Mohl János írása a #moszkvater.com számára

„A robbanás lakott terület közelében történt, hogy lehetőleg minél többen hallják. A vasúti megállótó csak pár tízméterre, hogy ha esetleg ott tartózkodnak lássák. Viszont csak akkora volt, hogy a repeszek és szétrepülő kövek ne érhessék el őket, illetve maga a robbantás ne okozzon személyi sérülést vagy halálesetet és nagy anyagi kárt”
Fotó:EUROPRESS/Wojtek RADWANSKI/AFP
Fölkapott hír lett Lengyelországban és a külföldi sajtóban egyaránt a november közepén az ukrán határig vezető vasúti szakasz egy pontján történt, a vasúti pályát egy igen rövid kis szakaszon megrongáló robbantás. Nem történt személyi sérülés, sőt a vasúti szerelvényben sem esett kár. Viszont „bűnbakot” az oroszok személyében azonnal, lényegében még a nyomozás megkezdése előtt találtak. Varsó szabotázsként igyekszik az oroszok nyakába varrni a robbantást.
„Először is néhány gondolat a szabotázsról”
1834-ben a lyoni takácsok föllázadtak a lyoni textilgyárban a rossz fizetési és munka körülmények miatt. Nemcsak a munkát tagadták meg, hanem tiltakozásuknak nyomatékot adva a fapapucsaikat is a gépekbe dobták. Ennek a fapapucsnak a francia neve, „sabot”. Ebből a szóból származik a szabotázs kifejezés, amelynek a jelentése szándékos, rejtett vagy nyílt romboló és hátráltató tevékenység. A célja a szervezet működésének megakadályozása, fizikai rongálás, gépek berendezések, közlekedési eszközök rongálása, illetve magának az üzemszerű közlekedésnek a hátráltatása vagy leállítása. Ebbe a kategóriába tartozik az Északi Áramlat gázvezeték felrobbantása is. Ma már a műszaki fejlődésnek köszönhetően nemcsak fapapuccsal lehet rongálni vagy tönkre tenni valamit, hanem robbanószerekkel is.
„Fontos tudni, hogy a szabotázs nem irányul emberek ellen. Nem célja emberi életek kioltása, főleg nem ártatlanoké. Ugyan is az már teljesen más kategóriába tartozik. Nevezhetjük merényletnek is”
Lásd Prigozsin esetét. Itt nem a légi közlekedés akadályozása vagy a repülőgép megrongálása volt a cél. Vagy ha valakit menetközben az autójával együtt robbantanak fel pokolgéppel. Nem az autót akarják megrongálni, menetképtelenné tenni.
Amióta a vasút fő szárazföldi személy- és teherszállító eszközzé vált, a hadseregek a háborúk idején és fegyvernyugvási időszakban is fölhasználták, illetve fölhasználják. Ennek következtében pedig az ellenség célpontjaivá váltak. Erről a német hadijelentésekből igen sokat lehet tudni. A szovjet partizánok „művészi” szintre emelték a német hadi szállítmányok elleni szabotázsokat. Nagy tapasztalatokra tettek szert, és igen hatékonyan hajtották végre. Fontos azonban kiemelni, hogy ők a saját hazájuk területén, a hazájukba betört ellenség katonai szállítmányai ellen hajtották végre, ártatlan civileket megkímélve.
Jelenleg nincs világháború, viszont szomszédos nemzetek között több helyen is van fegyveres összetűzés. Partizán tevékenység nem folyik. Ennek ellenére a hadseregekben képeznek ki speciális alakulatokat, amelyeknek a feladata az ellenség háta mögött szabotázs akciók – hidak felrobbantása, alagutak berobbantása, vasutak elleni támadások, az ellenség logisztikájának megzavarása, félelem keltése a polgári lakosságban stb. – végrehajtása. Ehhez megkapnak minden elméleti és gyakorlati kiképzést.
„Így az orosz hadsereg is rendelkezik ilyen alakulatokkal, melyeket csakis háború esetén vetnének be”
A vasút elleni szabotázs végrehajtásának számos szubjektív és objektív feltétele van. A személyi feltételeket fentebb említettem. Az objektív feltételek közé tartozik, hogy a végrehajtó csapatot megfelelő minőségű, mennyiségű, könnyű és jól álcázott robbanó anyaggal a megfelelő és biztosan minden időjárási körülmények között távirányítással működő gyújtó szerkezettel kell ellátni. A csapat feladata a helyszínen a megfelelő hely kiválasztása, ahol az akció sikere biztosított.
