//Kijev még mindig nem elég erős
Javelin páncéltörő rakétát ábrázoló ukrán propaganda plakát Kijevben 2022. július 29-én #moszkvater

Kijev még mindig nem elég erős

MEGOSZTÁS

Bár a mainstream sajtót figyelve úgy tűnik, küszöbön áll – sőt már el is kezdődött – a nagyszabású ukrán ellentámadás délen, a valóság más képet mutat. Minden erőfeszítés ellenére Kijev még mindig nem tudott egy hatékony offenzívához elegendő haderőt felvonultatni Herszon térségében, sőt az eddigi kisebb próbálkozásait Moszkva rendre visszaverte. Mindezek ellenére azért ahogy az Antonov-híd elleni támadások mutatják, az ukrán haderő is képes érzékeny csapásokat mérni az orosz állásokra, ám ez nem fogja gyökeresen megváltoztatni a háború menetét. A Donbasszban viszont folyamatos az ukrán védelem felőrlése, Bahmut/Artyomovszk mellett immár Avgyejevka térségében is megmozdult a 8 éve befagyott frontvonal.

Javelin páncéltörő rakétát ábrázoló ukrán propaganda plakát Kijevben 2022. július 29-én #moszkvater
Javelin páncéltörő rakétát ábrázoló ukrán propaganda plakát Kijevben 2022. július 29-én
Fotó:EUROPRESS/Sergei SUPINSKY/AFP

Az elmúlt időszakban tovább folytatódtak az ukrajnai stratégiai jelentőségű célpontok elleni orosz támadások. A folyamatos déli ukrán csapat összevonások hatására a rakéta csapások fókusza is délre tolódott, így többek közt találat érte a vasbeton szerkezetekkel, illetve közlekedési infrastruktúrával foglalkozó „Nyikolajevsztrojtransz” üzem területén ideiglenesen kitelepült ukrán egységeket. Az orosz védelmi minisztérium által közölt adatok szerint a támadásban kétszáznál is több ukrán katona, illetve 20 feletti haditechnikai eszköz semmisült meg, bár ezeket a számokat érdemes egyelőre kellő óvatossággal fogadni. A déli fronthoz kapcsolódóan a Herszoni területen fekvő Topolinoje szintén ideiglenes ukrán kitelepülése is találatot kapott, amely során a 60. gyalogsági dandárhoz tartozó egyik zászlóalj közel 130 tagja veszett oda. Bár a Kijev elővárosának számító Visgorod térségében is orosz cirkáló rakéták csapódtak be, ezen sorok írásáig nem tudni mi lehetett a kijelölt célpont.

„Egyúttal újabb lendületet vettek a repülőterek elleni támadások”

A legutóbbi jelentésünkben említett dnyepropetrovszki Kanatovo légi bázis esetében az orosz haderő a szomszédos Kirovográd – az ukrán dekommunizációs törvények elfogadása után Kropivnickij – repülőterét. Bár maga a légi kikötő békeidőben polgári feladatokat lát el – egy pilótaiskola és az UGRA légitársaság bázisául szolgál –, azt a háború kitörése óta egyértelműen az ukrán haderő használta kiképzési célokra, valamint a technika tárolására. Bár utóbbi feladat eddig főképp Kanatovora jutott, az orosz rakétatámadások, valamint a környező légvédelmi állások pozícióinak felfedését követően érthető, hogy Kijev az állomány egy részét Kirovográdba telepítette át. Nem megerősített információk szerint a támadás során az említett UGRA légitársaság karbantartó bázisa, illetve az ott tárolt An-26 szállítógép, illetve két Cessna-172 Skyhawk semmisülhetett meg.

 A kirovogradi reptér elleni támadásról készült Rybar videó

„A frontok tekintetében a legutóbbi jelentésünkhöz hasonló folyamatokról számolhatunk be. Kijev délen ellentámadás helyett továbbra is inkább csak kóstolgatja az orosz védelmet, míg a Donbasszban Artyomovszk mellett úgy tűnik, Avgyejevka térsége is dinamikusabbá válik.”

