Ukrajna olcsóbban kapná a gázt, de észak és dél felé elkerülné az európai tranzit, a lengyeleket pedig az amerikai LNG mellett megnyugtatná a norvég import
Kevesen kapták fel a fejüket Vlagyimir Putyinnak arra a budapesti kijelentésére, miszerint Kijev a jelenleginél jóval olcsóbban kaphat gázt Oroszországtól. S ha ehhez hozzávesszük, hogy Dánia éppen a látogatás előtt gördítette el az utolsó akadályt az Északi Áramlat bővítése elől, akkor érdekes orosz-európai alku képe bontakozik ki előttünk.
„Ennek a lényege, hogy az Ukrajnán keresztül Európába vezető tranzitútvonal nagy eséllyel lezárul, az orosz energiafüggéstől rettegő Kelet-európaiak pedig kapnak egy norvég mentőövet. Ezzel mindenki jól jár, még Ukrajna is, hiszen újra olyan áron kapná a gázt, mint 2014 előtt”
Bár az Európai Unió szavakban még arra kötelezné Oroszországot, hogy az Északi Áramlat-II. üzembe helyezése után se állítsa le teljesen az Ukrajnán át Európába irányuló gáztranzitot. Ezzel Ukrajnát nyugtatnák meg és a tranzittal fenntartanák Oroszország féken tartásának egyik eszközét. Mindenek előtt Angela Merkel ennek az elképzelésnek a szószólója. Vlagyimir Putyin meg is ígérte neki, hogy az európai export egy részét a jövőben is Ukrajnán át szállítja.
Változnak azonban az idők. A Nyugat számára egyre nagyobb teher Ukrajna. Belefáradt a konfliktusba, és minél előbb lezárná már. Némi túlzással azt is mondhatnánk, hogy bármi áron. Amerikának az Oroszországra gyakorolt nyomás fenntartása miatt érdeke az ukrán konfliktus fenntartása, az európaiak azonban már másképp vannak ezzel. Egyrészt a háborúval, és a gazdaság összeomlásával Ukrajna már nem olyan vonzó számukra. Amit ki lehetett ebből mazsolázni, azt már az amerikaiakkal egyetemben megkapták, a föld megvásárlására kiszabott moratórium nagy eséllyel közelgő feloldásával pedig végképp megkapják azt, amiért belementek ebbe a konfliktusba. Most azonban Nyugat-Európa már újra Oroszországra figyel, és az orosz biznisz felfuttatásában reménykedik.
„Ebben azonban egyelőre akadályozzák a szankciók, amelyek könnyítése, majd feloldása elképzelhetetlen az Ukrajna körüli konfliktus lezárása nélkül”
Ezzel azonban sietni kell, mert Moszkvát a Nyugat és Oroszország között elmérgesedett viszony a Kelet, ezen belül is mindenek előtt Kína felé fordította. S ha ez a trend folytatódik, az nemcsak a német és a francia üzleti körök lehetőségeit csökkenti, de geopolitikai értelemben is hátrányos Párizs és Berlin számára. Nem véletlen, hogy Emmanuel Macron francia elnök egyre erőteljesebben nyit Moszkva felé, és erre biztatja európai szövetségeseit is.
Ez az új helyet szélesítette a Kreml mozgásterét, amely lezárná már a kelet-ukrajnai konfliktust, ám az Ukrajnán át már nem szállítana gázt Európába. Moszkva megelégelte a zsarolást, és pozícióit erősítendő lényegében kiépítette az északi és a déli elkerülő útvonalat is. Ezeket ugyan Brüsszel sokáig blokkolni próbálta, az Északi Áramlat bővítését nem támogatták a volt szocialista országok sem, és az Egyesült Államok is mindent megtesz annak érdekében, hogy kiszorítsa a Gazpromot az európai energetikai piacról, ám e próbálkozások zátonyra futottak a német, a brit, a holland vagy éppen a francia érdekeken.
„A mindenek előtt a német energiabiztonságot erősítő Északi Áramlat bővítését a legtovább Dánia blokkolta, a napokban azonban utolsóként Koppenhága is beadta a derekát”
Ez felerősítette azokat a már eddig is keringő értesüléseket, miszerint a nyugat-európaiak ezután tovább már nem ragaszkodnának az Ukrajnán át vezető tranzitútvonalhoz. Ezt a feltételezést erősti az is, hogy a dánok e döntés előtt még zöld utat adtak egy másik, szintén a Balti-tengeren át tervezett gázvezetéknek, a norvég Baltic Pipe-nak. Ez a norvég Europipe II-től a dán vizeken át Lengyelországig futó 105 kilométer hosszú cső keresztezné az Oroszország felől futó vezetéket, ám 10 milliárd köbméteres kapacitásával nem jelentene neki komoly konkurenciát. A hallgatólagos egyezség szerint ezzel akár már 2020 után megszűnne az ukrán tranzitútvonal. Ezt készítheti elő a Rosbalt.ru okfejtése szerint az, hogy Vlagyimir Putyin egyrészről azt javasolta, hogy a Gazprom és a Naftohaz Ukraina kölcsönösen álljanak el az egymással szemben indított perektől, másrészről felvetette, hogy Ukrajna a jelenleginél jóval olcsóbban kapná a gázt. Jelenlegi helyzetében Ukrajna számára ez komoly segtség lenne, hiszen az úgynevezett reverz gáz nemcsak nagyon drága az államnak, de a korrupció melegágya is.
„A Kijev elmúlt öt éves retorikájával szembe menő elképzelést Volodimir Zelenszkij tehát nemcsak az olcsóbb árral, hanem a korrupció felszámolásával is magyarázhatná”
S mivel a tranzit kérdésében nem nagyon közelednek Moszkva és Kijev elképzelései, ettől a Gazprom minden bizonnyal azonnal el is állna. Az európai fenntartásokat csökkenthetné, hogy a lengyel, a balti és részben az ukrán félelmeket is enyhíthetné a már említett norvég vezeték. Az eddig az ukrán tranzit fenntartása mellett már csak saját energiaellátásuk biztonsága miatt is kiálló közép-európai országok is feladhatják az álláspontjukat. Van, amelyeket a Baltic Pipe, másokat az Északi Áramlat, míg megint másokat elsősorban a 2020 után már Magyarországig is eljutó Török Áramlat nyugtat meg. Egyáltalán nem kizárt tehát, hogy éppen emiatt lehetett fontos Vlagyimir Putyin budapesti látogatása is. S nemcsak Moszkva, de Magyarország számára is.