A helyszínnek minden esetben lakott területen kívül kel lennie, hogy ne legyen szemtanú, és ártatlan áldozat a járulékos veszteségen kívül. Nagyon alkalmas az erdős terület. A robbanó anyagot és -szerkezetet minden esetben a lehető legmagasabb töltésen, egy csak nagyon rövid szakaszon belátható kanyar külső ívében futó sín alá kell elhelyezni úgy, hogy egy több méteres szakasz robbanjon ki a helyéből. A haladó vonatra a kanyarban a centrifugális erő is hat, így szinte száz százalék, hogy a mozdony lefut a sínről és a töltésről is, és magával húzza szinte az egész szerelvényt. A robbanás időpontja is fontos szempont. Természetesen a kiválasztott vonatra vonatkozóan. A robbanásnak minden esetben a vonat sebességétől függően minimum 30 méterrel az érkezést megelőzően kell történnie, hogy a mozdonyvezetőnek még ha felfogja is, hogy mi történt, ne legyen ideje fékezni, és esetleg megállítani a vonatot.
„A lengyelországi robbantással kapcsolatban eddig több fényképet és mozgó felvételt láttam különböző internetes újságoknak a témával kapcsolatos tudósításaiban. Az első képen Donald Tusk és néhány másik személy, illetve a háttérben a vasúti töltésen az álló vonat látható. Mivel a tudósításokból tudom, hogy senkinek még csak a haja szála sem görbült meg, a vasúti szerelvényben sem esett semmi kár, a miniszterelnök azonban ennek ellenére tüstént ott termett, feltételezhetem, hogy súlyosabb eseményre számított/ak”
A következő képen egy közeli felvétel látható a felrobbantott sínről. Néhány négyzetmétert fog be a kép. Így nem látható, hogy a robbanás hol történt. Viszont az igen, hogy nem volt nagy. A sínből csak egy rövid 30-40 centis szakasz szakadt ki, az egyik beton talp kissé kiemelkedett a helyéből, a robbantási kráterből pedig meglepően kevés kő repült ki. Akár magánakcióról van szó, akár megrendelésre hajtották végre, nem kaptak, vagy nem sikerült beszerezniük az ilyen akcióhoz szükséges mennyiségű robbanó anyagot. Vagy csak ennyit „rendeltek” meg.
„A további képen 13 ember állja körbe a robbantást úgy, hogy abból nem látszik semmi, mert olyan kicsi volt. A sok vizsgálódó bába között elveszett a robbantás. Az egyik képen, ami a legtöbbet mond el, látható a síneken megállt vonat. Egész pontosan egy két vagonból álló ingázó rövid szerelvény”
Ezeken nem utaznak annyian, mint egy IC-n, és természetesen nem is halad olyan gyorsan, hiszen ezek a vonatok minden állomáson megállnak. Két állomás között nem is tudna 200-300 km/óra sebességre felgyorsulni. A fényszórók elöl világítanak, a vonat mögött a fényjelző piros, ami jelzi is a vonat haladási irányát. A képen látható egy vasútállomás részlete is. Az álló vonat és az állomás között volt a robbantás helyszíne. A vonat kanyarból kiérve fordult rá az állomás előtti egyenes szakaszra, már lassított a megállás miatt. A robbantás korábban történt, így füst és a por nem zavarta az egyenes szakaszon a jó rálátást a sínekre. Ezért meg tudott állni és elkerülni a kisiklást.
„A robbanás lakott terület közelében történt, hogy lehetőleg minél többen hallják. A vasúti megállótó csak pár tízméterre, hogy ha esetleg ott tartózkodnak lássák. Viszont csak akkora volt, hogy a repeszek és szétrepülő kövek ne érhessék el őket, illetve maga a robbantás ne okozzon személyi sérülést vagy halálesetet és nagy anyagi kárt”
Vártam pár napot, hogy hátha újabb adatok jelennek meg a sajtóban. Ugyanis a nyomozásnak nagyon fontos része a laboratóriumi vizsgálat, ahol a repeszdarabokon és a köveken visszamaradt robbanóanyag maradványait elemzik. Ebből meg tudják állapítani az összetételt, és azt is, hogy ezt a robbanószert hol, melyik országban gyártják. Eddig nem közöltek semmilyen egyértelmű információt. Nagyon úgy néz ki, hogy nem is fognak.
Annak ellenére Kaja Kallas úgy nyilatkozott, hogy orosz állami terrorizmusról van szó, ez egy a vasúti közlekedés biztonságát veszélyeztető cselekedet volt. Olyan, mint amikor a „színesfém keresők” kihúznak több száz méter vezetéket és nem működik a fénysorompó, a váltó vagy a félkaros sorompó.
Így feltételezem, hogy ezért az akcióért nem orosz rubellel fizettek.
(A cikk nem okvetlenül tükrözi a szerkesztőség véleményét.)
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater