának mintegy 40 százalékát. A jelenlegi állapotból nehéz kitörni, erre még a Koalíció (KE) tagjaként megmérettetett Lengyel Parasztpárt sem feltétlenül lenne képes. Még akkor sem, ha – mint azt a Parasztpártban megfogalmazták meg – legközelebb nem biztos, hogy a koalíciót választanák.

„A nagy kérdés ebből adódóan az őszi parlamenti választás lesz. A mostani EP-választások kampánya sem feltétlenül Európáról szólt”

Pontosabban, ahogy azt a Koalíció felé érkező kritikák megfogalmazzák, míg Kaczynskiék egyértelmű jelszavakhoz kötötték kampányukat, „Lengyelország – Európa szíve”, a Koalíció, talán mert annyi nézet jelent meg benne, nem tudott egyetlen közös, jól megjegyezhető jelmondatot sem megismertetni a szavazópolgárokkal. Ráadásul, amint az a részvételi adatokból is leszűrhető, a lengyel fiatalság részvételi hajlandósága messze alulmúlta az idősebb generációét. A Koalíció számára az sem volt túl könnyű feladat, hogy – éppen a szerteágazó nézetek miatt – magát az együttműködést is nehéz volt fenntartani.

Robert Biedron sokkal optimistább hangnemet ütött meg a választások eredményét hallva. Ugyan a több mint 10 százalékos eredményre prognosztizált Wiosna, Tavasz nevű liberális párt csak alig valamivel több mint 6 százalékot ért el, ezzel éppen bekerült az Európai Parlamentbe. Ő már a jövőbeni esetleges koalíciós együttműködést sem tartotta kizártnak. Szavai azt sugallták, hogy pártja a KE-vel szövetkezve képes lenne megtörni a PiS hatalmát.

A mandátumok természetesen más és más szavazatszámot jelentenek. A képzeletbeli dobogó második helyére Jerzy Buzek volt kormányfő léphet, aki a Koalíció Európáért jelöltjeként több mint 421 ezer szavazatot kapott. Még őt is túlszárnyalta azonban a maga 524 ezer ezer szavazatával egy másik volt kormányfő, a Jog és Igazságosság Párt jelöltje Beata Szydlo. A kormánypárt a legnagyobb sikerét amúgy Podkarpackie vajdaságban érte el, ahol 65 százalékos támogatottságot élvezett.

„Lengyelország tehát ismét kettévált. A nyugati vajdaságok egyértelműen az ellenzék mellé álltak, míg Kaczynskiék zömmel a keleti vajdaságokban arattak sikert. A mandátumok tekintetében a kormányoldal 26 (illetve a brexit után 27), az ellenzéki koalíció 22 fővel számolhat, a Wiosna párt pedig 3 képviselőt fog tudni küldeni”

Sajátos helyzetet teremtett az elhúzódó brexit ügye is. Jelenleg Lengyelország 51 fővel képviselteti magát Brüsszelben, illetve Strasbourgban. Nagy-Britannia kilépésével a képviselők száma 52 főre növekszik. Mivel Nagy-Britanniában is választásokat tartottak az elmúlt héten, értelemszerűen a brit helyeket még nem lehetett újraosztani. Így viszont a legszerencsétlenebb helyzetbe a Jog és Igazságosság Párt színeiben képviselői mandátumot szerző Dominik Tarczynski került, ám azt csak Nagy-Britannia kiválásával kaphatja meg.

Az őszi választásokra nézve érdemes megfontolni, hogy amennyiben azt a Jog és Igazság Párt nyerné, minden bizonnyal koalícióban tudna csak kormányozni. Nagy kérdés ugyanakkor, hogy melyik párttal léphetne koalícióra. A konzervatív párthoz képest igencsak liberális nézeteket valló Wiosnaval minden bizonnyal nem, a többi kispárt pedig a mostani választáson sorra elvérzett.

MEGOSZTÁS