Milyen változások zajlottak pontosan az ukrán kormányban? Melyek lehetnek a leváltások okai? Mit tudni a kinevezett miniszterekről?  Lehet-e további váltásokra számítani? Miként értékelhetők a tömeges minisztercserék?

Bérces Zsolt írása a #moszkvater.com számára

A kormány mostani átalakítása során 9 új miniszter neveztek ki. A változtatások felsorolását kezdjük a legnagyobb meglepetéssel, amely a külügyek élén történt.

„A külügyminisztérium élére Dmitrij Kuleba helyébe Andrej Szibiga/Andrij Szibiha került”

Ő 2016 és 2021 között Ukrajna törökországi nagykövete volt. Ezt követően Andrij Jermak Ukrajna Elnöki Hivatalának helyettes vezetőjévé nevezték ki, ahol külpolitikai kérdésekkel foglalkozott, majd 2024 áprilisában Ukrajna külügyminiszterének első helyettese lett. Fontos megemlíteni, hogy Szibiha folyékonyan beszél lengyelül, és jó lengyel kapcsolatokkal rendelkezik, mivel 2008 és 2012 között Ukrajna varsói nagykövetségén dolgozott, követtanácsosi rangban.

„Bár erről már áprilisban is beszéltek, Dmitrij Kuleba leváltása igazi meglepetés. Zelenszkij nyilvánosan erről csak annyit mondott, nincs elég energiája ahhoz, hogy kezdeményezzen, és továbbra is fegyvereket biztosítson Ukrajnának”

De Kuleba leváltásába valószínűsíthetően a kisebb-nagyobb diplomáciai bakik sora is belejátszik, amelyek közül kiemelkedik a lemondás előestéjén, augusztus végén tett, lengyel politikai vezetőkkel, és a szelesebb értelemben vett lengyel közélettel meglepetésszerű összezördülést eredményező, a lengyel-ukrán történelmi viszonyokat érintő kijelentései. Ezzel összefüggésben fontos momentum, hogy utódja, Szibiha elsőként a lengyel külügyminisztert, Radosław Sikorskit hívta fel, és nem az amerikai vagy a német külügyminisztert.

„Az Igazságügyi Minisztérium élére az európai és euroatlanti integrációjáért felelős miniszterelnök-helyettesi tisztének megtartása mellett Olga Sztefanisina került”

Az uniós integrációs miniszterelnök-helyettesi tárcáról lemondott, de ismét kinevezték erre a posztra is. Ez az „egy lépés hátra, egy lépés előre” procedúra némi zavart is okozott a megfigyelők körében. Sztefanisináról említést érdemel, hogy az elmúlt mintegy kilenc hónapban Magyarországot illető nyilatkozataiban az időszak első, elég negatív hozzáállásától eltérő, némileg pozitívabb tendencia figyelhető meg.

Elődje Denisz Maljuszka volt, aki még Olekszij Honcsaruk kormányában, 2019. augusztus 29-án lépett hivatalába, így veterán miniszternek számított. Maljuszka a „Soros-fiókák” (ukránul „szoroszjáták”) közé tartozott a miniszterek között. Kétséges igazságügyi tevékenysége, és botrányokat kiváltó viselkedése, fotói miatt már korán kritikák kereszttüzébe került, menesztését évek óta sokszor emlegették. Legutóbb idén májusban, Kubrakov területfejlesztési és Szolszkij agrárminiszterek menesztése kapcsán – de eddig valahogy mindig megúszta.

Mostani távozásának közvetlen kiváltó oka az volt, hogy Gennagyij Bogoljubov ukrán oligarcha autóval és útlevéllel, azaz könnyedén elhagyta Ukrajnát Lengyelország felé, majd Ausztria felé vette útját. Azonban Bogoljubov ellen nyomozás folyt, mivel a már tavaly letartóztatott, a legnagyobb ukrán oligarchák közé sorolt, és amúgy Zelenszkij mentoraként emlegetett Igor Kolomojszkij barátja és üzlettársa volt.

„A Közösségek és Területek Fejlesztési Minisztériuma élére Alekszej Kuleba került, mellette pedig miniszterelnök-helyettesi megbízást is kapott”

Ismereteim szerint Alekszej Kuleba nem rokona a leváltott külügyér Dmitro Kulebának, csak névrokonságról van szó. Alekszej Kuleba jelenleg 41 éves, 2021-ben kinevezték a kijevi városi államigazgatás első alelnökévé, majd 2022 májusában kinevezték a kijevi regionális államigazgatás élére, 2023 januárja óta pedig Andrej Jermak egyik helyettese lett.

