Közeleg Harkiv ostroma?

Miközben a Nyugat még mindig Ukrajna további támogatásának módjairól vitázik, és egy lehetséges tűzszünetre készíti elő Kijevet és a nyugati közvéleményt, a donyecki fronton folytatódik az orosz előrenyomulás, Kupjanszk és Harkiv/Harkov körzetében pedig a hírszerzés nagyobb orosz ellentámadást jelez előre. A háború tehát nem áll le, és a télen Kelet-Ukrajnában akár újabb lendületet is vehet.

„előbb-utóbb elkerülhetetlen lesz előbb Kupjanszk, majd Harkiv ostroma”
Fotó:EUROPRESS/Vadym Bielikov/AFP

Egyre kevésbé számol a Nyugat Ukrajna győzelmével. A politikai elit egy része ugyan még erről beszél, ám ezt már kincstári optimizmusnak sem nevezném. Egyszerűen arról van szó, hogy nehéz lenne most kimondani az igazságot. Azt, amit a The Washington Post publicistája már megpendít, hogy miközben az európai fővárosokban és Washingtonban Oroszország stratégiai vereségéről beszélnek, Vlagyimir Putyin immár elérhetőnek látja az ukrajnai győzelmet. A Kreml megnövekedett magabiztossága nem alaptalan, hiszen miközben az orosz gazdaság teljesen átállt a háborús üzemmódba, addig az Ukrajnának nyújtott nyugati segítség akadozik.

„Úgy tűnik, Washington és európai szövetségesei kimerültek”

– fogalmaz Lee Hockstader. A publicista az ukrán ellentámadás kudarcba fulladása miatti felelősség kérdését is feszegeti, és arra jut, hogy Ukrajna is követett el katonai hibákat, ám a Nyugat is tehet a sikertelenségről. Mint fogalmaz, többet és gyorsabban is tehetett volna annak érdekében, hogy felkészítse Kijevet a júniusban kezdődött ellentámadásra.

„De ha már a felelősség kérdésénél tartunk, akkor a The Wall Street Journal újságírója, Jaroszlav Trofimov most megjelenő könyvében felveti, hogy Valerij Zaluzsnij még 2022 őszén, a harkivi/harkovi fronton elért sikerek után megindította volna az ellentámadást, de az amerikaiak ezt megtiltották neki”

Az újságíró szerint az ukránok a zaporizzsjai fronton törtek volna át a Krím felé, és a tervek szerint elvágták volna a félsziget szárazföldi összeköttetését Oroszországgal. Trofimov ennek kapcsán emlékeztet arra, hogy akkor még nem épült ki a Szurovikin-vonal, az orosz mélységi védelem. A könyvben a szerző idézi a Pentagon egyik magas rangú képviselőjét, aki azt ajánlotta az ukránoknak, hogy egy déli irányú előrenyomulás helyett Herszont foglalják inkább el. Washingtonban attól tartottak, hogy az ukránok a krími irányban „nagyobbat harapnak, mint amekkorát le tudnak nyelni”, így felmorzsolják őket. Zaluzsnij a könyv szerint ezzel nem értett egyet, ám vita nem volt, hiszen a katonai támogatásokat az amerikaiak ellenőrizték.

Az ukrán ellentámadás 2022 novemberére kifulladt, Szurovikin pedig a rendelkezésére álló százezres nagyságrendű friss erővel kiépítette a szinte áttörhetetlen védvonalat. Az ukránok közben jiába kértek technikát – Leopardokat, Abramsokat, Bradley-ket, Strykerseket és Patriot légvédelmi rendszert, ezek leszállítása 2023-ra maradt, így elkésett. A szerző ennek kapcsán megjegyzi, hogy a Kreml atom fenyegetése elbizonytalanította a nyugatiakat, így Moszkva időt nyert, amit hatékonyan ki is használt. Ehhez azért tegyük hozzá, hogy az ukrán politikai vezetés Bahmut egy idő után felesleges védelmével is sok időt adott Moszkvának.

„Kár azonban már az ellentámadás kifulladásának felelőseit keresgélni, hiszen az igazi kihívás Kijev számára immár a jelenlegi frontvonal megtartása”

Az ukrán erők védelemre rendezkednek be, és egyelőre kisebb-nagyobb sikerrel, de vissza-visszaverik az orosz támadásokat. Ugyanakkor egyre rosszabb a védelem helyzete a donyecki fronton, ahol Marjinkát már kiürítették, Avgyijivka/Avgyejevka körül zárul a gyűrű, és Artyomovszk/Bahmut körzetében is pozíciókat foglalnak az oroszok.Mint azonban az URA.ru portálnak nyilatkozva az ismert vojenkor Andrej Koc megjegyezte, az ukránok ezeken a szakaszokon megpróbálják átvenni az orosz felőrlő taktikát, az orosz csapatok azonban éppen ezért nem sietnek. A katonai tudósító a legkényesebb pontnak most Belgorod környékét nevezte, a Harkivtól/Harkovtól 70 kilométerre fekvő határ menti orosz város ugyanis a 84 kilométer hatótávolságú Himars rakétákkal, de másokkal is simán belőhető. Koc szerint ezért

