A felfokozott várakozás ellenére nem születtek sorsfordító döntések a duma rendkívüli ülésén. A gazdasági szférát és ezen belül is elsősorban a hadiipart érintő személyi változások azonban egyáltalán nem elhanyagolhatóak. Jól mutatják, hogy a Kreml reális veszélyként tekint az Oroszország ellen indított szankciós háborúra. Azért azon sem lepődnénk meg, ha egyszer kiderülne, valaki elfelejtette, hogy a kormány átalakításához az új alkotmány értelmében már szükséges a duma hozzájárulása, és ezért kellett a szabadságról visszarendelni a képviselőket. Várni pedig ezekkel az átalakításokkal őszig nem lehetett.

Bár a bizottsági meghallgatás után kiderült, hogy Gyenyisz Manturov feljebb léptetése a duma rendkívüli ülésének napirendjén szerepel, a közvélemény és a szakértők aggódva ugyan, de fajsúlyosabb, a háború menetét közvetlenül érintő döntést vártak a pénteki naptól. Tévedtek, hiszen szó sem volt mozgósításról vagy éppen a Donbassz két szeparatista népköztársaságának befogadásáról.

„Ennek ellenére a meghozott személyi döntések jelzik, hogy a Kreml az egyik legnagyobb kihívásként tekint a szankciós háborúra, egyre komolyabban veszi a sokat emlegetett <technológiai szuverenitás> megteremtését, és a hadipari komplexum megerősítését”

Gyenyisz Manturov és Jurij Boriszov kinevezése egyértelműen ezt jelzi. Az ipari és kereskedelmi miniszter tisztsége mellé második miniszterelnök-helyettessé lép elő, és ebben a minőségében az ipar és a védelmi ágazatok felügyeletéért fog felelni. Jurij Boriszov eddigi miniszterelnök-helyettes Dmitrij Rogozint váltja a Roszkoszmosz élén, és az orosz űrkutatást és űrhajózást irányítja.

Mint azt elemzők is megerősítik, Manturov előrelépése egyértelműen mutatja, hogy az eddigieknél is nagyobb súlyt kell adni az import helyettesítésének és erősíteni kell az úgynevezett technológiai szuverenitást is. Manturov már a kinevezése előtti meghallgatásokon  a „technológiai szuveneritás” elérést hirdette meg céljaként, a piaci alapú iparpolitika helyett az orosz fejlesztések előnyben részesítését nevezve meg ennek eszközeként, és kiemelte a pilótanélküli repülőgépek, gázturbinák, elektronikai eszközök és repülőgép-alkatrészek Oroszországon belüli fejlesztésének és gyártásának fontosságát.

„Az a tény pedig, hogy e kinevezések miatt még szabadságukról is berendelték a honatyákat, jelzi azt a felismerést is, e munka felgyorsításával nem lehet várni, hiszen ágazatok sora szembesül már az ősszel a csúcstechnológia kiesése miatt komoly problémákkal”

Komoly kérdés, hogy ebben a helyzetben milyen utat választ a kormány. Jobbra nyitva a NEP 4.0, avagy balra húzva a Goszplan 2.0 irányába tart? Egyelőre úgy tűnik, hogy e két trend párhuzamosan halad. A katonai-ipari komplexumot, a mezőgazdaságot és még jónéhány ágazatot ellenőrzése alatt tartó, Belouszov és Patrusev nevével fémjelzett kör az adminisztratív eszközöket erősítő tervgazdálkodás felé vinné a gazdaság irányítását, a kormány magja, a rendszeren belüli liberálisok, az úgynevezett sziszlibek, az ipari és kereskedelmi minisztériumot és egyes ágazati szereplőket magában foglaló Roszteh blokk Misusztyin miniszterelnökkel az élen azonban egyelőre állják az ütéseket. Ez így is van rendjén, hiszen e két elképzelésnek egymást ki kell egészíteni. A digitalizációval megfejelt újraelosztó tervgazdálkodási modell az állami szektorban még csak-csak működhet, ám elengedhetetlen a sikerhez az 1990-es években kolosszális túlélési potenciált mutató üzleti szféra tapasztalatainak becsatornázása. Így be kell vonni ebbe a munkába az oligarchákat is.

