„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
„A régiót potenciálisan fenyegető egyik legveszélyesebb fertőzés az egykor a középkorban tomboló, sokak által már elfelejtett pestis”
Forrás:Rawpixel
A földrajzi fekvése miatt Közép-Ázsia különösen kitett a fertőző betegségek új hullámának. A térséget az átlagosnál jobban érintik a globális termelési láncok, és óriási forgalmat bonyolító kereskedelmi útvonalak haladnak át rajta. De számos, a pestist és egyéb fertőzéseket terjesztő vad vonulásának útvonala is keresztezi a régiót. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a térségben az erőforrások hiánya, a személyzet elégtelen képzése és a gyenge infrastruktúra miatt nem minden ország egészségügyi rendszere áll készen e betegségek leküzdésére. Ebben az összefüggésben minden eddiginél fontosabbá válik az egészség- és a járványügy terén az együttműködés a közép-ázsiai országok között.
„A régiót potenciálisan fenyegető egyik legveszélyesebb fertőzés az egykor a középkorban tomboló, sokak által már elfelejtett pestis”
A pestis ugyanis még mindig az egyik legveszélyesebb betegség, amellyel az ember valaha találkozott. A hatékony védőoltások, a legújabb antibiotikumok megjelenése, a pestis legtöbb természetes gócában az aktivitás csökkenése, a fertőzés visszaszorulása a veszélyességét illetően viszonylagos megnyugvást eredményezett a lakosság, az orvosok és a járványügyi szolgálatok körében egyaránt. Egyelőre azonban nincs megbízható információnk arról, hogy mi okozhatta a világban a rengeteg emberéletet követelő, sok ország gazdaságát hosszú időre megbénító három szörnyű pestisjárványt.
„Több tudós is állítja, hogy ezeknek a járványoknak a kirobbanása Közép-Ázsiához köthető, ebben a régióban jelent meg először a pestis baktériuma”
Erre a következtetésre jutottak tavaly a skóciai Stirling, és a németországi Tübingen egyetemének, valamint a Max Planck Társaság Fizikai Intézetének kutatói. A tudósok elemezték a világ kilencedik legnagyobb tava, a kirgizisztáni Iszik-köl melletti temetkezésekből előkerült fogakat, és megállapították, hogy a pestisjárvány először az 1330-as években a modern Kirgizisztán területén tört ki.
A közép-ázsiai köztársaság hatóságai megkérdőjelezték a kutatás eredményeit, a BBC-nek a tanulmányról beszámoló írását pedig a kirgiz egészségügyi minisztérium megrendelt cikknek nevezte. A kirgizek érthető módon nem szeretnek beszélni a pestis jelentett kockázatokról. Nem nagyon dicsekednek a régióban néhány éve előfordult fertőzés esetével sem. Még 2013-ban egy 15 éves tinédzser halt meg bubópestisben a kirgizisztáni Iszik-köl régióban.
„Az valahol érthető, hogy az ilyen dolgokról sehol nem beszélnek szívesen. Főképp akkor, ha az egészségügyi és járványügyi helyzet az országban nem igazán megoldott. Problémák vannak e szféra, a felszerelés és a személyzet finanszírozásával. Ez azonban nemcsak Kirgizisztán, hanem az egész régió lakosságának egészségét veszélyezteti”
Éppen ezért fontos, hogy az egészségügy, a biológiai biztonság területén egy-egy régió államai szorosan együttműködjenek. Ez ugyanis megkönnyíti a már működő módszerek átvételét, közös tudományos kutatások lefolytatását, a személyzet képzését, a közös fellépés megszervezését, a lehetséges fertőzési gócok feltérképezését és nyomon követését, valamint a járványok kezelésében közös protokollok és eljárások kialakítását.
A szomszédos Kazahsztán területének például több mint 40 százaléka a pestis természeti gócpontjának számít, ezért az elmúlt évtizedben jelentős erőfeszítések történtek a fertőzés megelőzése érdekében. Így aztán az országban egyetlen fertőzéses eset sem történt. Kazahsztánban a pestis megelőzésére külön szolgálat, és a kiemelten veszélyes fertőzésekkel foglalkozó nemzeti tudományos központ is működik. Az ország déli részén, tehát a kirgiz és az üzbég határokhoz közel pedig egy új, a nemzetközi szabványoknak megfelelő laboratórium felépítését tervezik.
„A biológiai biztonság kérdésének kiemelt kezelése, e szféra megfelelő finanszírozása lehetővé tette azt is, hogy Kazahsztán legyen az egyetlen olyan ország Közép-Ázsiában, amely képes volt saját oltóanyagot kifejleszteni a koronavírus ellen”
A QazVac nevű vakcinát egy kazah tudományos intézet fejlesztette ki, és sikeresen kiállta a klinikai vizsgálatok próbáját. A QazVac kiszélesítette a járvány kezelésében az ország mozgásterét, lehetővé tette Kazahsztán számára, hogy valamelyest függetlenedjen az oltóanyag importtól, ezen kívül hozzájárult egy innovatív bázis kifejlesztéséhez. Ez a példa követendő és hasznos lehet más közép-ázsiai országok számára is.
„Ha a térség államai e téren összefognak, jobban fel tudnak készülni a fertőző betegségek esetleges kitörésére, és csökkenteni tudják a térség közegészségügyi, társadalmi-gazdasági stabilitásának kockázatait”
Fontos megjegyezni, hogy a betegségek nem ismernek határokat, ezt a koronavírus-járvány egyértelműen megmutatta. A globalizáció korában a vírusok és fertőzések hihetetlen ütemben terjedhetnek. Ezért az egészségügy területén az összefogás és együttműködés nemcsak kívánatos, hanem szükséges is.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater
