„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
Térkép Kijev ilyen esetben elárasztott területeiről
Egymás után jelennek meg az utóbbi időben az írások arról, hogy mi lesz, ha felrobban a Kijevi Vízerőmű gátja. Felvetik a témát hivatalos személyek is, a világhálón pedig modellezik az esetleges robbanás következményeit. Ezzel párhuzamosan emlegetik a Csekasszki területen lévő Kanyivi/Kanyovkai Vízerőmű gátjának esetleges felrobbanását is.
„A kijevi víztározó gátjának átszakadása nagyjából kétezer négyzetkilométert árasztana el, 80 lakott települést, mintegy 900 ezer embert veszélyeztetne, és víz alá kerülne a főváros több kerülete is. A kanyivi/kanyovkai tározó gátjánál egy hasonló katasztrófa négyezer négyzetkilométert és 75 ezer embert érintene, 150 várost és falut fenyegetne, köztük Cserkasszk környékét is”
Aligha meglepő, hogy ezek után a provokáció lehetőségére figyelmeztetve megszólalt az orosz külügyminisztérium is. Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő az említett két vízerőműnél előidézendő katasztrófa szándékával vádolta meg a napokban az ukrán vezetést. A cél szerinte Oroszország megrágalmazása és felelőssé tétele. Zaharova arra rámutatott, hogy az Ihor Szikorszkij Kijevi Műszaki Egyetem Geoinformatikai és Fenntartható Fejlődés Világadatközpontja tanulmányozza az arra vonatkozó lehetséges forgatókönyveket, miként árasztaná el a Dnyeper a környező területeket a vízerőműrendszer tározógátjainak lerombolása esetén. Mint mondta, a vizsgálat a kijevi és a kanyivi vízerőműre összpontosít. A szóvivő szerint 2022. szeptember-októberében ugyanez a központ modellezte a kahovkai vízerőmű – amelynek a gátja 2023. június 6-án éjjel omlott össze – felrobbantásának következményeit.
„Kétségtelen, hogy a Zelenszkij-rezsim cinikus provokációt tervez saját lakossága ellen, (…) hogy aztán ismét kitalálhasson egy olyan történetet, amelyet a nemzetközi közösségre ráerőltetve Oroszországot háborús bűnök és ökocídium, természeti katasztrófa szándékos elkövetésével vádolja meg. Egyúttal újabb segélyt akar kikönyörögni a Nyugattól”
– fogalmazott Zaharova. Az orosz oldalt nem véletlenül aggasztja egy ilyen katasztrófa esetleges bekövetkezése, hiszen az ismét megerősítené az Ukrajna melletti gyengülő kiállást, és felsorakoztatná a nyugati társadalmakat a háború folytatása, Kijev támogatása mögött.
S ha valaki az orosz félelmeket alaptalannak látja, akkor az eddigi erősen vitatott, végül azonban az információs háborúban alapvetően Oroszországgal szemben kijátszott esetek mellett gondoljon bele abba, hogy miért éppen a NATO közvetlen beavatkozásáról elkezdődött viták idején röppent fel ez a hír. S ha ehhez még hozzávesszük azt, hogy a frontokon a helyzet ukrán szempontból romlik, akkor elképzelhetjük, hogy egy humanitárius katasztrófa milyen hatást váltana ki, és mennyire visszaállítaná a sorba az ingadozókat.
„Ennek kapcsán az elmúlt lassan már közel három év fényében pedig nyugodtan cáfolhatjuk azokat az érveket, hogy ilyen, a józan ésszel szembe menő cselekedetre Ukrajna nem képes. De igen, hiszen háború van, és sarokba szorulva nem nagyon marad lassan már más választása”
Ami pedig a gátszakadásokat illeti, a kahovkai és a dnyiprói vízerőműnél történteket még csak-csak lehet vitatni, de azt nem, hogy Irpenynél az ukránok felrobbantottak egy gátat, és gond nélkül elárasztottak háromezer hektárnyi területet. Ha kell, nem fognak ettől visszariadni most sem.
De azt se hagyjuk ki a számításból, hogy az ukrán infrastruktúra kimondottan rossz állapotban van, és ez alól nem kivételek a gátak sem. Az elmúlt három évtizedben ezzel a kérdéssel nem nagyon foglalkoztak, ráadásul a Kijevi erőmű 2022-ben meg is sérült, s egyáltalán nem lenne meglepő, ha külső beavatkozás nélkül beszakadna. Látva ezt a helyzetet, az ukrán oldal erre a verzióra is felkészül, hogy kihasználhassa azt az oroszok lejáratására.
„Persze, egyáltalán nem lehet Kijev biztos abban, hogy egy ilyen esetben a NATO Ukrajna segítségére siet. Sőt, a beavatkozáshoz ez nagy eséllyel kevés, de egy ilyen történet rövid távú információs hatása azért romboló, és a terepet ehhez elő kell készíteni”
S ha valaki még ezek után is kételkedik egy ilyen cinikus forgatókönyv esetleges megvalósulásában, annak felhívnánk a figyelmét, hogy még semmi nem történt, az amerikai Helsinki Bizottság azonban a napokban már konferenciát tartott „Az orosz ökocídium Ukrajnában” címmel. Ezen egy orosz támadás nyomán esetleges kialakuló ökológiai katasztrófa bekövetkeztével foglalkoztak. Nem csak a közösségi médiában alakul hát az a bizonyos narratíva…
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2025 - #moszkvater
csakafidesz says:
A New York-i ikertornyok elleni merénylet óta minden elképzelhető. Ott egyből kiderült, hogy az afgán sivatagban teveháton közlekedő terroristák voltak az elkövetők.
Krötinger says:
Sajnos, az utan, hogy az ukran vezetöseg nem engedte meg, hogy a bucsai esemenyek nemzetközi es független szakertök altal is ki legyenek vizsgalva, es az utan, hogy az ukran legvedelmi raketa becsapodasa utan Lengyelorszag területen Zelenszkij azonnal a NATO beavatkozasat követelte, ezek utan nincs mar semmi olyan provokacio vagy false-flag-akcio, amit Ukrajna reszeröl ne tudnek elkepzelni. Bar en eddig inkabb arra tippeltem, hogy a megszokott atomerömü-jatekot fogjak ujra elövenni.