Ez a minisztérium két korábbi minisztérium összevonásával jön létre. Olekszandr Kubrakov területfejlesztési minisztert még 2024. május 14-én meglepetésszerűen leváltották. Legfőképpen azért, mert Zelenszkijtől, de főleg Jermaktól függetlenül, velük részletesen nem egyeztetve kapcsolatokat tartott fenn nyugati intézményekkel, de leváltásában az is közrejátszhatott, hogy a már akkor problémásra fordult ukrán villamosenergia ellátási helyzetért bűnbaknak tették meg. Leváltása után ezt a területfejlesztés minisztériumot eddig Vaszilij Surakov vezette.

Másrészt az új minisztériumba integrálták az eddig Irina Verescsuk által vezetett, a Donbasszal foglalkozó, hivatalos nevén Ukrajna ideiglenesen megszállt területeinek reintegrációban illetékes minisztériumot.

„Irina Verescsuk az Elnöki Hivatalban kap új megbízást, Andrij Jermak egyik helyettesévé nevezik ki. Verescsuk érdekes személyiség, mivel hazafiságát, nacionalizmusát gyakran ötvözi realizmussal, és ezzel időről időre sok ukrán nacionalista kritikáját kiváltotta”

A Stratégiai Iparágak Minisztériumának élére az előzetes információknak és várakozásoknak megfelelően German Szmetanyin, az Ukroboronprom, a legnagyobb állami hadiipari konglomerátum eddigi vezetője került. Elődjéről, Olekszandr Kamisinról keringett olyan állítás, hogy „felfelé bukik”, és kinevezik az elnöki hivatal gazdasági ügyekkel foglalkozó helyettes vezetőjévé. Ezt azonban többen cáfolták, eddig nem került rá sor, állítólag csak tanácsadói státuszban lesz.

„Kamisin leváltásának oka nyilvánosan nem ismert. Mivel a <stratégiai iparágak> az ukrán kormányzati szóhasználatban a hadiipart jelenti, ezért számon kérhették rajta, hogy amíg az orosz hadiipar felpörgő termeléséről egyre többet tudni, az ukrán hadiipar hasonló szintű felpörgését nem látni”

Kétségtelen, hogy a drónok külföldi alkatrészekből történő összeszerelése jelentősen nőtt, és ezekkel a drónokkal az ukrán haderő komoly sikereket ér el az orosz haderő, és a hátország ellen, ezen túlmenően azonban más eredményeket érdemben nem látni. Márpedig a fellelhető szórványos információk szerint az ukrán hadiiparban emberek százezrei dolgoznak – olyan, nagy valószínűséggel túlzó állítást is lehetett olvasni, hogy 700 ezer főről van szó -, ehhez képest a drón összeszerelés sikere elég szerény eredménynek számít. Nagy kérdés, hogy Szmetanyin kinevezése ezen a helyzeten mennyiben segít.

A Környezetvédelmi és Természeti Erőforrások Minisztériumában Ruszlan Sztrelec helyére Szvetlana Grincsuk került. Grincsuk ezt megelőzően hosszú ideig ebben a minisztériumban dolgozott, majd Ukrajna energiaügyi miniszter-helyettese lett, és most onnan került vissza. Ruszlan Sztrelec felmentésének oka nem ismert.

A Kulturális és Információs Politikai Minisztérium élére Mikola Tocsickij került. Ő 2021-ig luxembourgi nagykövet volt, majd 2021. szeptember 29-től 2024. április 12-ig külügyminiszter-helyettes, végül idén 2024. április 15-től helyettes vezetőként az Elnöki Hivatalba került, Andrij Jermak mellé.

Elődje Olekszandr Tkacsenko volt, akit 2023. július 23-án azzal az igen sajátos indoklással mentettek, fel, hogy túl sokat költött kulturális projektekre. Megjegyzendő, hogy a kifogásolt kulturális projektek amúgy holodomor kiállítások szervezése, és katonai-honvédő TV-filmsorozatok gyártásának támogatása voltak. Tkacsenko helyét mostanáig Rosztiszlav Karangyejev töltötte be ideiglenes megbízással, ám nem őt véglegesítették, hanem Tocsickijt nevezték ki.

