Mo Szalah tiszteletbeli csecsen lett, Groznij ura pedig Putyin követeként építi kapcsolatait a Közel-Keleten

Egyiptom ugyan már búcsúzott, a csapatot azonban ennek ellenére nagy becsben tartják a szállásán Csecsenföldön. Különösen érvényes ez az egyiptomiak sztárjára Mohamed Szalahra, aki a születésnapjára monumentális tortát kapott a helyi szurkolóktól. A minap pedig maga Ramzan Kadirov fogadta tiszteletbeli csecsen polgárrá, amikor vendégül látta az egész egyiptomi válogatottat. A csecsen elnök a világbajnokságot is közel-keleti kapcsolatainak javítására használja fel. A CNN értesülése szerint azonban mindez Szalahnak nem igazán tetszett.

A tenyerükön hordozták az egyiptomi labdarúgókat Csecsenföldön, a „fáraók” szálláshelyén. A minden igényt kielégítő Canvas szállodakomplexum 83 millió dollárért egy abu-dzabi cég beruházása, s szintén az Egyesült Arab Emírségek finanszírozza a köztársaság másik nagy beruházását, a grozniji egyetem építését. Nem véletlenül, hiszen Kadirov különösen jó kapcsolatot ápol az emírségek trónörökösével Mohamed bin Zájid an-Nahajan herceggel. Az egyiptomiak otthonosan érezhették magukat azért is, mert 41 éves elnökének köszönhetően Csecsenföld valóságos  iszlám sziget Oroszországban. Miután ugyanis Kadirov megszilárdította a hatalmát, apja útmutatását követve az iszlám hagyományok és szokások őrzőjeként lépett fel, Csecsenföldet pedig az Oroszország és a Közel-Kelet közötti összekötő kapocsként kezdte pozícionálni. Néha azonban nem ismer határokat, s a CNN értesülései szerint most is „túltolta a biciklit” Mohamed Szalah legalábbis úgy érzi, hogy politikai célokra használták fel. A bírálat persze messze nem csak Kadirovnak, hanem az egyiptomi csapat vezetőinek is szól, akik a vb ideje alatt a szállodába üzletembereket, színészeket és a show biznisz csillagait hívták meg, Szalah szerint zavarva ezzel a felkészülést. S bár a világsztár cáfolta az értesülést, egyes információk szerint a Liverpool 26 éves csatára ezért idő előtt el akarja hagyni a csapatot, s a Szaúd-Arábia elleni utolsó mérkőzésen már nem is játszana. Groznijban nevetségesnek nevezték a CNN „értesülését”. A nemzetközi kapcsolatokért felelős csecsen miniszter Dzsambulat Umarov az egész ügyre úgy reagált, hogy ő látta, Szalah milyen hangulatban találkozott Kadirovval, így aligha mondhatott olyat, amit az amerikai hírügynökség állít.

Tény, hogy Ramzan Kadirov nem hagy ki egyetlen lehetőséget sem kapcsolatai erősítésére. Az emberei járőröznek Damaszkuszban és Aleppóban, a duma csecsen képviselői tárgyaltak Líbiában az elrabolt orosz tengerészek kiszabadítása ügyében. A csecsen elnök megengedi magának, hogy nyíltan bírálja Izraelt a jeruzsálemi mecset bezárása miatt, s kiáll az üldözött mianmari muzulmánok mellett. Közben időről időre felbukkan az Egyesült Arab Emirátusokban, Bahreinben és Szaúd-Arábiában, az arab tőke pedig megjelenik Csecsenföldön. A líbiai miniszterelnök-helyettes előbb Groznijban teszi tiszteletét, s csak utána utazik Moszkvába. Kadirov látványos magán diplomáciája ellen azonban a Moszkvának nincs kifogása. A Kreml muszlim serpájaként a csecsen elnök mozgása jól illeszkedik az orosz külpolitikai stratégiába. Kadirov hatékony kijáróként érvényesíti az orosz, s nem mellesleg a csecsen érdekeket a muzulmán világban. Segíti ebben a Közel-Kelet minden országában jelen lévő csecsen lobbi mellett muszlim volta, hiszen hittársak között könnyebben megy a beszélgetés. Ezen kívül Kadirov kimondhatja azt is, amit az orosz diplomácia nem. Jó példa erre, amikor a csecsen elnök nem visszariadva attól, hogy a mianmari rezsim Kína támogatását élvezi, hangosan gondolkodott a helyi üldözött muzulmánok felfegyverzéséről.

Szíriában a front két oldalán is harcoltak kaukázusiak. Az egyiken a radikálisok az Iszlám Államot erősítették, míg a másikon csecsen és ingus elitegységeket vetettek be a legforróbb helyeken. De ők szolgálnak katonai rendőrként is a hátországban, ahol legfőbb feladatuk a helyiek szimpátiájának biztosítása. A szíriai háború legkeményebb időszakaiban mintegy félezer csecsen és nagyjából 300 ingus harcolt az orosz hadsereg kötelékében. Az amerikai külpolitikai magazin, a Foreign Policy Putyin titkos fegyvereként emlegette ezeket a brigádokat, amelyeket Moszkva nemcsak katonai képességeik miatt értékelt.  Fontos szerepet játszanak a többségében szintén szunnita helyi lakosság megnyerésében, de „előnyük” az is, hogy esetleges haláluk nem kelt nagy felháborodást az orosz társadalomban.

Ahogy ezek az egységek a Kreml előretolt helyőrségeként jó szolgálatot tettek Moszkvának, úgy Kadirov arab kapcsolatain keresztül segíti Csecsenföld felvirágzását, s ezzel legfőbb pártfogóját, Putyint. A 80 százalékban az orosz büdzséből élő kaukázusi köztársaság vezetője ugyanis jó közel-keleti nexusa révén főképp az emirátusokból érkező befektetésekkel tehermentesíti Moszkvát. Arab pénzből jelenleg egy szálloda és az egyetem épül, de szó van a kisvállalkozások támogatásáról is. A sejkek jótékony érdeklődése persze nem csupán Csecsenföldnek, hanem Putyinnak is szól, s ezt Kadirov is jól tudja.