„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
Andrew Korybko írása a #moszkvater.com-on
„A felőrlés megállhat, az Ukrajnára nehezedő nyomás oldódhat, ha Kijev elismeri a mostani bekerítést”
Fotó:EUROPRESS/Genya SAVILOV/AFP
Putyin bejelentette, hogy több mint tízezer ukrán katona van bekerítve Kupjanszkban és Pokrovszkban (Krasznoarmejszk), a védelmi minisztériuma pedig ehhez még hozzátette a Pokrovszk közelében lévő Mirnohradot (Dimitrov). Az orosz elnök előállt azzal a javaslattal is, hogy néhány órára leállítják a harcokat, hogy a külföldi újságírók – köztük ukránok is -, a helyszínről tudósíthassanak. Putyin – akárcsak a 2022 eleji Azovsztal körül kialakult patthelyzetben – tömeges megadást javasol, Zelenszkijt azonban ez egyelőre nem érdekli. S, hogy ez mit jelent?
„Oroszország az Ukrajnának nyújtott nyugati milliárdos segélyek ellenére továbbra is halad előre”
Az Economist nemrégiben publikált egy cikket, amelyben azért lobbizik, hogy Európa a következő négy évben is finanszírozza Ukrajnát, ami állításuk szerint legalább 390 milliárd dollárjába fog kerülni az adófizetőknek. Arról is beszámoltak, hogy idén 100-110 milliárd dollárt költöttek el, ami eddig éves lebontásban a legnagyobb összeg, összesen pedig 2022 óta már 360 milliárd dollárrral támogatták Ukrajnát. Egyértelmű ugyanakkor, hogy a nyugati segélyek nem tudták visszaszorítani Oroszországot, csupán lassították az előretörését. A mostani bekerítés tehát azt mutatja, hogy önmagában a pénz kevés ahhoz, hogy a Nyugat/Ukrajna stratégiai vereséget mérjen Oroszországra.
„A felőrlés megállhat, az Ukrajnára nehezedő nyomás oldódhat, ha Kijev elismeri a mostani bekerítést”
Volodimir Zelenszkij és Olekszandr Szirszkij főparancsnok tagadta ezeket a bekerítéseket. Valószínűleg azért, mert attól tartanak, hogy amennyiben megadásra utasítják erőiket, elveszthetik a Nyugat támogatását. Végtére is, a háború 3,5 évében három komoly bekerítés során több ezer katona elveszett, ami arra késztethet néhány nyugati tisztviselőt, hogy újragondolja Ukrajna finanszírozását, mivel a beígért győzelemre egyre kevesebb az esély.
„Komoly eredmény lenne, ha Oroszország elfoglalná e három települést”
A bekerített ukrán erők akár megsemmisülnek, akár megadják magukat, az felgyorsítja az orosz előrenyomulást. Krasznoarmejszk/Pokrovszk ugyanis például a Dnyipropetrovszki terület kapuja, ahová az orosz erők már a nyár elején betörtek. A további előrenyomulás a Pokrovszkon túli, védelmi erődítések nélküli síkságokon arra kényszerítheti Ukrajnát, hogy eleget tegyen Oroszország békeköveteléseinek, vagy arra készteti az Egyesült Államokat, hogy eszkaláljon a deeszkaláció érdekében.
„Putyin az elhúzódó felőrlő háborúval szemben a gyors politikai rendezést részesítené előnyben”
Egyes véleményekkel ellentétben Putyin nem akarja, hogy a konfliktus elhúzódjon, és nem akarja kiterjeszteni Oroszország területi igényeit. Ezért szólította fel a megadásra Ukrajna bekerítésben lévő csapatait. Arra számít, hogy Ukrajna ezután kivonul a Donbassz többi részéből is, ez pedig gyors politikai rendezéshez vezethet, amelynek során Oroszország eléri egyéb céljait is. Zelenszkij és európai támogatói azonban ezt nem fogadják el, Kijev folytatni akarja a harcot, így végső soron minden azon fog múlni, mit akar Trump.
„Trumpnak hamarosan el kell döntenie, hogy a sajátjává teszi-e ezt a háborút”
Trump az ukrajnai konfliktust Biden háborújának tekinti, és ragaszkodik ahhoz, hogy az nem történt volna meg, ha ő nyerte volna meg a 2020-as választásokat. Hamarosan azonban el kell döntenie, hogy békét akar-e, ahogy állítja, vagy hajlandó-e ezt a háborút a magáévá tenni azáltal, hogy azt a végtelenségig fenntartja. Putyin némi hátránnyal indul, amikor a befagyott béketárgyalások felélesztése érdekében megadásra szólítja Ukrajna bekerített csapatait. Trumpon múlik ugyanis, hogy nyomást gyakorol-e Zelenszkijre, avagy elfogadja az ukrán elnök dacolását.
Ezért aztán az ukrán erők bekerítése e három településen fontosabb lehet, mint amilyennek első pillantásra tűnhet. Putyin ismét olajágat nyújt Zelenszkijnek és Trumpnak, mert valóban nem akarja, hogy a konfliktus elhúzódjon, és Oroszország ez esetben a háború kiterjesztésére, még nagyobb területek megszerzésére kényszerüljön. Ez a pillanat tehát – függetlenül attól, hogy mit dönt Trump – utólag akár majd mérföldkőnek is tűnhet.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater
Tuco says:
“Putyin bejelentette, hogy több mint tízezer ukrán katona van bekerítve Kupjanszkban és Pokrovszkban (Krasznoarmejszk), a védelmi minisztériuma pedig ehhez még hozzátette a Pokrovszk közelében lévő Mirnohradot (Dimitrov). Az orosz elnök előállt azzal a javaslattal is, hogy néhány órára leállítják a harcokat, hogy a külföldi újságírók – köztük ukránok is -, a helyszínről tudósíthassanak.”
Kupjanszk éppenséggel Harkiv megyéhez tartozik, amit tudtommal (még) nem annektált Oroszország. Mégis külföldinek számítanak már ott is az ukránok…?
brüsszelita says:
„A felőrlés megállhat, az Ukrajnára nehezedő nyomás oldódhat, ha Kijev elismeri a mostani bekerítést”
Természetesen a felőrlés attól nem áll meg, hogy a harctéren Kijev elismeri az egyébként is ismert tényeket, akkor állhat meg, ha elismeri a vereséget, és ahhoz igazítja a béke feltételeket. Addig meg megy tovább a háború, mintha mi sem történt volna, és ezt az orosz hadvezetés is tudja, egyedül az újságírók hisznek a csodában, hogy szenzációt tálaljanak.
Sőt fordítva, mint ahogy azt a cikk állítja: A három település elfoglalása után az orosz támadás üteme nemhogy megreked, hanem fel is gyorsulhat, és akkor még az a csoda is megeshet, hogy az ukrán vezetés megvilágosul. Csakhogy nem neki kell megvilágosodnia, hanem Londonnak, amit az újságírók gyakran elfelejtenek, márpedig csodák nincsenek – azaz dehogynem, a cikkekben dögivel.