//Ki is volt Sztálin?
Sztálin #moszkvater

Ki is volt Sztálin?

MEGOSZTÁS

A gyilkos diktátor és győztes hadvezér kettősségével küszködik Oroszország.

Sztálin #moszkvater
Fotó:EUROPRESS/Evgeny Biyatov/Sputnik

Megoszlik az oroszok véleménye Sztálinról. A diktátor lelkén oroszok millióinak a halála szárad. Ugyanakkor a nevéhez fűződik a II. világháborúban aratott győzelem, és jelentős mértékben az ország modernizálása is. Ezért aztán aligha meglepő, hogy halálának 67. évfordulójára is különféleképpen emlékeztek.

Jekatyerinburgban például aktivisták egy csoportja tűzijátékkal ünnepelte a „felszabadulás napját”. Mint fogalmaztak, március 5. nemzeti ünnep kell, hogy legyen, hiszen az ország megszabadult a hóhértól. Formai okokra hivatkozva egyébként a helyi hatóságok az elmúlt 30 évben először nem engedélyezték a jogvédő szervezet, a Memorial megemlékezését a sztálini terror áldozataira. Az újbaloldali író Zahar Prilepin által „Az igazságért” névvel alapított mozgalom helyi szervezete azt javasolta, hogy állítsák vissza Sztálin emléktábláját a tisztek házán. Ezzel ugyanis a katonák imázsát emelnék, és támogatnák a világháborús veteránok is.

Moszkvában Zjuganov kommunistái – mintegy százan – vittek virágot Sztálinnak a Kreml fala mellett lévő sírjához. A diktátor által „zsidó nacionalizmus” vádjával 1950-ben tíz évi börtönre ítélt világháborús hős Naum Ejdelman ükunokája tüntetett, emlékeztetve a Sztálint istenítőket a tyrannus áldozataira. Zjuganov provokációnak nevezte a leszármazott akcióját, és azzal vágott neki vissza, hogy a ’90-es évek demokráciája 20 milllió orosz életébe került.

Az indulatokat érthetően, hiszen Sztálin egyszerre volt gyilkos diktátor és győztes hadvezér. Megítélése hullámzó volt. A halála után Hruscsov leleplezte a bűneit, majd Brezsnyev idején inkább a pozitívumokra helyeződött a hangsúly, hogy aztán a peresztrojka éveiben ismét Sztálin sötét arca kerüljön előtérbe. Egy ideje megint a pozitív oldal került előtérbe. A hatalom az első tételt egy pillanatig sem vitatja, ám érezhetően a II. világháborúban a hazát mentő politikusra szeretne inkább emlékezni. Paradox módon Sztálin újraéledő kultuszát erősítik azok is, akik ma elvitatják és bagatellizálják a Szovjetunió szerepét a II. világháborúban.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.