Kezdőlap » x-demokrata » Lendületben a lengyel gazdaság
Lengyelország az egyetlen Európai Uniós tagállam, amely nem süllyedt recesszióba a 2008 utáni válság idején, hanem töretlenül növekedett. Kora esti életkép a krakkói Pijze romkocsmában #moszkvater

Lendületben a lengyel gazdaság

A lengyel gazdaság jelenleg 4,5 százalékkal bővül, a kormány célja, hogy az elmúlt 30 évben először hiány nélkül hozza le jövőre a költségvetést, s így az országnak a számítások szerint 14 évre van szüksége, hogy felzárkózzék az EU 15 régi tagállamához.

Lengyelország az egyetlen Európai Uniós tagállam, amely nem süllyedt recesszióba a 2008 utáni válság idején, hanem töretlenül növekedett. Kora esti életkép a krakkói Pijze romkocsmában #moszkvater
Lengyelország az egyetlen Európai Uniós tagállam, amely nem süllyedt recesszióba a 2008 utáni válság idején, hanem töretlenül növekedett. Kora esti életkép a krakkói Pijze romkocsmában
Fotó:Tóth Tibor

A jelenlegi gazdasági növekedési trendek alapján Lengyelország az egy főre jutó GDP tekintetében 21 év alatt érheti utol Németországot, áll a Warsaw School of Economicsnak a világ számos gazdasági döntéshozóját felvonultató krynicai fórumra készült jelentéséből. A tanulmányából az is kiderül, Lengyelországnak 14 évre van szüksége ahhoz, hogy az egy főre jutó GDP átlagos szintjét tekintve felzárkózzék az EU 15 régi tagállamához.

„Lengyelország az egy főre jutó GDP átlagos szintjét tekintve Görögországot már megelőzte, ez év végére pedig valószínűleg Portugáliát is maga mögött hagyja”

A lengyel Központi Statisztikai Hivatal szerint közben a lengyel gazdaság ez év második negyedében 4,5 százalékkal bővült, és ezzel Mateusz Morawiecki miniszterelnök szerint Lengyelország világszerte és Európában is a leggyorsabban növekvő gazdaságok közé tartozik. Júniusi prognózisában megemelte lengyelországi GDP-növekedési előrejelzését a lengyel jegybank az előző, márciusi előrejelzéséhez képest.

„A lengyel GDP-növekedés a jegybank prognózisa alapján 2019-ben 4,5 százalék, 2020-ban 4,0 százalék, 2021-ben pedig 3,5 százalék lesz. Eközben a fogyasztói árindex az idén 2,0 százalék, jövőre 2,9 százalék, 2021-ben 2,6 százalék lesz”

Krynica átlátszó #moszkvater

A bruttó hazai termék növekedéséhez elsősorban a vállalati beruházások és a belső fogyasztás szintén felfelé javított növekedése járul hozzá, írja a jegybank közleménye. A vállalati beruházások az idén 8,6 százalékkal, 2020-ban 4,8 százalékkal, 2021-ben pedig 2,6 százalékkal nőnek. Az előző, márciusi prognózis az idei évre 5,4 százalékos, jövőre 3,7 százalékos, 2021-re pedig 2,6 százalékos növekedést jelzett. A belső fogyasztás az NBP mostani prognózisa szerint 2019-ben 4,9 százalékkal, 2020-ban 4,4 százalékkal, 2021-ben 3,7 százalékkal növekszik.

Jacek Kotlowski a Nemzeti Bank gazdasági elemzési osztályának a vezetője elmondta, hogy számításaik szerint a kormány költségvetésbe beépített növekedési ösztönzői a GDP 1,1 százalékát állítják elő 2019-ben és 2020-ban. Hangsúlyozta, hogy Lengyelországnak külső és belső egyensúlytalanságoktól mentes növekedési pályára sikerült állítania gazdaságát.

A lengyel gazdaság további robusztus növekedését várja a Moody’s is, amely megerősítette Lengyelország államadósság-kötelezettségeinek elsőrendű „A2” osztályzatát. A nemzetközi hitelminősítő szerint a lengyel szuverén besorolás kilátása változatlanul stabil. A Moody’s a döntéshez fűzött elemzésében kiemeli, hogy a lengyel hazai össztermék csaknem három évtizede növekszik megszakítás nélkül és viszonylag stabil ütemben.

