//Kreml, maga az orosz történelem
Szent György szobra a moszkvai Kreml szenátusi épületének a tetején #moszkvater

Kreml, maga az orosz történelem

MEGOSZTÁS

Sokan egyértelműen a moszkvai Vörös téren látható, fallal körülvett városrészt ismerik csak, mint Kreml. Pedig több olyan városban is megtalálható, melyek a középkori orosz történelem talán legfontosabb helyszínei voltak. Kétrészes cikksorozatunkban bemutatjuk azokat a fellegvárakat – ez a kreml szó eredeti jelentése –, melyek a mai napig fennmaradtak.

Szent György szobra a moszkvai Kreml szenátusi épületének a tetején #moszkvater
Szent György szobra a moszkvai Kreml szenátusi épületének a tetején
Fotó:EUROPRESS/Vladimir Astapkovich/Sputnik

Biztos vagyok abban, hogy annak idején, amikor még az egyik legfontosabb iskolai verseny volt a „Ki tud többet a Szovjetunióról?”, a résztvevő diákok közül nem sokan tudták volna azt, vajon hány Kreml található a „nagy keleti testvérnél”. Sőt, a mai rohanó világban sem találnánk sok olyan embert – kivéve a fanatikus Oroszország-rajongókat, vagy a történelem nagy ismerőit –, akik kapásból ne azt válaszolnák, hogy egy Kreml található Oroszhonban, mégpedig a moszkvai. Holott ez tévedés…

„A kreml – amely egy orosz szó – eredetileg olyan fellegvárat, citadellát jelölt, melyet az ősi orosz városokban építettek”

Olyan megerősített városrészek voltak, amelyek kőből épültek, erődítményként szolgáltak, és azon régi orosz városok fallal kerített központjai voltak, melyek a középkori orosz történelemben fontos szerepet játszottak a bennük megtalálható templomokkal és főúri palotákkal együtt. Ezekből ugyan nem sok maradt fenn, ám ha valaki turistaként ellátogat Oroszországba, a moszkvai mellett ne hagyja ki a meglátogatandó célpontok közül a kazanyi, a novgorodi, a nyizsnij-novgorodi és a szuzdali Kremlt sem.

A kazanyi Kreml

Az oroszországi Tatárföld fővárosa, Kazany erődítménye és történelmi központja 2000 óta az UNESCO Világörökségének része, melynek hajdani falai között egészen a napjainkig szinte a teljes középkori történelem jelen volt és van. A hivatalos álláspont szerint volgai bolgárok alapították a 10-11. század fordulóján, majd a kazáni tatár kánok udvaraként működött, 1438-tól 1552-ig pedig az önálló Kazanyi Kánság központja, a kánok rezidenciája volt.

„IV. Iván orosz cár csapatai 1552-ben elfoglalták, és az egykori kánság területe a moszkvai orosz állam része lett”

A 40 napos ostrom után még épen maradt falakat, épületeket a cár leromboltatta, helyettük ortodox templomokat és új, kőből rakott falat, tornyokat emeltetett. A cári időkben a helyi kormányzó palotája lett, jelenleg itt áll Tatárföld elnökének rezidenciája. Utóbbi szerepében megvan tehát a hasonlóság a moszkvai „nagy testvérrel”. Miután egymástól eltérő kultúrák – orosz és tatár, ortodox és muzulmán egyházi hagyomány – találkozásából született, és a 18. századra nyerte el mai formáját, és jelenleg is a különböző kultúrák együttélése jellemzi.

„A ma látható épületegyüttese főként a 16. század második felében, és azt követően keletkezett”

Hófehér falainak magassága 8-12 méter, míg a hossza összesen 1800 méter volt. 1708-ban megalakították a Kazáni kormányzóságot, ami újabb jelentős építkezéseket indított el. A várfalakon belül 1815-ben nagy tűzvész pusztított. A helyreállítást követően, a 19. században a Kreml végérvényesen elvesztette erődítmény jellegét. A 13 egykori bástyatoronyból 9 ma is áll. Közülük a legismertebb a jelenlegi főbejárat, a 44 méter magas Szpasszkaja-torony, de ugyanilyen híres a falakon belül álló, legendákkal övezett Szüjümbike-torony is.

