//Így üzent a Kreml Bidennek
Vlagyimir Putyin orosz elnök az orosz Biztonsági Tanács ülésén Moszkvában, 2024. szeptember 25-én #moszkvater

Így üzent a Kreml Bidennek

MEGOSZTÁS

Miközben az ukrán elnök az Egyesült Államokban a nyugati nagy hatótávolságú rakéták orosz mélységi területeken lévő célok elleni bevetésének engedélyezéséért kilincsel, a Kreml a nukleáris doktrína megváltoztatásával kemény üzenetet küldött a Fehér Háznak, és természetesen Zelenszkijnek is. Míg eddig az orosz nukleáris doktrína alapvetően az elrettentésre épített, addig most a megváltozott globális helyzetre reagálva sokkal inkább fenyegetővé vált.

Vlagyimir Putyin orosz elnök az orosz Biztonsági Tanács ülésén Moszkvában, 2024. szeptember 25-én #moszkvater
Vlagyimir Putyin orosz elnök az orosz Biztonsági Tanács ülésén Moszkvában, 2024. szeptember 25-én
Fotó:EUROPRESS/Kremlin Press Office/Handout/ANADOLU/AFP

Az ukrán elnök Amerikában elővezetett „győzelmi tervének” egyik kulcs eleme, hogy az Egyesült Államoktól kapott ATACMS rakétákkal, illetve a szintén amerikai alkatrészeket tartalmazó Storm Shadow cirkálórakétákkal csapást mérhessen orosz területen. Volodimir Zelenszkij ezzel az egyébként alapvetően a kétségbeesést tükröző kéréssel próbálja – mint fogalmazott – tárgyalóasztalhoz kényszeríteni Vlagyimir Putyint. A frontok jelenlegi állását nézve ez azt jelenti, hogy Kijev az orosz előrenyomulást kompenzálandó egyre szélsőséges eszközökhöz nyúlna, és minél inkább bevonná a Nyugatot a háborúba. Jól látják ezt Washingtonban is, ahol elkerülve a közvetlen konfrontációt, továbbra is az ukránokon keresztül tartanák nyomás alatt Moszkvát. Így aztán a Zelenszkij egyelőre aligha kapja meg az annyira várt jóváhagyást.

„S hogy a Fehér Ház véletlenül se gyengüljön el, Vlagyimir Putyin a nukleáris doktrína konkretizálásával, az atomfegyver bevetését lehetővé tevő küszöb lejjebb szállításával üzent az eszkaláció ilyen fokától láthatóan tartó Joe Bidennek”

Mint azt a közelmúltban megírtuk, a nukleáris fegyverzet alkalmazásának lehetőségeit a még 2020 júniusában elfogadott nukleáris doktrínában határozta meg Moszkva. Ez a dokrtína arra épül, hogy az orosz atomarzenál elsődlegesen elrettentő célzatú, azaz maga a nukleáris erő egy végső, egyéb konfliktusokat, és azok lehetséges eszkalációját megakadályozandó eszköz.

„Ami pedig a konkrét alkalmazást illeti, a doktrína 12. pontja 6 fő veszélyforrást említ a nukleáris elrettentést – és potenciálisan az atomfegyverek bevetését – illetően”

– Az Oroszországi Föderációval és szövetségeseivel határos területeken, valamint a vonatkozó felségvizeken olyan általános jellegű harccsoportok felállítása a potenciális ellenfelek által, amelyek a nukleáris robbanófejek potenciális hordozóeszközeit is magukba foglalják;

– Az Oroszországi Föderáció által potenciális ellenfélnek tekintett országok által történő rakétaelhárító rendszerek és képességek, közepes és köztes hatótávolságú ballisztikus, illetve cirkáló rakéták – szerk: 500 és 5500 kilométer közti hatótávokról beszélünk –, precíziós konvencionális valamint hiperszonikus fegyverzet, támadó drónok és energiafegyverzet telepítése

– Űrbéli rakétaelhárító és támadó fegyverzet telepítése.

– Nukleáris és/vagy egyéb típusú tömegpusztító fegyverzet, illetve az azok célba juttatására szolgáló eszközök jelenléte, amelyet az Oroszországi Föderáció és/vagy annak szövetségesei ellen lehetne alkalmazni

– Nukleáris fegyverek, hordozóeszközök, technológia és az előállításukat lehetővé tevő berendezések korlátlan terjedése.

