„Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van,
hanem oda, ahova majd érkezik.”
hanem oda, ahova majd érkezik.”
„A PepsiCo oroszországi bevétele 16 százalékkal nőtt, a nyereség pedig megnégyszereződött. A szénsavas italok gyártója közölte, hogy az oroszországi eladások szemben az egy évvel korábbi 4 százalékkal 2022-ben a konszolidált nettó árbevétel 5 százalékát hozták a vállalatnak”
Fotó:EUROPRESS/AFP
Az ukrajnai háború kitörése után 2400 nyugati cég jelentette be, hogy kivonul az orosz piacról, ám ezt idáig alig tizedük tette meg. Az üzleti szféra tehát messze nem úgy gondolkodik, mint a politika. Nem szívesen veszíti el ezt a hatalmas, és jól fizető piacot. De a nyugati cégek ügyeskedéséből, a piac megtartását szem előtt tartó vonakodásából, valamint a piaci réseket gyorsan betöltő, elsősorban ázsiai cégek megjelenéséből azt is megérthetjük, hogy miért nem rázták meg az orosz átlagembert a szankciók. Az autóipart ugyan érzékenyen érintette a tömeges kivonulás, a mindennapi élet többi területén azonban nem volt fennakadás. részben a nyugati cégek maradása, a harmadik országokon keresztül megindult import, valamint különösen egyes ágazatokban a hazai ipar felpörgése zökkenőmentessé tette az átállást.
„Hónapokig olvashattunk arról, hogy sorra hagyják el a piacot a nyugati cégek, ám ebből nem nagyon lett semmi”
A szankciókkal kapcsolatos kutatásokból kiderül, hogy az Oroszországban működő amerikai leányvállalatok kevesebb mint 18, a japánok 15, és az uniósok 8,3 százaléka hagyta ott teljesen az orosz piacot 2022 végére. A kilépő cégeknek átlagosan kisebb nyereségük és több munkavállalójuk volt, mint a maradóknak. A legnagyobb arányban – az Oroszországban működő cégek mintegy 60 százaléka – a brit, az ír, a litván, a lengyel, a finn és a cseh vállalatok vonultak le a piacról. Az amerikai vállalatok 53 százaléka hagyta el a piacot, míg 30 százalék alatti a távozók aránya a magyar, a német, a francia és a japán cégek körében.
„Teljesen elhagyta Oroszországot a Ford, a Renault, a McDonald’s, az Ikea, a Shell, a Volkswagen, a Toyota, a Daimler, maradt viszont mások mellett a Philip Morris, a Japan Tobacco, a Pepsi, a Danone, a Metro, az Auchan, a Mars, az Unilever, a Subway, a Barilla, vagy a Procter&Gamble, a Leroy Merlin, az OSTC Group, és a KIA Motors”
Ez utóbbiak továbbra is adót fizetnek, méghozzá nem is keveset. A háború előtt a nyugati cégek összforgalma évi 214 milliárd dollár volt, a hasznuk 14 milliárd dollár, a költségvetésbe pedig 2,5 milliárd dollár adót fizettek be. S hát a cégek több mint 80 százaléka maradt. Egy orosz kutatás szerint a múlt év őszéig az Oroszországban működő nagy külföldi cégek 34 százaléka csökkentette a termelését, visszafogta a tevékenységét, 15 százalékuk orosz tulajdonosnak adta át a céget, és 7, mára valamivel kevesebb, mint 9 százalék vonult ki teljesen a piacról. A legtöbben az IT szektorban dolgoztak, ezen kívül lényegében kivonultak a tanácsadó cégek és sokan az online szolgáltatók közül. Az ő veszteségük mintegy 200-240 milliárd dollárra tehető. Ugyanakkor a mezőgazdaságban működő cégek 91, a gyógyszeriparban érdekeltek 88, míg a kohászat területén tevékenykedők 79 százaléka maradt.
„Voltak, akik nemcsak maradtak, de még a forgalmukat is növelték”
Az amerikai Mondelez, a Mars és a PepsiCo vállalatoknak például mindegyike erős forgalom növekedést ért el tavaly Oroszországban. Mint arról a Bloomberg beszámolt a különösen a csokoládé és a keksz ágazatában erős multi, a Mondelez Rus forgalma az orosz adó felügyelethez benyújtott adatok szerint tavaly 38 százalékkal 1,1 milliárd dollárral nőtt. A vállalat végül 2021-hez képest megduplázta a nyereségét. Ezt a cég az éves jelentése szerint az árképzéssel, a volumen növelésével, és a reklámok felfüggesztése révén érte el. A Mondelez konszolidált bevételének egyébként a 4 százalékát Oroszország tette ki. A Mars, amely az 1990-es évek elején érkezett Oroszországba, tavaly 14 százalékos forgalomnövekedést könyvelhetett el, mintegy 1,9 milliárd dollárt, a nyereség pedig 58 százalékkal, 294,3 millió dollárral emelkedett.
