//Kennedy reneszánsza Amerikában
„nem azért vagyunk itt, hogy átkozzuk a sötétséget, hanem hogy meggyújtsuk azt a gyertyát, ami irányíthat bennünket a sötétségen keresztül egy biztonságos és józan jövőbe” #moszkvater

Kennedy reneszánsza Amerikában

MEGOSZTÁS

 „Az emberiségnek véget kell vetnie a háborúnak, különben a háború vet véget az emberiségnek.” John F. Kennedy legendássá vált mondata ma ugyanúgy aktuális, mint a múlt század ’60-as éveiben. Nem véletlen, hogy Kennedy új aktualitást nyert gondolatai egyre gyakrabban bukkannak fel az amerikai sajtóban. A béke iránti vágy ugyanis az amerikai társadalomban is erősödik.

Vukics Ferenc írása a #moszkvater.com-on

„nem azért vagyunk itt, hogy átkozzuk a sötétséget, hanem hogy meggyújtsuk azt a gyertyát, ami irányíthat bennünket a sötétségen keresztül egy biztonságos és józan jövőbe” #moszkvater
„nem azért vagyunk itt, hogy átkozzuk a sötétséget, hanem hogy meggyújtsuk azt a gyertyát, ami irányíthat bennünket a sötétségen keresztül egy biztonságos és józan jövőbe”
Fotó:EUROPRESS/DPA/AFP

Hatvan éve, hogy John F. Kennedy amerikai elnök a washingtoni American University kampusán tartott ünnepi beszédében éles kritikát fogalmazott meg a hidegháborúról, és a háború szorgalmazóinak gondolkodásmódjáról. Kifejtette benne az elképzelését arról, hogy milyen lehet a béke a nukleáris korszakban.

„Milyen békét akarunk elérni?” – kérdezte. „Nem egy Pax Americanát, amelyet az amerikai háborús fegyverek kényszerítenek a világra. Nem a sír békéjét vagy a rabszolgák biztonságát. Én valódi békéről beszélek, olyan békéről, amely a földi életet élhetővé teszi, amely lehetővé teszi az emberek és a nemzetek számára, hogy növekedjenek, reménykedjenek, és jobb életet építsenek gyermekeiknek. Nem pusztán békét az amerikaiaknak, hanem békét minden embernek és nőnek. Nem pusztán békét a mi időnkben, hanem békét minden időkre”

Kennedy számára a nukleáris háború kísértete a kubai rakétaválság során meglehetősen közel került, és elengedhetetlenné tette a szovjet ellenféllel való békére való törekvést. Ez azonban a fiatal elnököt szembe állította – talán végzetesen is – saját nemzetbiztonsági-katonai-hírszerzési blokkjával. Ennek ellenére Kennedy közvetlenül az amerikai nép elé vitte a józan, racionális és mindenekelőtt etikus, a hidegháborús politika ellen szóló érveit.

„Én a békéről beszélek, mint a józan emberek szükséges, ésszerű céljáról. Tisztában vagyok vele, hogy a békére való törekvés nem olyan drámai, mint a háborúra való törekvés, és gyakran süket fülekre találnak az aggódó szavak. De nincs sürgetőbb feladatunk”

És elnöksége során Kennedy – a Pentagon és a CIA nagy megdöbbenésére – igen valószínűtlen partnerre talált ebben a törekvésben, mégpedig Nyikita Hruscsov szovjet vezetőre. Egy sor amerikai-szovjet válság (a Disznó-öböl, a bécsi csúcstalálkozó és a berlini válság) során Kennedy és Hruscsov között olyan kapcsolat alakult ki, amely a kubai rakétaválság idején segített elhárítani az apokalipszist. A válságot követően pedig mindketten elkezdtek dolgozni a nukleáris kísérletek betiltásáról szóló szerződésen. Kennedy felismerte, a haladás feltétele, hogy úgy lássuk a másikat, ahogyan minket szeretnénk, hogy lássanak. Más szóval, hogy empátiát tanúsítsunk.

„Egyetlen kormány vagy társadalmi rendszer sem olyan gonosz, hogy az embereit erények nélkülinek kelljen tekinteni. Ne legyünk tehát vakok a különbözőségeinkkel szemben, de irányítsuk a figyelmet közös érdekeinkre és azokra az eszközökre is, amelyekkel ezek a különbségek feloldhatók. És ha már most nem tudunk véget vetni a nézeteltéréseinknek, legalább segíthetünk abban, hogy a világot biztonságossá tegyük a sokféleség számára. Mert végső soron a legalapvetőbb közös kapocs az, hogy mindannyian ezen a kis bolygón élünk. Mindannyian ugyanazt a levegőt szívjuk. Mindannyian a gyermekeink jövőjét dédelgetjük. És mindannyian halandók vagyunk”

A jelenlegi válság során az ilyen jellegű gondolkodásmód hiányzik a nyugati szövetségesek fővárosainak döntéshozó központjaiból. (De nyugodtan kimondhatjuk, eluralkodott a bizalmatlanság, és általánosságban is érvényes ez a szemben álló felekre. a szerk.) Kennedy beszéde fontos vádpontja annak, hogy a legutóbbi demokrata kormányok mennyire rossz irányba haladtak a figyelmeztetés óta eltelt évtizedekben. Nem feledkezünk meg arról sem, hogy az amerikai kormányzat finoman szólva sem tett meg mindent a háború megelőzésére, és a lezárását is akadályozza. A volt amerikai elnök szerint

„nem azért vagyunk itt, hogy átkozzuk a sötétséget, hanem hogy meggyújtsuk azt a gyertyát, ami irányíthat bennünket a sötétségen keresztül egy biztonságos és józan jövőbe”

Csak remélni lehet, hogy Kennedy elnök hat évtizeddel ezelőtt elhangzott üzenetét az új nemzedékek megértik, és azt követően a történelemkönyvekbe illesztik, hogy alapvetően alakítsa a további generációk gondolkodásmódját a béke és az emberi együttélés lényegéről.

(A cikk eredetileg a szilajcsiko.hu portálon jelent meg, itt olvasható.)

MEGOSZTÁS