Az Ifjúsági és Sportminisztérium élén Matvij Bidnij/Matvej Bednij testépítésben eredményeket elért sportdiplomata került. Őt most véglegesítették korábbi ideiglenes megbízatása után. Elődje, Vagyim Gutcajt neves ukrán kardvívó volt, aki 1992-ben, Barcelonában FÁK-színekben olimpiai bajnokként csapat aranyat nyert kardvívásban. Gutcajt 2022. november 17-től Ukrán Nemzeti Olimpiai Bizottság elnöke lett, és valószínűleg ezért mondott le 2023. november 9-én a miniszteri posztjáról.

„Az orosz-ukrán kapcsolatok bonyolult összefonódásai miatt érdemes megemlíteni, hogy Gutcajt az aranyérmes kardcsapatban együtt vívott Sztanyiszlav Pozdnyakovval, aki jelenleg az Orosz Olimpiai Bizottság elnöke”

A Veteránügyek Minisztériuma élére Natalja Kalmikova került, aki eddig 2023 szeptembere óta, Rusztem Umerov védelmi miniszteri kinevezését követően védelmi miniszter-helyettes volt. Elődje ideiglenes megbízással Oleksandr Porhun légideszantos őrnagy, aki Julija Laputyinát váltotta. Ő 2024. február 5-én, Zaluzsnij elbocsátásának előestéjén váratlanul lemondott. Laputyina lemondásának okáról változatlanul csak találgatások vannak.

Az Agrárpolitikai és Élelmiszerügyi Minisztérium élére Vitalij Koval került. Koval ezt megelőzően az Állami Vagyonkezelő Alap elnöke volt. Hivatalos elődjét, Mikola Szolszkijt illegális földügyletek lebonyolításában történt közreműködés miatt vádolták meg, és emiatt 2024. május 14-én leváltották. Szolszkij helyére ideiglenesen Tarasz Viszockij agrárminiszter-helyettest nevezték ki, ám az ő megbízatását most nem véglegesítették.

„A kilenc miniszter kinevezése mindenképpen jelentős átszervezést jelez, hiszen ez a kormány mintegy 50 százalékos átalakítását mutatja”

A kilenc új miniszteri kinevezés kapcsán az mindenesetre említésre méltó, hogy 2022-ben hat változtatásra került sor, míg 2023-ban hét minisztérium élén történt váltás. De már 2024-ben is eddig két csere történt, ehhez jött most az említettek szerinti kilenc változtatás. A Zelenszkij elnöksége alatt eredetileg hivatalba lépett kormánytagok közül egyedül Mihail/Mihajlo Fedorov digitális átállásért felelős miniszter, és oktatási-technológiai miniszterelnök-helyettes van még a helyén (bár az idők során az ő titulusa is változott – kibővült).

„A kormányon belül történt változásokat kiegészítik a roppant befolyásos Andrij Jermak vezette elnöki kabinetben – melyet elhelyezkedése miatt az ukrán politikai szlengben „Bankova”-nak becéznek – történt változások”

Mint a miniszteri pozíciók felsorolásánál említettük, elvileg Julija Szokolovszkaját leváltva a Bankovára került kinevezésre Irina Verescsuk. Ő Ukrajna Elnöki Hivatalának társadalmi irányításáért felelős helyettes vezetője lett. Leváltották Rosztiszlav Surmát, a Bankován belül a gazdasági ügyekkel foglalkozó helyettes vezetői posztjáról. Továbbá felröppent, hogy Viktor Mikitát, Kárpátalja kormányzóját kinevezik a Bankovára, azonban ez a hír eddig hivatalos megerősítést nem nyert, a kapcsolódó elnöki rendelet nem jelent meg.

„Viktor Mikita előléptetése nem először merül fel. Mikitát 2021. december 10-én nevezték ki Kárpátalja élére, azóta tevékenysége mindenhol pozitív fogadtatásra lelt”

Viktor Mikita augusztus 4-én érdekes interjút adott a Kárpáti Igaz Szó-nak, amelyben a távozásáról illetve előléptetésről szóló hírt akkor az alábbiak szerint kommentálta:

– Időről időre felröppennek sajtóhírek az ön áthelyezéséről. Van ennek valamilyen valóságalapja?