„Manturov felemelése egyrészről erősíti a regionális szervezetekkel – BRICS, sanghaji kezdeményezés – a tárgyalásokat folytató miniszter pozícióit, egyben nyit a hazai termelői bázis megerősítése felé. E tekintetben a Rosztyeh csoportot és magát Misusztyin kormányfőt erősítve igazolhatja, hogy a hadigazdálkodásra átállás nélkül meg lehet birkózni az új kihívásokkal”

A mostani váltás abba az irányba hat, hogy Moszkva rövid távon ugyan számít a nem Nyugat, mindenek előtt Kína és India segítségére az import, a kieső csúcstechnológia kiváltásában, ám már középtávon is a hazai bázis megteremtését tűzi ki célul. Ennek persze vannak korlátai, és a globalizált világban nehéz csupán a hazai bázisra alapozni, ám ennek megerősítése a szuverenitás előfeltétele.

A hadiipari komplexum felügyeletében jó eredményeket felmutató, ezzel a szférával kiváló kapcsolatokat ápoló Boriszov kinevezésére a Roszkoszmosz élére is előre mutat. Egyrészt azt jelzi, hogy a piár már nem elég, konkrét eredményekre van szükség. Másrészt aláhúzza, hogy az űripar nem csupán az űrhajózásból áll, hanem abban nagyon komoly helyet foglal el az új hiperszonikus fegyverek fejlesztése. E posztra a jelenlegi háborús és kiélezett nemzetközi helyzetben Boriszov kétségkívül alkalmasabb, mint az újságíró végzettségű Rogozin.

„Rogozin leváltása ugyanakkor egyáltalán nem tekinthető bukásnak, inkább úgy fogalmazhatnánk, hogy a helyére, politikai pozícióba kerül. Mégpedig a jelenlegi helyzetben várhatóan nagyon komolyba, hiszen mint azt már megírtuk, a hírek szerint magasabb beosztásba az elnöki adminisztrációba kerülhet, ahol a Donbassz, ukrajnai ügyek koordinálását kaphatja meg”

Jólértesült források szerint Dmitrij Rogozin a közeli napokban a Donbasszba látogat, majd ezután jelentik be, hogy átmegy az elnöki adminisztrációba. Egyesek források szerint az adminisztrációt 2016 óta, tehát minden elődjénél régebben vezető Anton Vajno helyére, míg mások úgy tudják, hogy az Ukrajnával kapcsolatos ügyeket viszi majd. Tény, hogy ezeket koordináló Dmitrij Kozak a háború kitörése után kegyvesztett lett, és az adminisztráció eddig a belpolitikával foglalkozó helyettes vezetője, a február 24. után többek szerint Putyin legbelsőbb köréhez csatlakozó Szergej Kirijenko vette át ezeket. Igaz, hogy a két szeparatista népköztársaság közelgő csatlakozásával ez is belpolitikává válik, ám logikus lenne, ha ezekkel a kérdésekkel külön személy foglalkozna. Ha az ukrán ügyek kezelését Rogozin felel majd, Kirijenko visszatérhet a belpolitika koordinálásához.

„Ráadásul Rogozinnak ez jó ugródeszka lenne a készülő referendum után az újonnan szerzett területekből alakuló föderális körzet elnöki megbízottjának posztjához”

A duma a személyi döntések mellett elfogadott egyébként egy a gazdaságot a háborús körülményekhez igazító törvényt is. Ez lehetővé teszi a kormány számára, hogy külföldön végrehajtott terrorellenes vagy egyéb műveletek esetén megváltoztassa egyes vállalatok munkarendjét (azaz túlórát, éjszakai vagy hétvégi műszakot rendeljen el), illetve megtilthatja a vállalkozások számára az állami és védelmi megrendelések elutasítását.