Noha a délnyugati front mentén egyértelműen növekszik az összecsapások intenzitása, azok kiterjedését, illetve jellegét vizsgálva inkább még mindig a tüzérségi támogatással kísért helyi jelentőségű pozícióharcoknak feleltethetőek meg. Alapvetően a harci érintkezések a front egyes szakaszain sporadikusan törnek elő, és nem vonódnak össze egy nagy ellentámadási kísérletbe. Továbbra is Kijev inkább igyekszik felmérni a front egyes lehetséges gyenge pontjait. Egyelőre viszont úgy tűnik, utóbbi művelet nem járt sikerrel A korábban említett Ingulec folyó menti andrejevkai és belogorkai átkelési kísérleteket ugyanis az orosz védelem mind felszámolta. Ismét csak a Davidov Brod esetében alkalmazott orosz taktika használatát láthattuk, avagy a túlpartra átcsalva az ukrán erők hirtelen tűzzsákba kerültek, amit aztán a tüzérség fokozatosan felszámolt. A megmaradó csapatok pedig önmaguk védelme érdekében visszavonultak az átkelés előtti kiindulási pozícióikba. Noha vélhetően a jövőben tovább folytatódnak az ehhez hasonló kísérletek, Oroszország mindenképpen jól tudja kihasználni védekezés szempontjából a természeti adottságokat, egyelőre folyamatosan visszaverve az ukrán támadásokat az Ingulec mentén.

A Nyikolajev környéki harcok állása 2022. július 29-én #moszkvater
A Nyikolajev környéki harcok állása 2022. július 29-én
Forrás:Telegram

„Viszont úgy tűnik Kijev a herszoni Antonov-híd esetében kezd sikerrel járni”

Szerdára virradóan ugyanis ismét jelentős ukrán HIMARS támadás érte a hidat, újfent használhatatlanná téve az útpályát. Az utólag közzétett videók alapján a korábbiak mellett nagyjából 10 újabb helyen szakadhatott be az úttest, ami bár statikailag nincsen hatással magára a teherviselő struktúrára, ám lehetetlenné teszi a forgalom számára az átkelő használatát. A helyi katonai-civil adminisztráció utóbbi következtében le is zárta a hidat mind a személy, mind az áruforgalom előtt. Kirill Sztremouszov, a herszoni katonai-civil adminisztráció helyettes vezetője szerint ideiglenes – vagy tartósan kiegészítő-szerk. – megoldásként az orosz haderő pontonhidat létesített az Antonov-híd közvetlen közelében, illetve 1985 után ismét újraindulnak a rendszeres kompjáratok a Dnyeper két partja közt. Utóbbi alapvetően nem meglepő az idősebb helyi lakosság számára, mivel az Antonov-híd megépülése előtt Herszon térségében egyedül hajóval lehetett átjutni a Dnyeperen. Egyúttal az Antonov-híd ideiglenes kiesésének nem várt következménye az átmeneti áruhiány, illetve ebből adódóan az áremelkedés Herszonban. Miután az első orosz bankfiókok még csak az elmúlt hónapban jelentek meg, így a terület rubellel ellátottsága alacsony, hrivnyát pedig gyakorlatilag lehetetlen behozni a régióba.

A sérült Antonov híd 

„Ellenben a ponton híd használata kapcsán ellentmondásos információk kerültek napvilágra”

Ugyanis Sztremouszov szerint azon kizárólag a civil járművek hajthatnak át, miközben hadászati szempontból egyértelműen szükséges ellátási szempontból Novaja Kahovka mellett a herszoni átkelő is az orosz haderőnek. Kérdés mindemellett, hogy mennyiben veszi át a ponton híd a fix átkelő szerepét. Az állandó HIMARS támadásokkal ugyanis Kijev a híd lerombolása nélkül képes azt a forgalom számára tartósan használhatatlanná tenni, mivel a hídpályán keletkező sérüléseket folyamatosan javítani kell. Cserébe az sem elképzelhetetlen, hogy a ponton híd is a HIMARS rakéták célkeresztjébe kerül, igaz annak helyreállítása jóval egyszerűbb és gyorsabb feladat. Az orosz haderő tartalékként egyrészt felhalmozhat azonnal felhasználható hídelemeket a közelben az esetlegesen megsérült pályaelemek pótlására, másrészt a folyamatos betonozással, aszfaltozással szemben a pontonhíd javítása gyakorlatilag alig kerül valamibe. Orosz becslések szerint a ponton híd egésze olcsóbban felállítható, mint a GPS vezérlésű M31 HIMARS rakéta 150 ezer dolláros darabára. Egy harmadik elmélet szerint viszont a ponton híd egyszerre szolgálna egyfajta csaliként az ukrán HIMARS ütegek számára, miközben az Antonov-hidat kizárólag csak az orosz katonai logisztika használhatná. Pontos választ vélhetően majd az idő fog adni.