– Ez valószínűleg arról tanúskodik, hogy Kijevben elégedettek azzal a munkával, amit itt végzek. Biztonság és stabilitás van a régióban, a lehető legnehezebb periódusban soha nem látott fejlődési pályán van a megye, stratégiai hátország lett Kárpátalja. Nem szándékozom Kijevbe menni, itt akarok tovább dolgozni. Vannak még céljaink és terveink, amiket a közeli és a távoli jövőben meg szeretnénk valósítani a biztonság, a szociális ellátás, a mezőgazdaság, a borászat, a vidékfejlesztés területén.” (Az interjú teljes terjedelmében itt olvasható)

„Ekkora kormányzati átalakításnál felvetődik a kérdés, hogy ki az, aki maradt, pedig akár mehetett is volna? Mindenképpen említésre méltó, hogy komolyan felmerült a kormányfő, Denis Szmihal leváltása is. Az biztosan elmondható, hogy Szmihal pozíciója megingott, amit minimálisan az mutat, hogy az új miniszterek kiválasztásában szerepe nem volt”

Másrészt az ukrajnai helyzetet illetően mindenképpen említést érdemel, hogy a villamosenergia-ellátás helyzete a korábbi kritikusról az utóbbi hetekben katasztrofálisra fordult. A katasztrofális helyzetet jól jellemzi German Galuscsenko energetikai miniszter itt olvasható nyilatkozata, melyben eredményként tálalja a 12 órás áramszüneteket, a 18-20 órás áramszünetekről szóló híreket pedig hamis állításnak, gyakorlatilag rémhír terjesztésnek minősíti.

Galuscsenko védelmében mindenképpen el kell mondani, hogy békeidőbeni, 2021. áprilisi kinevezésekor az ukrán energia rendszernek az EU villamosenergia rendszeréhez történő csatlakoztatása, valamint az oligarchák által nemcsak átszőtt, hanem egyenesen uralt energetikai piac „oligarhátlanítása” volt a feladata. Ezeken a területeken a jogász végzettségű Galuscsenko komoly eredményeket is elért, ám a háborús rombolás kiváltotta műszaki feladatok megoldásában jogász végzettsége és tapasztalata nem sokat segít. Így aztán ezeken a területeken már a legfinomabban fogalmazva is problémák mutatkoznak. Azt is meg kell említeni, hogy Galuscsenkonak jelentős befolyása, bár nyilvánvalóan nem teljes döntési jogköre van a Magyarországot is érintő ukrán kőolaj és földgáz tranzit területén. Ehhez a területhez kapcsolódó hír, hogy azeri forrásokra hivatkozó beszámolók szerint Ukrajna hajlandóságot mutat az idén decemberben lejáró gáz tranzit szerződés meghosszabbítására.

Harmadrészt, bár inkább mellékesen azt is meg kell említeni, hogy némely ukrán sajtó találgatás szerint a kormányon belüli leváltások sora nem ért véget, Okszen Liszovoj oktatási miniszter és Okszana Zsolnovics szociálpolitikai miniszter lemondását/lemondatását pedzegetik. Erről egyrészt el kell mondani, hogy ezen találgatás egyrészt lehet az adott orgánum elfogultsága ezen személyek ellen, másrészt az esetleges ezen irányú változások már nem jelentenének radikális változtatást az eddigiekhez képest.

„Ilyen méretű kormányzati átalakulás kapcsán jogosan felmerül a kérdés, hogy a történteket miként minősítsük”

Egyes sajtóorgánumokban az eseményt nem kis túlzással kormányválságnak nevezték. Elfeledkezve arról, hogy kisebb procedurális fennakadástól eltekintve minden Zelenszkij elnök, sőt inkább kabinetfőnöke, Andrij Jermak elgondolása szerint zajlott le. De arról is, hogy Denis Szmihal kormányfő (egyelőre) a helyén maradt. Másrészt a változtatásokat a „csapat nagy újraindításának” hívják Zelenszkijék. Persze, ugyancsak pontatlanul, mivel a fentebb látható módon igazán új személy nem került a kormányba, inkább a miniszterek körforgását, rotációját jelentik a kinevezések. Mindezek alapján egyelőre leginkább az erőteljes kormányzati átrendeződés kifejezés fedi le a valóságot.