//Kik azok a sámánok?
Tuvai sámán #moszkvater

Kik azok a sámánok?

MEGOSZTÁS

Reneszánszát éli napjainkban a sámánizmus, úton-útfélen egyre gyakrabban találkozunk különböző történetekkel, amelyek kapcsolódnak ehhez az érdekes világhoz.

Tompos Gergő írása a #moszkvater.com számára

Tuvai sámán #moszkvater
Fotó:EUROPRESS/Alexandr Kryazhev/Sputnik

Több mint fél éve történt, hogy Oroszországban gyalog indult el egy jakutföldi sámán Moszkvába. Méghozzá azzal a céllal, hogy kiűzze Vlagyimir Putyin orosz elnökből a gonosz szellemet a Kremlben. Érdekes történet, de a fellépés inkább szenzáció- és figyelemhajhász, hiszen semmi nem támasztja alá, hogy elnyomnák ezeket az ázsiai népeket és kultúrájukat. Főképp nem igaz ez, ha a volt szovjet időkkel hasonlítjuk össze az elmúlt 20 év történéseit. Cikksorozatunk első részében Kónya Bencével a sámánizmus kutatójával, a Pécsi Tudományegyetem külügyi koordinátora igazít el bennünket.

– Kezdjük mindjárt az elején, valójában mi az a sámánizmus?

– Már rögtön az elején problémába ütközünk, ugyanis a sámánizmusra nem lehet ráhúzni a klasszikus értelembe vett „izmus” jelzőt, mivel nem az. Többen próbálták modellezni a jelenséget, így a román származású Mircea Eliade vallástörténész próbált párhuzamokat keresni a sámánizmus és más vallások valamint hiedelmek struktúrái között. Több-kevesebb sikerrel. Könyvében egy általános modellt próbált felvázolni, viszont számtalan eltérésre, sőt ellentmondásokra lelt magán a sámánizmuson belül is, nemhogy más vallásokkal összehasonlítva. Több oldalról közelítette meg a kérdést, vizsgálta a sámánok által használt különböző felszereléseket, a transz állapotba kerülő út milyenségét, valamint a szertartások lezajlását. Általánosságban talált összefüggéseket, de a modellje túlságosan is általánosító.

– Akkor a sámánizmust tekinthetjük egyfajta vallásnak?

– Hoppál Mihály etnológus és folklórista véleménye szerint, a sámánizmus se nem vallás, se nem ideológia. A tényleges vallásokkal ellentétben nincsenek fix dogmák, úgymond nincs kőbe vésve semmi. Folyamatosan változik, alkalmazkodik az aktuális társadalmi-politikai viszonyokhoz, viszont mégis megőrzi az ősiség mítoszát és értékrendjét.

– S kinek tekintsük magát a sámánt?

– A sámánizmus egyben mestersége a sámánnak, ezért talán jobb is a „sámánság” kifejezést használni, amely különböző technikák alkalmazása a közösség szolgálata érdekében. Nagy általánosságban elmondható, hogy a világ bármely részén is járunk, a sámán feladata – bejárva világunk különböző szféráit, mint az alvilág vagy az égi ösvények – tartani a kapcsolatot a szellemvilággal. Az általuk használt szimbólumok között is találunk hasonlóságokat, mint például az életfa vagy a különböző totemállatok. Az eurázsiai népcsoportok között azonban már megjelenhetnek jelentős eltérések. Többek között az állatszimbólumok világában. Mindezt jelentősen befolyásolja az adott népcsoport életvitele, kultúrája, és földrajzi elhelyezkedése, környezete. Bátran kijelenthetjük, hogy a sámánság mind egyéni, mind pedig közösségi szinten az egyik legősibb kulturális-spirituális viselkedési forma. Már a paleolitikumban is találunk talányos barlangrajzokat, amelyeken feltehetőleg sámánokat ábrázoltak. Szibériában találtak például sziklarajzokat a bronzkorból, amelyeken kör alakú sámándobjaikkal és jellegzetes fejdíszükkel ábrázolták a sámánokat.

– Hogyan válik valaki sámánná? Megválasztják őket? Megtanulják valahol ezt a „mesterséget”?       

– A sámánok valójában nem akarnak sámánok lenni, eleinte nincs is elhivatottság tudatuk. A szellemvilág lényei kezdik gyötörni az egyént, ezzel elindul a kiválasztási folyamat. A különböző népeknél eltérőek annak a kritériumai, hogy kiből lehet sámán. Előfordulhat valamiféle testi rendellenesség megléte , például több ujj, vagy más hasonló testi elváltozás. Ám ezek megléte nem törvényszerű minden esetben. Gyakran szükséges, hogy a családban rokonságban legyen sámán, esetleg legyen sámánős. A jelölt végül megadja magát, elfogadja sorsát, a kín megszűnik és elindul egy tanulási fázis, ami gyakran kettős. A szellemvilág lényei, valamint idősebb sámán is segítségére lehet. Megismeri a hagyományokat, különböző gyógyítási technikákat, bejárja a szellemek szféráit, tapasztalatokat szerez. Ha mindezt sikeresen elsajátította, beavatási szertartáson válik úgymond „igazi” sámánná. Maga a szertartás is népcsoportonként eltérő.

– S miről ismerszik meg egy sámán?

– A sámán egyik legfontosabb jellegzetessége, hogy szabad lelke állatalakban utazik a szellemvilágban, a világfán bejárja a különböző szférákat, mindezt transzállapotában. Eliade például ezt a transzállapotban végbevitt utazást tartja az egyik legfontosabb sámáni ismérvnek. Nagyon fontos megjegyezni, hogy irányított transzállapotról beszélhetünk, tehát ez az utazás tudatos, és a sámán által irányított, befolyásolható – vagyis nem valamiféle  megszállottságról vagy tehetetlen önkívületről, „rohamról” beszélünk.

– Szóval ezek az emberek nem betegek, és irányítják a cselekedeteiket…

– A régebbi, idejétmúlt megközelítés szerint a sámánok elmebetegek, de ezt az újabb kutatások rendre megcáfolják. Köztiszteletben álló, a közösséget összetartó, szellemi vezetőről beszélhetünk, aki mindezek mellett úgymond „civil foglalkozást” is betölt az adott közösségben, tanácsokkal segíti a közösség mindennapjait. A „drogos” jelző sem áll meg a sámánságra. Tény, hogy némelyik szertartáson az eurázsiai sámánok használtak és használnak hallucinogén anyagokat, mint például különböző galóca gombafajtákat, de a sámánok többsége ezek használatát ma már mellőzi. Önmaguk erejéből, a technikát ismerve és alkalmazva lépnek be a transzállapotba és utaznak a világokba.

MEGOSZTÁS