//Kinek higgyünk?
A német hadsereg személyzete tolja fel azt a speciális hordágyat 2020. augusztus 22-én a berlini Charité kórház udvarán, amelyben Alekszej Navalnijt szállították oda Omszkból #moszkvater

Kinek higgyünk?

MEGOSZTÁS

Már megint egy mérgezéses sztori és megint botrány Alekszej Navalnij körül. E történetnek csupán egyik eleme is elég lenne ahhoz, hogy tele legyen vele a világsajtó. Megint egy eset, ami túlnő önmagán. Mi pedig ugyanúgy nem tudjuk meg az igazságot, mint a Szkripal-ügyben.

A német hadsereg személyzete tolja fel azt a speciális hordágyat 2020. augusztus 22-én a berlini Charité kórház udvarán, amelyben Alekszej Navalnijt szállították oda Omszkból #moszkvater
A német hadsereg személyzete tolja fel a mentőautóba azt a speciális hordágyat 2020. augusztus 22-én a berlini Charité kórház udvarán, amelyben Alekszej Navalnijt szállították oda Omszkból
Fotó:EUROPRESS/Odd ANDERSEN/AFP

Bárcsak a lottószámokat találnám így el! Igaz, ahhoz azért nem kellett különösebb szerencse, hogy az Alekszej Navalnij körül kavarodott újabb botrány fejleményeit előre lássuk. Különösebben nagy szorzókat a fogadó irodák sem ajánlottak volna arra, hogy az orosz orvosok nem találnak majd mérgezésre utaló nyomokat, míg a németek igen.

„A berlini Charité kórház orvosai által elvégzett klinikai teszt alapján úgy tűnik, hogy Navalnijt olyan anyaggal mérgezhették meg, amely a kolinészteráz-gátlók csoportjába tartozik. Az erre vonatkozó omszki vizsgálatok ugyanakkor negatívak voltak”

A nemzetközi sajtó közben már egy a Novicsokhoz hasonló méregről beszél, míg az orosz médiában felhívják a figyelmet arra, hogy a kolinészteráz-gátlók csoportjába tartozó szerekkel való mérgezés kísérő tünetei a szájhabzás, a lassú pulzus, valamint a szapora lélegzés, márpedig amikor Navalnij rosszul lett a repülőgépen, jórészt nem voltak ilyen tünetei. A szibériai szövetségi körzet főtoxikológusa orosz hírügynökségeknek nyilatkozva bejelentette, hogy a mindenre kiterjedő vizsgálatok elvégzése érdekében készek megosztani a német kollégákkal a Navalnij szervezetéből vett mintákat. Azért arra fogadni mernék, hogy erre nem kerül sor.

„Közben a világ egyik pillanatról a másikra vírus-, majd Belarusz-szakértőből toxikológussá képezte át magát, és a világ legtermészetesebb módján ecseteli, hogy a kolinészteráz az emberi szervezet működését biztosító legfontosabb enzimek közé tartozik”

Hiánya vagy hatásának fékezése a többi között légzéskimaradást és izombénulást idézhet elő. Kolinészterzáz-gátló anyagokat használnak például növényvédő szerekben, de kolinészteráz-gátló hatása van az egyik leghíresebb vegyi fegyvernek, a szarinnak is. Sebaj, ha már ez történt, legalább ma is tanultunk valamit!

„De menjünk tovább! Azért abban is biztosak lehettünk, hogy a nyugati sajtó hamar elkezdi követelni <a visszataszító orosz rendszer> megbüntetését, újabb szankciók kivetését. Mint ahogy azon sem lepődhetünk meg nagyon, ha az egyik oldalon azonnal Putyinra mutogatnak, míg egyes orosz szakértők azt boncolgatják, hogy otthoni sikertelenségét látva Navalnij így akarja felhívni magára a figyelmet, és kijutni végre egy nyugati országba”

Ahogy hányingert kelt, mikor komoly elemzők beszélnek arról, hogy az orosz ellenzéki politikus megmérgezte magát, úgy azzal sem tud mit kezdeni az ember, amikor a Handelsblatt már annyira beleéli magát a szankciók követelésébe, hogy saját kormányát az Északi Áramlat bővítésének leállítására szólítja fel.