„Tartós megoldást orosz szempontból a korábban már többször hangoztatott légvédelem megerősítése hozhatna”

Igaz, megint meg kell említsük kétségeinket a tervezési oldal irányába annak kapcsán, hogy eddig miért nem kapott az átkelő dedikált légvédelmet. Viszont a napokban Melitopol, illetve Herszon térségében készült videók tanúsága szerint a probléma égető jellegét az orosz parancsnokság is észlelte, és két ütegnyi Buk-M2 – esetleg M3 – közepes hatótávolságú légvédelmet telepített az Antonov-híd védelmére. Gyakorlatban az ütegek két 9Sz36 tűzvezető radart, valamint 4-5 9A39M1 – vagy 9A316 – indító járművet foglalnak magukba összesen 32-40 légvédelmi rakétával. Mivel egyszerre csupán a rendelkezésre álló készletnek csak egy része van bevethető állapotban – az indítójármű egyben saját maga szállítójárműveként is szolgál – így adott pillanatban a védelem nagyjából 20-25 légvédelmi rakétával gazdálkodhat. Ez viszont akár négy teljes HIMARS szalvó – összesen 24 rakéta – elfogását teszi lehetővé, bár realistán számolva is mindenképp lehetséges a nyikolajevi front mentén állomásozó két HIMARS indító támadásának egyidejű kivédése.

Buk-M2 szállítása Melitopolban 

„A déli műveletekkel párhuzamosan viszont Oroszország a Szoledar-Artyomovszk/Bahmut vonal áttörésére készül”

A Szeverszk-Szoledar-Artyomovszk védelmi vonalat az orosz haderő a korábbi várakozásokkal szemben nem Szeverszk térségében, hanem inkább annak déli szakaszán próbálja áttörni. Szeverszk esetében úgy tűnik mintha a város jelentőségének csökkenése miatt ideiglenesen a frontok befagytak volna. Gyakorlatilag az elmúlt napokban a Szeverszk környéki magaslatokért folyó pozícióharcokon túl az érintkezési vonalban nem állt be változás, bár egyes jelentések szerint ez inkább egy későbbi orosz offenzívának az előkészítéseként fogható fel. Mindkét oldal igyekszik újabb egységeket a térségbe vonni, amellyel párhuzamosan az ukrán parancsnokság fokozatosan erősíti a Szlavjanszk környéki védelmet is. A napokban egy ukrán diverzáns csoport próbált meg az Izjumtól nyugatra fekvő erdős területeken keresztül az frontvonalak mögé hatolni, ám az orosz felderítés észlelése, illetve azt ezt követő tüzérségi tűz után gyakorlatilag az alakulat megsemmisült. Egyúttal az ukrán parancsnokság megpróbálta a Szeverszk környéki erők egy részét átcsoportosítani Szoledar térségébe, ám az erős orosz tüzérségi ellentevékenység következtében az nem járt sikerrel.

A Szlavjanszk környéki harcok állása 2022. július 27-én #moszkvater
A Szlavjanszk környéki harcok állása 2022. július 27-én
Forrás:Telegram

„A front déli szakaszán egyszerre kezdődhet meg Szoledar és Artyomovszk ostroma”

A felőrlő taktika részeként mind északi, mind déli irányból az orosz haderő – illetve főképp a háború során a legnagyobb eredményeket elért Wagner katonai magánvállalat – fokozatosan közelít az említett városokhoz. Pokrovszkoje elfoglalását követően az orosz csapatok már gyakorlatilag Szoledar külterületein tartózkodnak, bár az ukrán fél folyamatosan próbálkozik helyi szintű ellentámadásokkal. Artyomovszk esetében viszont még szükséges pár szomszédos település elfoglalása. Az ukrán főparancsnokság jelentése szerint a várostól délre található magaslati Versina település már orosz kézbe került, miközben a védelem a Veszjolaja Dolina-Zajcevo vonalat igyekszik a lehető legtovább megtartani. A következő akadályt a Bahmutszkoje folyó jelenti, amely bár vízhozamát és mélységét tekintve nem számít jelentős víziútnak, ám mint minden folyóvíz esetében a nehézséget maga az átkelés jelenti. Csakis ezt követően – illetve Szeverszkhez hasonlóan az Artyomovszk környéki magaslatok elfoglalásával – indulhat meg a stratégiai jelentőségű város ostroma.

