A #moszkvatér és az Ultrahang közös projektjének legfrissebb adásában ezúttal az orosz-ukrán háború aktuális állásáról, a kurszki és donbasszi frontról, az amerikai nagykövetség Kijevvel kapcsolatos figyelmeztetéséről, az atomerőművek elleni támadások súlyáról, Josep Borell kijelentéséről és a béketárgyalások esélyeiről beszélgettünk.
Bár a Kurszki területre betört mintegy 10 ezres ukrán haderő előrenyomulása nem állt le, ám érezhetően lassul. Egyre kisebb tere van az eddig sikeresen működő manőverező harcászatnak, a front stabilizálódása pedig a közben felfejlődő orosz erőknek kedvez, hiszen megnyitja az utat a megszokott felőrlő taktika előtt.
A Háborús Tanulmányok Intézetének (ISW) szakértői szerint az orosz erők továbbra sem tudják megállítani az ukrán csapatok előrenyomulását Szudzsa térségében, összességében azonban elmondható, hogy az előretörés egyre lassul, Kijev azonban – például a hidak felrobbantásával – már inkább a védekezésre rendezkedik be, és kialakulóban van egy jól kirajzolódó frontvonal. A geolokációs felvételek szerint az ukrán erők a közelmúltban tovább nyomultak előre Ruszka Konopelka déli részén, Szudzsától keletre.
Egy orosz blogger azt állította, hogy az ukrán erők Martinyivkától északra (Szudzsától északkeletre) az R–200-as Szudzsa-Szuhodolivka út mentén is előrenyomultak. Orosz források szerint ellentmondásos jelentések érkeztek a Szudzsától keletre, Szamorjadovo és Kozirivka térségében zajló harcokról, de valószínűsítik, hogy ukrán csapatok mozgó csoportjai tevékenykednek a térségben. Közben az orosz erők Szudzsától délkeletre visszafoglalták Szpalne és Krupec falvakat, bár a helyzet a térségben továbbra is tisztázatlan.
Közben az ukrán haditengerészet megerősítette, hogy csütörtökön a Krasznodari területen lévő Kavkaz kikötőben megsemmisült az orosz katonai logisztika egyik fontos láncszeme, a Conro Trader orosz vasúti komphajó A kikötő másik két vasúti kompja sem működik, mivel az egyik javítás alatt áll, a másik, a korábban eltalált Szlavjanyin pedig az Azovi-tengeren vár javításra.
Ezzel párhuzamosan a Donbasszban Pokrovszknál, Torecknél és Konsztantyinovkánál egyre nagyobb nyomás nehezedik az ukrán védőkre. Az orosz katonák előrenyomulása a stratégiai szempontból fontos Pokrovszknál például arra kényszerítette az Ukrán Fegyveres Erőket, hogy a taktikai bekerítés veszélye miatt visszavonuljanak a várostól délkeletre lévő állásaikból. Az oroszok a közelmúltban az ISW szerint is elfoglalták a Pokrovszktól délkeletre található Pticsét és továbbhaladtak dél felé. Ez megerősíti az oroszok állításait, miszerint korábban elfoglalták a Karlivka víztározó keleti partjának maradék részét ezen a területen.
Volodimir Zelenszkij elnök eközben köszöntötte az ukránokat Ukrajna függetlenségének 33. évfordulója alkalmából. Mint fogalmazott, amit az ellenség hozott a földünkre, az most visszatért a hazájába. Annak pedig, aki ütközőzónává akarta változtatni földjeinket, el kellene gondolkodnia azon, hogyan akadályozza meg, hogy országa ütközőszövetséggé váljon. Zelenszkij kiemelte, Ukrajna meglepte a világot azzal, hogy sikeres katonai hadműveletet indított az oroszországi Kurszk térségében. Megjegyezte, 33 évvel ezelőtt Ukrajna újjászületett a világ térképén, ma pedig Ukrajna elnyeri a világ szívét. Ez bátorságra ösztönöz. Példaként szolgál arra, hogy nem kell félni Putyintól. És egyesíti a világot az ukrán világnézet körül
Josep Borrell, az Európai Unió külügyi képviselője eközben a héten arról beszélt, hogy fel kell oldani a nyugati államok Ukrajnának küldött fegyverszállítmányaival kapcsolatos területi korlátozásokat, szerinte ugyanis e fegyverek orosz területeken történő bevetése erősítené Ukrajna önvédelmi kapacitásait, és életeket mentene, valamint előmozdítaná a béketárgyalásokra irányuló törekvéseket is.
Hogyan áll a front a kurszki régióban és a Donbasszban? Miért tűnik stratégiai értelemben öngyilkos akciónak az ukrán betörés? Miért tolja ki ez a művelet a tűzszüneti tárgyalásokat? Milyen következményei lehetnek Pokrovszk elfoglalásának? Miért nem mondhatjuk, hogy Ukrajna független? Hogyan változtak az elmúlt 33 évben a függőségei? Mi a probléma az európai fősodor elit gondolkodásával?
Egyebek mellett ezekről a kérdésekről beszélgetett Stier Gáborral, a #Moszkvatér alapító főszerkesztőjével a #Moszkvatér és az Ultrahang közös projektjének legújabb adásában Király Tamás, az Ultrahang műsorvezetője.
A #moszkvatér a www.moszkvater.com és az Ultrahang közös műsora minden héten kétszer, általában hétfőn és szombaton elérhető az Ultrahang csatornáján. De olvasóink megtalálják ezeket a műsorokat a portálunkon, és követhetnek bennünket a Facebookon, a Telegramon, és a Twitteren is.