„Arra is nagy tétben fogadhattunk volna, de sokat nem hozott volna a konyhára, ha előre bocsájtjuk, hogy Navalnij csapata már akkor mérgezést kiált, amikor a politikust szállító mentő még meg sem érkezett az omszki kórházba”

Visszataszító, ahogy legyilkosozzák a politikus életét csak megmentő omszki orvosokat, és melegebb éghajlatra küldenek el mindenkit, akinek a történtekkel kapcsolatban bármilyen szakmai kételye merül fel. A dolog innen már nem orvosi, hanem politikai kérdés, és az esetből ki kell sajtolni a maximális hasznot. Az embernek ezt látva felfordul a gyomra, mint ahogy arra a gondolatra is, hogy egy rendszerben felmerülhet a politikai ellenfelek ilyetén semlegesítése.

„Ám amennyire előre láthattuk a dolgok menetét, annyira nem láthatunk tisztán a valóságot illetően. Ugyanúgy, mint a Szkripal-ügyben, most sem tudjuk, hogy kinek higgyünk”

Azt valahogy érezzük, hogy egyik fél sem mond igazat, de nem tudjuk, hogy a történet melyik elemében ki és mennyit csúsztat. Az minden esetre egyáltalán nem tűnik logikusnak, hogy a jelenlegi kiélezett nemzetközi helyzetben a Kreml a legismertebb ellenzéki politikus likvidálására adna utasítást. Főképp a helyi választások előtt. Na, a belarusz válság és a koronavírus-járvány közepette még éppen ez hiányzott Putyinnak!

„Abban azonban már lehet akár logika is, hogy a minden lében kanál Navalnijt egyes hatalmi körök félre akarják állítani”

Az ellenzéki politikus ugyanis valahol maga is a rendszer része. Keményen támadja a hatalom korrupcióját, ugyanakkor helyzetbe kerülve maga sem ugrik el a lehetőségek elől. Ráadásul jól mozog a hatalom köreiben zajló csatákban, de ez egyben azzal is jár, hogy az elit különböző erőcsoportjai őt is használják az egymással szembeni ütközetekben. S ez bizony veszélyes játék! De még azt sem zárhatjuk ki, hogy a hatalmi átmenet kiéleződő viszonyai közepette egyes erőcsoportok éppen Putyint akarják lejáratni. Így vagy úgy, egyik forgatókönyv sem azt bizonyítja, hogy Putyin teljesen ura a helyzetnek.

„Ugyanígy sorolhatnánk azokat a logikus feltevéseket, amelyek alapján nagyon is érdeke a Nyugatnak Oroszország lejáratása”

Igaz, ez még mindig nem ad magyarázatot arra, hogy mitől esett kómába Alekszej Navalnij. Egyet viszont biztosan látunk. Mégpedig azt, hogy milyen óriási a bizalmatlanság a Nyugat és Oroszország között. De ugyanígy a lehető legrosszabbakat feltételezi Putyin rendszeréről az ellenzéke is.

Végezetül rögzítsük azt, amit biztosan tudunk. Szeptember elején helyi választásokat tartanak Oroszországban, és Alekszej Navalnij ennek jegyében kampányolt meglehetősen konspiratív körülmények között Szibériában. Tomszkból utazott volna vissza Moszkvába, a gépen azonban rosszul lett, így az Omszkban végrehajtott kényszerleszállás után eszméletlen állapotban azonnal a kórházba vitték. A többi már csak találgatás, és mindenki eldöntheti, kinek higgyen.

„Aztán gondolkodjunk el például ennek eldöntéséhez azon is, hogy vajon véletlenül miért ugyanaz a berlini kórház megint a megdönthetetlen döntőbíró, amely Viktor Juscsenko botoxos <balesetét> mérgezésként igazolta (pontosabban hamisította) a forró rendszerváltó napokban”

Meg azon is, mondjuk, hogy ez az ellenzék – Navalnij – azért nagyon is fekszik a Kremlnek, hiszen olyan irányba tudja csatornázni az elégedetlenséget, amely semmiképpen sem veszélyes a többség számára. Magyarán, Navalnij hangos, de az orosz glubinkát nem hatja meg, népszerűbb a világsajtóban, mint otthon. De egy szakrális áldozat végképp Putyin ellenpontjává tenné. Ekkora hibát a Kremltől ne tételezzünk fel, éppen ezért érdemes elgondolkodni azon még a világsajtóban is eldugva bár, de megjelent momentumon, miszerint Tomszk mellett egy faluban előző este elég nagy buli volt, és bizonyos mennyiségben a kábítószer/vodka összeállás is előidézheti azt az összeomlást, ami bekövetkezett. Erre egyébként azt a gyógyszert adták Omszkban, ami ez ellen kell, és ezt a kezelést folytatták Berlinben is. Itt álljunk meg, mert a hírek még folyamatosan jönnek, s mi csak azt tudjuk biztosan, hogy megint nem tudunk semmit.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.