Kékkel jelölve a Artyomovszk-Szoledar környéki frontok mozgása #moszkvater
Kékkel jelölve a Artyomovszk-Szoledar környéki frontok mozgása
Forrás:Telegram

„Egyúttal Donyeck térségében is megmozdultak a majdnem nyolc éve befagyott frontok”

Vélhetően a Donyeck elleni tüzérségi belövések megszüntetése érdekében, illetve előkészítve a Szlavjanszk-Konsztantyinovka védelmi vonal áttörését annak déli végpontjánál, fokozódtak a harcok Avgyejevka térségében. Helyi jelentések, illetve orosz haditudósítók nagyjából 1,5-2 kilométeres előrenyomulásról számoltak be Peszki és Krasznogorovka településeknél. Utóbbi bár elsőre nem tűnhet soknak, ám ismerve, hogy a térség szinte már az első világháború nyugati frontját, illetve a koreai demilitarizált zónát meghazudtolóan került 8 év alatt megerősítésre, helyi szinten az ilyen kis siker is jelentős. Gyakorlatilag ukrán részről Avgyejevka az egész donbasszi front legerősebb pontja, így nem csoda, hogy annak feltörése jelentős időt és energiát emészt fel. Orosz-szakadár részről a gyalogságot folyamatos tüzérségi, illetve légi támogatás kíséri, amelyek főképp az ukrán védelmi vonalak mögötti katonai infrastruktúrát igyekeznek felpuhítani. Így a napokban vélhetően egy ukrán tüzérségi lőszerraktár is megsemmisült Avgyejevkában, amely mind a Donyeck elleni belövésekre, mind magára a védelemre kihatással van. Továbbá ahogy a tüzérségi ellentevékenység és a folyamatos orosz zárótűz fokozódik, az tovább nehezíti az ukrán védelem munkáját.

A Donyeck környéki harcok állása 2022. július 29-én #moszkvater
A Donyeck környéki harcok állása 2022. július 29-én
Forrás:Telegram

A kommunikációért felelős donyecki miniszterelnök-helyettes, Danyiil Bezszonov szerint augusztus végére lehet teljes a Donyecki Népköztársaság területének elfoglalása. Az orosz-szakadár előrenyomulás jelenlegi tempóját látva ez mindenképp optimista forgatókönyvnek tűnik. Főképp ismerve azt a tényt, hogy Kijev igyekszik majd minden erejével a Szlavjanszk-Kramatorszk agglomerációt megvédeni, mivel nagy valószínűséggel annak elvesztése a nyugati katonai segítségnyújtás drasztikus csökkenését vonná maga után.

„Végül a sok médiazörej közepette érdemes megvizsgálni, vajon milyen esélyei vannak az annyiszor emlegetett déli ellentámadásnak?”

Bár egyes ukrán közlések szerint az ország összesen 200 ezer főt mozgósított a déli műveletekhez, ez inkább az információs háború része, mint valós. Ugyanúgy, mint a Dmitrij Medvegyev által közölt, Ukrajna lehetséges felosztását bemutató térkép. Noha mindenképpen folyamatosak a csapat összevonások a térségben, vélhetően továbbra sincsen meg az eredményes támadás megindításához szükséges legalább kétszeres létszámfölény, a haditechnikáról nem is beszélve. Az ukrán kormányzathoz közeli források információi szerint Zelenszkij arra utasította Zaluzsnij főparancsnokot, hogy legkésőbb az ukrán függetlenség napjáig – augusztus 24. – indítson meg egy általános ellentámadást délen.

