Kezdőlap » Fókuszban » Kusturica: Eurázsia nyerésre áll
Emir Kusturica #moszkvater

Kusturica: Eurázsia nyerésre áll

A világhírű filmrendező szerint Szerbiának egy igazi szövetségese van, mégpedig Oroszország

Emir Kusturica #moszkvater
Emir Kusturica
Fotó:EUROPRESS/Omar Marques / Anadolu Agency

Szerbiának egy igazi szövetségese van, mégpedig Oroszország. Erről az orosz elnökkel jó kapcsolatot ápoló Emir Kusturica beszélt a szerb Blicnek nyilatkozva. A világhírű szerb filmrendező szintén a napokban interjút adott a Rosszijszkaja gazetának is, amelyben azt fejtegette, hogy Eurázsia nyerésre áll, s ha létrejönne az Atlanti-óceántól a Csendes-óceánig terjedő egységes gazdasági térség, az kielégíthetné a transznacionális vállalatok étvágyát, így elkerülhető lenne a háború.

„Az általam olvasott könyvek alapján állíthatom, hogy történelmünk során csak egy ország támogatott mindig bennünket, éspedig Oroszország. S nemcsak azért, mert testvérek vagyunk, hanem mert ez Moszkva érdekében állt” – fogalmazott a rendező, megjegyezve, hogy szerb elnöknek azokra kell támaszkodnia, akit a történelem kijelölt országa számára.

Kusturica arról már az orosz lapban elmélkedik, hogy Szerbia legnagyobb baja, hogy sokáig a Nyugat által korrumpált elitje volt. „Itt az ideje, hogy elszakadjunk Joszip Broz Titótól, aki Churchill és Sztálin között lavírozva az elsőt választotta. Nem utolsó sorban azért, mert a londoni Concordia szabadkőműves páholy tagja volt” – véli a rendező, elismerve, hogy 1948-ban a Nyugat haladóbb volt, mint a Szovjetunió. Ma azonban Kusturica szerint már más a helyzet, s ha valaki elmegy Moszkvába, akkor nem csak egy igazi orosz városba, hanem egyúttal egy hatalmas európai központba érkezik. Mint figyelmeztet, ha világháború lesz, abban Eurázsia fog nyerni.

„Lehet harcolni Oroszországgal, de ez az egész Eurázsia megtámadását jelenti, s ezt a háborút nem lehet megnyerni” – intett mindenkit visszafogottságra Kusturica, Szerbiának azt tanácsolva, hogy Eurázsia oldalán álljon, mert ott van Európa jövője. „Európa Oroszország nélkül csak egy múzeum, idős emberekkel!” – indokolta állítását.

Kusturica felveti, hogy miért zavarja a Nyugatot Oroszország? „Hát igen, mert Oroszország területén összpontosul a világ természeti kincseinek harmada” – adja meg rögtön a választ is. „S hogyan juthatnak a nyugatiak extra haszonhoz, s erősíthetik a saját gazdaságukat? Csakis expanzióval!” – folytatja a gondolatmenetet Kusturica, hozzátéve, hogy ez a terjeszkedő politika nem újkeletű. Egykor úgy hívták, hogy „Drang nach Osten!”, azaz „Nyomulás Keletre!”.

Aztán a rendező szintén Oroszország és a Nyugat kontextusában a nacionalista pánszerb eszme eredetéről beszél. A Nagy-Szerbia kifejezés gyökereit szerinte Londonban kell keresni. „Abban a vitában jelent meg, amely Oroszország balkáni befolyásának gyengítése érdekében a területek egyesítése illetve szétdarabolása körül bontakozott ki. Karagyorgyevics (Sándor) gyilkosát is Londonban kell keresni, ahol a Nagy-Szerbia eszméjét kitalálták.

„Az extravagáns Kusturica megosztotta elképzeléseit a Blicnek a „szabad” Európáról is, ahol véleménye szerint gondos kezek tudatosan alakítják ki a jó vásárlók és a jó rabok osztályát”

„Egy olasz író fogalmazott úgy, hogy Európa egyesül és afroázsiai vérfrissítésen esik át, mert csak nemzeti identitás nélkül válhatunk jó fogyasztókká és jó rabokká” – idézi fel a rendező. Kusturica a gondolatmenetet folytatva ezután Csingiz Ajtmatovot idézi, aki egyik könyvében arról ír, hogyan vetett rabságba egész törzseket Dzsingisz kán. Különválasztotta, majd megskalpolta a férfiakat, s a levágott bőrt a fejükre rakva a tundrába hajtotta őket. S aki ezt a poklot egyáltalán túlélte, az is elvesztette az emlékezetét, és ideális rabbá vált. „Ugyanerre a koncepcióra épül az úgynevezett szabad Európa ideológiája!” – fejtette ki Emir Kusturica.

                                                                                                                               *

Emir Kusturica Szarajevóban született szláv ortodox gyökerekkel rendelkező boszniai muszlim családban. A Prágában végzett szerb filmrendező, forgatókönyvíró, színész, producer, zenész és zeneszerző az 1980-as évek óta rendez mozifilmeket. Alkotásait a legjelentősebb fesztiválokon díjazták, Cannes-ban például kétszer is elnyerte az Arany Pálmát. Különösen nagy visszhangot váltott ki az Underground (1995) című filmje. Alkotásainak valóságos védjegyévé vált barátja, Goran Bregović muzsikája. 2005-ben áttért az ortodox hitre, új keresztneve Nemanja.

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.