A novgorodi Kreml 

Ismerői, illetve a történészek egyöntetű véleménye az, hogy a novgorodi Kreml, és az itt található műemlékek az orosz kultúra legbecsesebb kincsei közé tartoznak. Nem véletlen, hogy a történelmi- és műemlékek egy részét 1992-ben felvették az UNESCO Világörökség listájára. Maga Novgorod talán Oroszország egyik legősibb városa, műemlékeinek egy része az ország történelmének legkorábbi éveiből való.

„Nagy szerencse, hogy a 13. századi mongol hódítás elkerülte, ezért a kulturális értékek őrzője maradt egy olyan korban, amikor a legtöbb korai fejedelmi központ elpusztult”

Ugyanakkor a történelem nagy viharai nem kímélték meg, így mára a korai századok alkotásainak zöme elpusztult. A II. világháború és a szovjet évtizedek műemlékeket egyáltalán nem kímélő politikájának köszönhetően a mintegy 200 templomából a 21. századra alig 40 maradt, melyek közül még ma is több romosan áll.

A város a Volhov-folyó két partjára épült. A folyó bal partja, a nyugati Szófia-oldal az ősi katedrálisról kapta nevét, mely a város egykori központjában, a Kreml területén áll. A jobb parti részen, a Kereskedő-oldalon épült fel a vásározó helytől nem messze a fejedelmi palota, a Jaroszlav-udvar. A történelmi városközpontot a 14. század végén mindkét oldalon földsánc vette körül, ennek egyetlen fennmaradt jelentős építménye, a Fehér-torony ma is látható.

A nyizsnyij-novgorodi Kreml 

Az 1221-ben Jurij Vszevolodovics vlagyimiri nagyfejedelem által alapított város, Nyizsnyij-Novgorod a történelem nagy túlélője, hiszen a Volgamenti szövetségi körzet központjaként jelenleg Oroszország ötödik legnagyobb városa Moszkva, Szentpétervár, Novoszibirszk és Jekatyerinburg után. A város kiemelkedően fontos határvédelmi erősség volt, erődjét a két folyó, a Volga és az Oka természetes várárokként védte.

„Szintén elkerülte az oroszországi mongol invázió pusztításait, majd a tatár iga alatt fontos orosz politikai központtá nőtte ki magát”

A város 1341-től 50 éven át az önálló Nyizsnyij Novgorod-i fejedelemség székhelye volt, majd 1392-ben az addig önálló fejedelemséget I. Vaszilij a moszkvai nagyfejedelemséghez csatolta. A Kazáni Kánság elleni védekezésül a moszkvai állam új erődítményt emeltetett, a ma is látható Kremlt. Az erődítmény téglából készült falait és bástyáit 1509-ben kezdték építeni. Ugyan az itteni Kreml egy idő után elveszítette a hadászati jelentőségét, ám a kereskedelmit sosem: a Kelettel való orosz kereskedelem központja lett

A szuzdali Kreml

Szuzdal szintén történelmi múltra tekint vissza, ugyanis az orosz évkönyvekben a város neve először 1024-ben jelent megtesznek először említést. A települést – valószínűleg a 11-12. század fordulóján – palánkkerítéssel megerősített sánccal és védőárokkal vették körül, vagyis a Kreml – amely 1992 óta szintén az UNESCO Világörökségének a része – első változatával. Az eredetileg 1400 méter kerületű, 30-35 méter széles földsánc nagy része mindmáig megmaradt.

„Maga az erődítmény a mai város déli részén, a Kamenka folyó kanyarulatában fekszik, de felépítésekor a fejedelmi város központja volt”

Az erőd egykori főbejárata az Iljinszkij-kapu volt, ehhez csatlakoztak a sánc tetején a fából ácsolt falak. A Nyikolszkij-kapu a folyó hídjához, egy harmadik kapu a közeli Dmitrij-kolostorhoz vezetett. A Kreml területén néhány templom, a főpapi palota és az ősi Rozsgyesztvenszkij-székesegyház maradt fenn, utóbbi felújítási munkái, köztük a freskók restaurálása 2004-ben fejeződött be. A Kreml építészeti együttesét a Főpapi palota teszi teljessé, melynek első téglaépületei a 15. században a templom közelében épültek. A palota termeiben Szuzdal és vidéke történetének állandó kiállítása, Régi orosz ikonfestészeti kiállítás látható, és a berendezett Keresztes-terem is látogatható.

MEGOSZTÁS