„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
Az Európai Uniót az is csak időlegesen hatotta meg, hogy a lengyelek védik „Lukasenko migránsaitól” az unió határait
Fotó:EUROPRESS/Maxim GUCHEK/BELTA/AFP
Nincs egyszerű helyzetben Tadeusz Morawiecki kormánya. A PiS-nek folyamatosan küzdenie kellett a két kis koalíciós partnerrel, a Zbigniew Ziobro vezette, a kormányt jobbról támadó Szolidáris Lengyelországgal, és a centrista Jaroslaw Gowin Egyetértésével. Utóbbit ki is zárták végül a koalícióból, ezzel az idei év folyamán formálisan elfogyott a parlamenti többség, amelyet Kaczynskiék külső támogatókkal biztosítanak. Közben az ellenzék Donald Tusk hazahívásával – egyesek szerint a volt kormányfőt inkább a Kaczynskiéktól már szabadulni kívánó németek küldték – erősített. A nyáron ez még új lendületet is adott a Polgári Platformnak (PO), azonban mára ez is erősen fogyóban van.
„Így aztán mintha csökkent volna annak a valószínűsége is, hogy a PiS a választások előrehozásával próbál előre menekülni”
Kaczynskiék legnagyobb ellenfele jelenleg talán nem is a PO, hanem Brüsszel, hiszen az Európai Unió egyre erősebb nyomást gyakorol Varsóra, és a jogállami viták miatt már a támogatásokat is visszatartja. Ha pedig sokat késnének a Lengyelország által igényelt folyósítások a koronavírus-járvány okozta károk helyreállítására, és az ellenálló képesség javítására szolgáló uniós pénzügyi eszközből (RRF), az kihatna a gazdaság egyébként idén dinamikus, 5 százalék körül várható növekedésére is, és ez nehéz helyzetbe hozhatná a kormányt. Varsó 23,9 milliárd euró juttatásért és 12,1 milliárd euró hitelért folyamodott az RRF-keretből, amely a GDP 4,6, illetve 2,3 százalékával egyenlő.
„Brüsszelnél a biztosítékot mindenek előtt az vágta ki, hogy a lengyel alkotmánybíróság ősszel hozott határozata szerint az uniós alapszerződés nem áll a hazai alkotmány felett”
Varsó szerint az EU-alapszerződés egyes előírásai összeegyeztethetetlenek a lengyel alkotmánnyal, és az uniós tagságból nem következik, hogy az Európai Unió Bíróságának döntései kötelező érvényűek a tagállamokra. A taláros testület ezzel azt is kimondta, hogy az is ellentmond a lengyel alkotmánynak, ha egyes uniós előírások felhatalmazzák a bíróságokat az államfő által adott bírói kinevezések felülvizsgálatára. A lengyel alaptörvénnyel a döntés alapján az uniós alapszerződés azon előírásai sincsenek összhangban, amelyek a nemzeti alkotmány figyelmen kívül hagyására jogosítják fel a bíróságokat, valamint arra, hogy korábban érvénytelenített jogszabályok alapján döntsenek.
A napokban egyébként a román alkotmánybíróság is kimondta, hogy a nemzeti alkotmány előrébb való, mint az uniós jogrend. Mindezt válaszul arra, hogy a román bíróságok indítványai nyomán az Európai Bíróság az uniós jog elsőbbségét mondta ki román alkotmány és az alkotmánybíróság felett. Az Európai Bizottság ezzel még nem foglalkozott, a lengyel döntés azonban szerinte súlyos aggályokat vet fel, és fenntartják, hogy az EU-s jog áll a nemzeti felett. Az Európai Parlament pedig már azt mondta ki, hogy a lengyel alkotmánybíróság „a hatóságok jogellenes tevékenységeinek legalizálására szolgáló eszköz”, és ne jusson uniós forráshoz olyan kormány, amely kirívóan, szándékosan és szisztematikusan aláássa az uniós értékeket.
„Közben az Európai Unió Bírósága már napi egymillió eurós pénzbüntetést rótt ki Lengyelországra, mivel a kormány a bíróság rendelkezésével szembemenve nem függesztette fel a legfelsőbb bíróság fegyelmi kamarájának működését”
Varsót az EU jogállamiságot érintő egymást érő fenntartásai nem zavarták abban, hogy a szejm a kormányzó párt javaslatára karácsony előtt immár másodjára is elfogadja a csak „lex TVN-ként” ismert új médiatörvényt, amelynek értelmében külföldi cégek csak akkor kaphatnának médiaszolgáltatási engedélyt Lengyelországban, ha az Európai Gazdasági Térségen (EGT) kívüli jogi személyek részesedése bennük nem haladja meg a 49 százalékot. Ennél fogva a Discoverynek el kellett volna adnia a TVN-csoportban lévő részesedésének több mint felét, máskülönben a cégcsoport többtucatnyi csatornája nem sugározhatta volna a műsorait az országban.
