Kezdőlap » x-demokrata » Közeledik-e egymáshoz Moszkva és a Nyugat?
Donald Trump, Angela Merkel és Emmanuel Macron. "Trump és Macron nyitna Moszkva felé, a G7-es meghívóhoz kapcsolódó viták azonban igazolják a Kreml óvatosságát és bizalmatlanságát" #moszkvater

Közeledik-e egymáshoz Moszkva és a Nyugat?

Trump és Macron nyitna Moszkva felé, a G7-es meghívóhoz kapcsolódó viták azonban igazolják a Kreml óvatosságát és bizalmatlanságát

Donald Trump, Angela Merkel és Emmanuel Macron. "Trump és Macron nyitna Moszkva felé, a G7-es meghívóhoz kapcsolódó viták azonban igazolják a Kreml óvatosságát és bizalmatlanságát" #moszkvater
Donald Trump, Angela Merkel és Emmanuel Macron. “Trump és Macron nyitna Moszkva felé, a G7-es meghívóhoz kapcsolódó viták azonban igazolják a Kreml óvatosságát és bizalmatlanságát”
Fotó:EUROPRESS/ludovic MARIN/POOL/AFP

Szemmel láthatóan enyhül a feszültség a Nyugat és Oroszország között. Ennek két leglátványosabb jele az egyik részről Emmanuel Macron látványos nyitása Oroszország felé. A francia elnök az elmúlt hónapokban többször is találkozott orosz kollégájával. Macron kijelentette, hogy hisz egy olyan Európában, amely Lisszabontól Vlagyivosztokig terjed, Oroszország ennek az Európa a része, és nélküle nem lehet beszélni a kontinens biztonságáról. A másik oldalról Vlagyimir Putyin is óvatosabban, mondhatni konstruktívabban nyilatkozott a Nyugattal kapcsolatban, nyitva hagyva ezzel a kaput a közeledés felé.

„E közeledés egyik fontos lépése lehet Oroszország visszatérése a G7-ek csoportjába, amelyet mind Macron, mind pedig Donald Trump erőteljesen szorgalmaz”

Az amerikai elnök érezhető szimpátiával viszonyul Putyinhoz, Oroszország közelítésével azonban mindenek előtt az Egyesült Államok első számú kihívójának, Kínának akar üzenni. Arról Macron, sőt Angela Merkel is beszélt, hogy Moszkvát nem szabad Peking karjaiba lökni. E szándékot érzi a Kreml is, és miközben érthetően nyitott az elszigetelését feloldó együttműködésre a Nyugattal, azért óvatos a közeledéssel. A Kínához fűződő stratégiai kapcsolatait pedig semmiképpen sem áldozná fel a bizonytalan nyugati viszony javításáért. Még akkor sem, ha tisztában van Peking ölelésének a veszélyeivel is.

„A Kreml fenntartásait, bizalmatlanságát igazolják a G7-es meghívóhoz kapcsolódó viták is”

A napokban ismét felmerült, hogy Oroszországot hívják meg a G7-ek jövő nyár elején a Trump National Doral Miami szállóban tartandó 46. csúcstalálkozójára. A Fehér Ház szerint Putyin meghívása lépés lehet Oroszország tagságának a visszaállítása felé. Nem gondolja azonban ezt mindenki így az Egyesült Államokban. A demokraták már törvényjavaslattal próbálják ezt megakadályozni. Szerintük ugyanis a G8 visszaállításával Trump szembe megy az amerikai törvényekkel és érdekekkel.

Az orosz elnök szóvivője szerint Moszkva kész megfontolni a meghívást, ehhez azonban először meg kell érkeznie a meghívónak. Putyin minden esetre erről a közelmúltban tárgyalt a japán kormányfővel, és Abe Sinzó nem ellenzi Moszkva meghívását. Támogatja azt Trump és Macron mellett Giuseppe Conte olasz miniszterelnök is. Óvatosabb e kérdésben, és feltételekhez kötné a meghívást Angela Merkel német kancellár és Boris Johnson brit kormányfő, míg az Európai Tanács képviseletében legutóbb Donald Tusk elnök egyenesen azt javasolta, hogy Oroszország helyett inkább Ukrajnát hívják meg a legközelebbi csúcsra.

„Az Európai Unió persze Tusk távozása után is megosztott marad Oroszország megítélésének a kérdésében. Ugyanígy megosztott e tekintetben Amerika is, és a választásokig feltehetően csak romlik a helyzet”

Addig Moszkva bizonyosan kivár, és Trump ismétlése esetén lehet csak bármiféle közeledésről beszélni. Ez alatt az egy év alatt azonban Moszkva és Peking tovább erősíti a kapcsolatait, közöttük még szorosabbak lesznek a szálak.

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.