„előbb-utóbb elkerülhetetlen lesz előbb Kupjanszk, majd Harkiv/Harkov ostroma”

Ezt megelőzően azonban reálisabb egy a határ menti 15 kilométeres puffer zóna kialakítása, hogy a hagyományos tüzérséggel és gránátvetőkkel ne lehessen lőni az orosz településeket. Ezekről a lehetőségekről már nemcsak az orosz sajtó ír, de az ukrán felderítés is csapat összevonásokról, felélénkült mozgásról, erősítésekről beszél Kupjanszk és Harkiv körzetében. A The Telegraph is megerősítette, hogy az ukrán hadvezetés ebben az irányban egy akár a napokban meginduló orosz ellentámadásra számít, amelynek előkészítése lehet a Harkivot/Harkovot egyre intenzívebben érő rakéta támadások.

„Eközben egyre több helyről hangzik el, hogy Putyin nem fog Ukrajnánál megállni. Kijev érthető módon így próbálja sürgetni a segélyeket, a washingtoni demokraták és a háború más elkötelezettjei a republikánusokat próbálják az orosz veszély felnagyításával eltántorítani a támogatási csomag blokkolásától, de ezzel az ijesztgetésre alapozó kommunikációval ugyanezek a körök az európaiakra is hatni akarnak. Így próbálják rávenni az Európai Unió lakosságát, hogy önként és dalolva támogassa Ukrajna finanszírozását”

Legutóbb például az amerikai külügyminisztérium tett olyan nyilatkozatot, miszerint Putyin nem fog Ukrajnánál megállni. Mint fogalmaznak, Oroszország már bebizonyította, hogy kész lerohanni a szomszédos országokat, éppen ezért kell továbbra is támogatni Ukrajnát. Washingtonban ehhez még sokatmondóan hozzátették, hogy az európai államoknak is a hasonló aggályaik vannak, ezért csatlakozott például Finnország a NATO-hoz. Ennek kapcsán azért jegyezzük meg, a nyugati vezetők is tisztában vannak azzal, hogy Moszkvának ez egyáltalán nem áll szándékában, arról nem is beszélve, hogy ereje sem lenne egy ilyen kalandor akcióhoz.

„A kommunikáció másik iránya, hogy a háború előbb vagy utóbb tárgyalásokkal ér véget, és minél előbb asztalhoz kellene ültetni a feleket. Azt már a nyugati, mindenek előtt az amerikai döntéshozók is kezdik felismerni, hogy bármilyen békemegállapodásnak fontos eleme lenne Ukrajna felosztása”

Erről beszélt az ismert brit Oroszország- szakértő Owen Matthews is. Mint az elemző a Daily Expressnek fogalmazott, az amerikai törvényhozók kezdik felismerni, hogy Ukrajnát úgy kell felosztani, hogy Oroszország legalább az általa megszállt területek egy részét elveszi. Eközben Volodimir Zelenszkij még ott tart, hogy Ukrajna addig nem hagyja abba a harcot, amíg vissza nem veszi Oroszországtól az összes területét, beleértve a Krímet is. Az ukrán elnök azonban akár hihet is ebben, Kijev teljes mértékben a nyugati támogatásoktól függ, így elsősorban Washingtonban fognak arról dönteni, hogy tárgyaljanak-e, és miről.

„Az oroszbarátsággal nem vádolható Matthews e tekintetben már a brit The Spectator magazinnak írt cikkében arra jut, hogy tragikus módon szinte nincs olyan reális kimenetele ennek a háborúnak, amelyet ne éreznének az ukránok árulásnak. De ha az alternatíva a harmadik világháború lenne, akkor az elemző szerint ez lehet a legkevésbé rossz megoldás”

Matthews szerint ennek a háborúnak nincs méltányos vagy biztonságos megoldása, és a legfontosabb szempont a harmadik világháború elkerülése. Ez volt a fő szempontja még a háború kirobbanása előtt az amerikai vezetésnek is. Az Oroszországgal foglalkozó újságíró felidézi, hogy 2021 végén Mark Milley, az amerikai vezérkari főnök a Washington Post értesülései szerint a fő problémaként azt vázolta fel, miként lehet a szabályokon alapuló nemzetközi rendet alátámasztani és érvényesíteni egy nukleáris képességekkel rendelkező országgal szemben anélkül, hogy Amerika a harmadik világháborúba sodródna. Milley négy lehetséges választ ajánlott: „1. Ne legyen kinetikus konfliktus az amerikai hadsereg, vagy a NATO és Oroszország között. 2. A háborút Ukrajnán belül kell tartani. 3. Meg kell erősíteni a NATO egységét. 4. Lehetőségeket és eszközöket kell adni Ukrajnának, hogy sikeresen ellenálljon.” Matthews úgy látja, az Egyesült Államok a határon mozog, de még nem lépte át a „vörös vonalakat”.

Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.

Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.

Email : info@moszkvater.com