„Ám a Politiconak nyilatkozó Zelenszkij még ezeken a híreszteléseken is túltett, és 3-6 héten belül kívánja <felszabadítani> az orosz ellenőrzésű területeket, a Krímmel és a szakadár népköztársaságokkal egyetemben”

Szintén utóbbi információk alapján a beérkező nyugati katonai segélyeket Kijev főképp Nyikolajev, Odessza, Kirovograd és Dnyepropetrovszk régiókba csoportosítja át a támadás előkészítéséhez. Viszont még ezekkel az átcsoportosításokkal is kérdéses, vajon képes lesz-e Kijev megfelelő számú és erejű haderőt összevonni délen. Ugyanis többek között a létszám hiány orvoslását az ukrán parancsnokság a fehérorosz határt védő közép- és nyugat-ukrajnai területvédelmi erők átvezénylésével oldotta meg. Viszont a nagyobb problémát a képzett személyzet visszavonása képezi a Donbasszból, amely nem kizárt, hogy részben hozzájárult az elmúlt időszak orosz sikereihez. Bár, ha úgy nézzük, Kijev kimondatlanul már évekkel ezelőtt lemondott Donyeck és Luganszk megyékről. Pontosabban azok lakosságáról, akárcsak Herszon és Zaporozsje esetében.

A HIMARS és Tocska-U rakéták hatósugara Nyikolajevből kiindulva #moszkvater
A HIMARS és Tocska-U rakéták hatósugara Nyikolajevből kiindulva
Forrás:Telegram

„Még a The New York Times helyszíni riportja szerint is egyelőre kétséges az esetleges támadás sikere”

Ha egyáltalán az ukrán csapatok el is jutnak Herszonig, az már jelentős ember és technikai veszteségekkel járna, viszont a város esetében brutális utcai harcokra kellene készülni. A háború eddigi harcai során megfogyatkozott képzett ukrán személyzet tekintetében pedig minimum kétséges, hogy Kijev képes lenne-e tartósan fenntartani egy ostromot. Herszon nem Mariupol, ám az orosz haderő legalább az Azov zászlóalj szívósságával védené a Dnyeper jobb partján kialakított állásait. A morálról nem is beszélve. Noha a nyugati elemzések főképp Oroszország esetében beszélnek folyton romló morálról, épp az ellenkezője áll fenn. A fent említett The New York Times riportja is utóbbit erősíti meg, ugyanis helyszíni beszámolók alapján a kényszersorozással felérő ukrán praktikák hatására – mint emberek elfogása a nyílt utcán, vagy a behívók templomban történő osztogatása – a morál rohamosan zuhan.

„Utóbbi ellensúlyozására Kijev saját praktikáinak javítása helyett inkább szándékosan szítja a káoszt délen”

Elég csak a katonai-civil adminisztráció egyes tagjai elleni merényletekre gondolni, vagy az energodari atomerőművet ért drón támadásra. De egyben a HIMARS rakéták alkalmazása is ebbe a mintázatba illeszkedik be. A HIMARS belövések sokkalta inkább a parancsnokság pánikszerű ad-hoc intézkedéseit mutatják, mint egy átfogó ellentámadás előkészítését. Mint az a herszoni Antonov-híd esetében látszik, ahogy az ukrán, úgy az orosz fél is képes alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, és nem fog a védelem ettől összeomlani. Továbbá egyrészt ekkora mennyiségű rakéta tüzérséggel egyszerűen nem lehet megfordítani még helyi szinten sem a háború menetét. Másrészt minden vágyvezérelt gondolkodással szemben – bár azok mindenképp fájdalmas jellegűek – nem akasztják meg sem az ellátási láncokat, sem pedig az orosz csapatok előrenyomulását. Ellenben Kijev számára egy nem kellően előkészített ellentámadás ugyanolyan káros lehet, mint annak túlzott időbeli elhúzása.

MEGOSZTÁS

1997-ben született, jelenleg is tanulmányait folytató nemzetközi kapcsolatok szakértő. Érdeklődési körének középpontjában Oroszország, az orosz fegyveres erők, az orosz és globális geopolitika, biztonságpolitika, valamint alapvetően a haditechnikával összefüggésben felmerülő témák állnak. Mindezeken túl aktívan figyelemmel kíséri a globális világrend fokozatos átalakulását. Diplomáját nemzetközi tanulmányok szakon szerezte, angolul, oroszul és németül beszél.