„A Moody’s szerint a nagy lengyel gazdaság a térségbeli országok gazdaságainál kevésbé nyitott, így kevésbé sebezhető is a külső kereslet változásaitól”

A lengyel gazdaság növekedése a világgazdaság és az euróövezet tavaly tapasztalt lassulásával szemben is ellenállónak bizonyult, és mindezek alapján a Moody’s az idén 4,4 százalékos, jövőre 3,7 százalékos GDP-bővülést vár Lengyelországban.

A hitelminősítő szerint az Európai Unióhoz mért jövedelmi lemaradás továbbra is folyamatosan csökken. A Moody’s közölte, azzal számol, hogy az egy főre jutó lengyel GDP-érték 2022-ig az EU mediánszintjének 87 százalékára emelkedik a 2018-ban mért 80 százalékról. A cég hangsúlyozza ugyanakkor, hogy az erőteljes lendületű felzárkózás ellenére a vásárlóerő-paritáson számolt lengyel fejenkénti hazai össztermék kissé még elmarad a Moody’s listáján „A2” besorolással nyilvántartott szuverén adósok mediánszintjétől.

A Moody’s kiemeli elemzésében, hogy a rövid távú államháztartási mutatók javulnak, a GDP-arányos államháztartási hiány 2015 óta folyamatosan 3 százalék alatt van, és az utóbbi időben a GDP-arányos államadósság-ráta is lefelé indult. Tavaly az államháztartási hiány 0,4 százalékos mélységi rekordra csökkent, és a hazai össztermékhez mért államadósság-ráta 2009 óta először 50 százalék alá süllyedt – áll a Moody’s elemzésében.A cég ezzel együtt azonban 2019-re 1,8 százalékos, jövőre 2,6 százalékos államháztartási hiánnyal számol, mindenekelőtt a választások előtti költségvetési csomag miatt, amelynek szociális kiadási tervei a hitelminősítő várakozása szerint növelni fogják a lengyel strukturális deficitet. Mateusz Morawiecki miniszterelnök közben azt az ambíciózus célt tűzte ki a kormány elé, hogy jövőre az elmúlt 30 évben először ne legyen hiánya  költségvetésnek.

„A Moody’s a hosszú távú növekedési kockázatok között említi, hogy az EU 2021-2027-es költségvetési időszakában várhatóan csökkennek az uniós folyósítások, nagyrészt éppen a lengyel fejenkénti jövedelmi szint felzárkózási folyamata miatt”

A fórumon több előadásban is elhangzott, hogy Lengyelország a térség aktuális éltanulója.  Először akkor figyeltek fel rá, amikor az egyetlen Európai Uniós tagállamként nem süllyedt recesszióba a 2008 utáni válság idején. Mindenek előtt annak köszönhetően, hogy

„olyan dolgokat csinált, amelyeket az eurozónában nem lehetne”

Igazi keynesiánus keresletélénkítő politikát folytatott, és évről-évre 7-8 százalékos államháztartási deficitek árán élénkítette a lengyel gazdaságot. Ebben persze nincs semmi különös, hiszen az eurózóna kivételével az Egyesült Államoktól Oroszországon át Kínáig ezt csinálta mindenki. Az is igaz, hogy e keresletélénkítő ellensúlyozást Lengyelország azért volt képes végrehajtani, mert alacsony volt a GDP arányos adósságállománya. Emellett a lengyel gazdaságon akkor segített a zloty leértékelése is. A válság időszakában körül belül harmadával gyengült a lengyel fizetőeszköz, és ennek a hatása meg is mutatkozott a drámaian javuló kereskedelmi mérlegükben. Ellenzéki közgazdászok azonban most arra figyelmeztettek, hogy a gazdasági növekedés megtörhet, amennyiben nem lesz elegendő munkaerő. Így aztán szerintük még több ukrán és afrikai vendégmunkásra lesz szükség a jelenlegi trend fenntartásához.

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.