„A PepsiCo oroszországi bevétele 16 százalékkal nőtt, a nyereség pedig megnégyszereződött. A szénsavas italok gyártója közölte, hogy az oroszországi eladások szemben az egy évvel korábbi 4 százalékkal 2022-ben a konszolidált nettó árbevétel 5 százalékát hozták a vállalatnak”
Az Oroszországban maradt cégekre egyébként – köztük a Mondelezre is – komoly nyomás nehezedik. A többek között a Pilóta kekszet, a Milkát, a Tobleronét, vagy az Oreót forgalmazó cég ellen – amely értékesítési volumenét tekintve a világ második legnagyobb szereplője az agrár-élelmiszeripari szektorban – a skandinávok indítottak bojkottot, miután az ukrán Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség a „háború nemzetközi szponzorának” bélyegezte a Mondelezt, amiért folytatta áruinak oroszországi értékesítését. A Mondelez ezt joggal sérelmezte, hiszen az élelmiszerekre semmilyen nemzetközi szankció nem vonatkozik, ráadásul a cég csokoládéval foglalkozó riválisai, mint például a Nestlé szintén dolgoznak Oroszországban.
A jelenlegi helyzetben nem egyszerű eladni sem a cégeket. Egyrészt ottani eszközeik jelenlegi piaci értéke nehezen becsülhető, de jóval alatta marad az invázió előtti szintnek, másrészt, ha találnak is vevőt rájuk az igencsak beszűkült piacon, a kínált ár és a valós érték között rendszerint mély szakadék húzódik. Így sokan aközött választhatnak, hogy veszteséggel szabadulnak meg az ottani kitettségüktől vagy maradnak.
„Ráadásul a nemzetközi társaságok távozását azért alaposan megnehezítette az orosz állam is”
A cégek az oroszországi érdekeltségeiktől sok esetben csak az orosz pénzügyminisztérium jóváhagyása mellett válhatnak meg. Néhány stratégiai ágazatban, így az olaj- és a bankszektorban az eladásokhoz Vlagyimir Putyin elnök jóváhagyása is szükséges. A kérdésre rálátó források szerint a külföldi befektetésekkel foglalkozó, így az ország elhagyását is jóváhagyó kormány bizottság mindössze háromhavonta ül össze, és egy alkalommal átlagosan csupán hét beadványt tárgyal.
„Erre hivatkozik a Heineken is, amelyet akkor <talált meg> a nyugati média, amikor kiderült, hogy a távozásról szóló hírek ellenére több új termékkel is megjelentek tavaly az orosz piacon. Meg talán azért sem sietnek annyira, mert a kivonulás mintegy 300 millió eurós kieséssel jár”
Mások, mint a Coca-Cola kivonultak ugyan, ám fél lábbal azért ott maradtak. Az amerikai székhellyel működő Coca-Cola Co felfüggesztette az oroszországi tevékenységét, a tőlük különvált Coca-Cola HBC – amelyben kisebbségi tulajdonuk van – Dobry Cola néven kezdett el gyártani üdítő italt. De ügyeskedett a vetélytárs PepsiCo is. A vállalat még tavaly márciusban közölte, hogy az ukrajnai háború miatt leállítja termékeinek (Pepsi, 7UP, Mirinda, Mountain Dew) a gyártását Oroszországban, ám még augusztusban is lehetett találni az orosz boltok polcain Pepsi terméket. Mert mint a Reuters kiderítette, a PepsiCo sem sietett a leállással. Végül a Reuters nyomozása után jelentette be újra, hogy leállítja termékeinek gyártását Oroszországban.
„Megint mások úgy akarják otthagyni a piacot, hogy a helyzet csillapultával visszatérhessenek”
Így járt el a Renault, de a dán sörgyártó, a Carlsberg is visszavásárlási záradékkal árulja az érdekeltségeit. De vannak, akik csak részlegesen szálltak ki az orosz piacból, a támadásoknak pedig úgy veszik elejét, hogy az Oroszországban befolyó nyereséget humanitárius célokra fordítják. Emellett olyanok is voltak, akik eladás helyett inkább leírták az eszközeiket, így a kivonulás lényegében csak papíron történt meg.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2024 - #moszkvater
csakafidesz says:
Hogy is van a magyar reklám?
KÜLÖNLEGES (V)ÍZ A PEPSI
A “v” betűt sokszor elé firkálták..