– Nukleáris fegyverzet, valamint az azokat célba juttató eszközök nem nukleáris nagyhatalomként elismert országokba történő telepítése.

„A doktrína 19. pontja emellett négy kitételt szab meg az atomfegyverzet konkrét bevetését illetően”

–  Megbízható információ beérkezése az Oroszországi Föderáció, és/vagy a vele szövetséges országok területe elleni ballisztikus rakéták indításáról

– Nukleáris és egyéb tömegpusztító fegyverzet bevetése az Oroszországi Föderáció és/vagy szövetségesei területe ellen

– Az Oroszországi Föderáció olyan kritikus állami vagy katonai infrastruktúrája elleni ellenséges támadás, amelynek kiiktatása megzavarná a nukleáris erők válasz(csapás)át

– Konvencionális fegyverzettel történő agresszió az Oroszországi Föderáció ellen, amely az orosz államnak a közvetlen létezését veszélyeztetné.

„Az orosz Biztonsági Tanács most ezen módosított és pontosított. Mint Vlagyimir Putyin az ülést megnyitva fogalmazott, Moszkva továbbra is felelősségteljesen viszonyul az atomfegyver bevetésének lehetőségéhez, és a nukleáris doktrína változása a gyorsan változó globális környezetre adott válasz, amely új fenyegetést vet fel Oroszország számára”

A doktrína módosításával Moszkva kibővítette azon államok és katonai szövetségek kategóriáját, amelyekkel szemben nukleáris elrettentés folyik, és konkretizálta, illetőleg kiszélesítette az ily módon semlegesítendő katonai fenyegetések listáját. Putyin felhívta a figyelmet arra, hogy a dokumentum frissített változata lapján Oroszország akár abban az esetben is bevethet atomfegyvert, ha egy atomhatalom által támogatott, de atomfegyverrel nem rendelkező ország támadja meg. De Moszkva fontolóra venne egy ilyen lépést akkor is, ha azt észlelné, hogy területét nagy számban támadnák meg rakéták, repülőgépek vagy drónok. Mint Putyin fogalmazott, ez esetben stratégiai és taktikai repülőgépekre, cirkálórakétákra, drónokra, hiperszonikus és egyéb repülőgépekre gondol. A doktrína további új eleme, hogy a hagyományos fegyverekkel való támadásra atomcsapással válaszolhatna akkor is, ha szövetségesét, Belaruszt támadnák meg. Putyin mindehhez még hozzátette, hogy az új doktrína részleteit pontosítani fogják, hogy azok arányosak legyenek az Oroszországot érő katonai fenyegetésekkel.

Az atomfegyver bevethetőségi küszöbének lejjebb szállításával a Kreml egyértelműen nyomást akar gyakorolni az Egyesült Államokra és Nagy-Britanniára, hiszen a módosításban leírt helyzetek sorában már ott vannak az orosz mélységi területek ellen egyre gyakoribbá vált támadások, amelyek a nagy hatótávolságú fegyverek oroszországi katonai célpontok elleni bevetésének engedélyezésével csak súlyosbodnának.

„Az üzenet egyértelmű, ezt Moszkva már a <vörös vonal> átlépésének tekintené”

A Kreml tehát reagált az Oroszország körül megváltozott nemzetközi helyzetre, és az ezzel kapcsolatban a nukleáris doktrína megváltoztatását követelő Oroszországon belüli vitákra is. Ez a lépés egyértelműen jelzi a globális helyzet romlását, a feszültség növekedését. Az orosz elnök egy éve még kategorikusan visszautasította az ismert biztonságpolitika szakértő, Szergej Karaganov hasonló felvetését, majd a nyáron már úgy fogalmazott, hogy Oroszország fontolgatja nukleáris doktrínájának megváltoztatását, mert potenciális ellenségeik „új elemekkel” dolgoznak a nukleáris használat küszöbének csökkentésével kapcsolatban. Moszkva tehát már a retorika változásával is jelezte a Nyugatnak, hogy mivel járhat, ha újabb „vörös vonalakat” szándékozik átlépni. A helyzet azonban a tovább romlott azzal, hogy Ukrajna egyre kétségbeesettebben próbálja eszkalálni a háborút, és bevonni abba az őt támogató Nyugatot. Erre adott választ a Kreml a nukleáris doktrína módosításával, és csak remélhetjük, hogy ez elgondolkodtatja legalább a Kijev mögött álló erőket, és nem a további eszkaláció, hanem a tárgyalások felé tereli a konfliktust.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.