„Végül a napokban Andrzej Duda köztársasági elnök a napokban megvétózta a törvényt, és azóta is folyik a vita e lépés okairól. Egyesek szerint amerikai nyomásra lépett, és egyszerűen a lengyel érdekeket tartotta szem előtt, mások úgy látják, hogy e vétó egy politikai játszma része, megint mások szerint a Dudát a Kaczynski és közte lévő feszültség motiválta”
A TVN már régóta szúrja Kaczynskiék szemét, mégpedig nem véletlenül. Az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy a PiS-t és a tőle jobbra álló erőket műsoraiban előszeretettel lejárató TVN-t egyébként a kommunista, egykori SB-s (Biztonsági Szolgálat), a hadiállapotot támogató Mariusz Walter és társai hozták létre amerikai pénzből, és műsoraiban az a Monika Olejnik a legfontosabb médiaszereplő, akinek az apja a kommunista érában az egyik legmagasabb rangú belügyes vezető volt. S a példákat még lehetne sorolni. A TVN több mint 20 éve a legnagyobb véleményformálónak számít, és a nemzetiek már régen „beszántották” volna, ha nem lenne amerikai. A PiS Ziobrótól támogatva azonban idén keményen beleszállt az ügybe, amelyből egyesek számára amerikai nyomásra nem lett semmi, míg mások úgy látják, ez tulajdonképpen egyfajta munkamegosztás volt a PiS és Duda között, hiszen így lehetett a legkisebb arcvesztéssel kihátrálni az ügyből, amely súlyos válságot okozott volna az ország legfontosabb stratégiai partnerével.
„A lengyel-amerikai viszonyban enélkül is a kelleténél több a feszültség”
Kezdődött azzal, hogy Varsó nem nagyon titkoltan Donald Trump győzelmének drukkol. Ez nem jött be, így az év a következmények miatti aggodalmak jegyében kezdődött. Aztán folytatódott a TVN-re nehezedő kormányzati nyomással, közben pedig a feszültséget megnövelte a két ország között az Északi Áramlat II. kapcsán megkötött német-amerikai alku, amely lényegében zöld utat adott a Balti-tenger alatt futó gázvezeték üzembe helyezésének.
„Nem véletlen, hogy a lengyel sajtó Jimmy Carter óta a leggyengébb amerikai elnöknek nevezi Joe Bident”
Mint például a Gazeta Polska felhívta a minap a figyelmet, ezt a gyengeséget Oroszország és Kína ügyesen kihasználják – a Pentagon tábornokai csak találgatják, hogy Moszkva és Peking mikor blöfföl és mikor nem, megtámadja-e Ukrajnát vagy Tajvant –, Washington szövetségesei pedig egyre inkább kételkednek az amerikai biztonsági garanciában. Tény, hogy Varsó szempontjából nem alakultak idén túlságosan szerencsésen a dolgok, de azért a lengyel kormány is mindent megtett azért, hogy még a szövetségeseivel is feszült legyen a viszonya.
„A Berlinnel szembeni bizalmatlanság nem a legjobb példa erre, hiszen az már történelmi, ám azért jól mutatja, hogy Varsó politikai értelemben körkörös védelemre rendezkedett be”
Hiába látogatott el az új kancellár az elsők között Varsóba, a lengyel médiában egymást érik azok az írások, melyek szerint Olaf Scholz is a német érdekek szerint akarja berendezni Európát. A „német birodalomtól” és a „német lelkű Európától” különösen retteg a lengyel jobboldali elit, így aztán aligha meglepő, hogy aggodalommal nézik a szomszéd gazdasági és politikai erejét. S természetesen Varsó szerint az új kancellár is erősen oroszbarát, ahogy a lapok fogalmaznak, a rapallói német politikai gondolkodás folytatója. Önmarcangolóan gyűjtik és idézik Scholz oroszbarát kijelentéseit, miközben éppen az új kormány idején erősödnek Berlinben a Moszkvával szembeni bírálatok.
„Nem lehet elégedett Varsó a keleti politika alakulásával sem. Rosszul alakult számára a belarusz játszma, és nem gyengültek az orosz pozíciók sem. Sőt!”
A lengyel és litván törekvések ellenére Alekszandr Lukasenko az idei évre nemcsak végképp megtörte az ellenzéki tiltakozásokat, de 2021 folyamán kétszer is szemtelenül megfricskázta a vele szembenálló erőket. Először a Ryanair gépének minszki leszállításával és Roman Protaszevics ellenzéki blogger letartóztatásával, majd a nyártól folyamatosan a menekült kérdés cinikus élezésével. Előbb a litván, majd a lengyel határon alakult ki feszült helyzet, amely ugyan egyáltalán nem tűnik kezelhetetlennek, ám ez a belarusz vezető közvetett nyugati elismerését jelentené. Angela Merkel még a távozása előtt Lukasenkót felhívva Varsó csalódottságát kiváltva erre tett kísérletet, mostanára pedig a világ sem nagyon figyel arra, mi történik a határon. Ez azért is kínos lengyel szempontból, mert nemcsak meg kell oldania valahogy a nem éppen kívánatos helyzetet, de Európa védelmezőjének szerepében sem mutatkozhat, pontosabban nem nagyon figyelnek már oda erre.
„Varsónak ehhez még azt is le kell nyelnie, hogy Belarusz lényegében Moszkva ölébe hullott”
A lengyel sajtó Moszkva pozícióinak erősödését vizionálja más területeken is. Így ekként könyveli el az Északi Áramlat bővítése körül kialakult helyzet mellett a karabahi béketeremtést, az Ukrajna feletti informális ellenőrzés növelését, legfőképpen pedig azt, hogy Varsó nagy bánatára Moszkva tárgyalóasztalhoz kényszerítette a Nyugatot.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2025 - #moszkvater
