Hegyi Gyula írása a #moszkvater.com számára

„Ilja Rozanov, az orosz és Shane Hollander, a félig japán származású kanadai hokisztár először elszánt ellenfélként találkoznak egymással a jégen”
Forrás:IMDb
A Forró viszály újdonsága – még ha ezzel bizonyos értelemben trendi is – mindenek előtt abban van, hogy „meleg film”, két élvonalbeli jéghokizó srác testi kapcsolatnak induló, de szerelemmé fejlődő kapcsolatát dolgozza fel. Sok néző feltehetően túlzónak is találhatja a hosszasan mutatott erotikus jeleneteket, de hát, aki videón nézi, az ilyenkor tovább pörgetheti a filmet.
„Ilja Rozanov, az orosz és Shane Hollander, a félig japán származású kanadai hokisztár először elszánt ellenfélként találkoznak egymással a jégen”
Az első jelenetben Rozanov még az orosz válogatott tagjaként jelenik meg, majd elszerződik egy amerikai csapathoz. Eleinte csak a meccsek alkalmából találkoznak és ütköznek meg egymással a jégen, amit aztán másféle hálószobai ütközések követnek. Egyelőre mindketten óvakodnak érzelmileg is komolyan venni a szexuális kalandot. Rozanovnak barátnője és Moszkvában fiú szeretője is van, Hollander pedig egy híres színésznővel szerelmes párként szerepel a bulvárlapokban, bár valójában csak barátok és nem szeretők. A két sportoló hosszú ideig vezetéknevén szólítja egymást, a keresztnév használata finom dramaturgiai jelzés a kapcsolatuk elmélyülésére.
„Az orosz sportolókkal és általában az orosz emberekkel szembeni nyugati előítéletek, hogy ne mondjuk gyűlölet légkörében eleve érdekes, hogy az egyik főszereplő orosz ember”
A történet az ukrajnai háború előtt játszódik, így erre nem kell a sztorinak reflektálnia. A filmbeli Ilja Rozanov, mellkasán a nyakláncra fűzött kereszttel hozza az „átlagos orosz srác” vonásait. Iszik, dohányzik, látszólag erős és magabiztos, és ebben a kapcsolatában is ő a kezdeményező. De amikor kiborul, esendő is tud lenni. A film egyik legszebb jelenetében, amikor Moszkvában összeveszik az őt lebuzizó, ugyanakkor a Kanadából küldött pénzén élősködő bátyjával, elkeseredve felhívja Hollandert. A kanadai fiú azt javasolja, hogy beszéljen oroszul, adja ki a lelkét az anyanyelvén, ha egy szót sem ért belőle, akkor is jó végig hallgatnia.
„Shane Hollander is összetett személyiség”
Bár a szerelemben elég járatlan, van üzleti érzéke, ingatlanokat vásárol és japán édesanyja szervezésében a reklámszakmában is kamatoztatja a népszerűségét. Mivel a két főhős magasan fizetett hokisztár és a szüleik is jómódú emberek, a jelenetek luxusszállodák apartmanjaiban, szép lakásokban, elegáns fogadásokon játszódnak. A nagypolitika nem kerül szóba, egyes jelenetek Moszkvában és Szocsiban játszódnak. A melegjogok nem túl pozitív oroszországi megítélésére csak halvány utalások vannak, ahogy a férfi sportolók öltözőinek világszerte melegellenes közegét is inkább csak sejteti a sorozat.
„Témája így is tabudöntő, hiszen a jéghoki Oroszországban, Kanadában és az Egyesült Államokban is az egyik legnépszerűbb és férfiasnak tartott sportág”
A sorozat a jó forgatókönyv, a szép díszletek és a kiváló mellékszereplők mellett alapvetően két fiatal színész tehetségére épül. Az orosz fiút alakító Connor Storrie 2000-es születésű, a Shane-t játszó Hudson Williams nála is fiatalabb egy évvel. Európai és magyar filmekben ritka, hogy ennyire fiatal színészekre nagy költségvetésű produkciókat építsenek, Williams mindössze 24 éves volt a forgatás megkezdésekor.
Connor Storrie amerikai srác, ingatlan hitelekkel foglalkozó szülők gyermeke, semmilyen orosz kötődése sincs. Ehhez képest nemcsak megtanult oroszul a szerep kedvéért, de ami talán még nehezebb, az oroszok jellegzetes angol kiejtését is hitelesen hozza. Hudson Williams félig japán származása a történetbe is beépül. A színész antirasszista meggyőződését nyilatkozataiban is hangsúlyozza.
„Ami a magánéletüket illeti, Williams egy kanadai tetováló művésznővel randevúzik és figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarban (ADHD) szenved. Connor Storrie nem beszél a magánéletéről”
A sorozat annyira sikeres volt, hogy hamarosan folytatása is lesz, ennek forgatása idén augusztusban kezdődik.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater