„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
Bérces Zsolt írása a #moszkvater.com számára
„Az is figyelmet érdemel, hogy végül Szviridenko volt az a személy, aki áprilisban Ukrajna nevében aláírta a formailag leginkább csak az ásványkincsek kitermeléséről szóló, ám ennél komplexebb szerződést, sőt azóta is többször járt Washingtonban”
Fotó:EUROPRESS/Genya SAVILOV/AFP
Julia Szviridenko a Kijevtől északkeletre lévő, mintegy 300 ezres Csernyihiv/Csernyigov városában született 1985. december 25-én, azaz jelenleg 39 éves. Miniszterelnöki kinevezése esetén 39 évével így világviszonylatban is a fiatal kormányfők közé tartozna.
A kijevi, korábban KNUTE, jelenleg SUTE rövidítéssel ismert közgazdasági egyetemen megszerzett diploma után édesapja kapcsolatai révén 2011-től a csernyihivi állandó képviselet vezetője lett a kínai Csiangszu tartomány Wuhszi (más átírással Wuxi) mintegy 7,5 millió lakosú városában. A feladata az volt, hogy segítsen kínai üzleti partnereket találni a csernyihivi vállalkozásoknak. Így figyeltek fel Julia Szviridenko ígéretes tehetségére, aki Ukrajnába hazatérve 2015-ben a Csernyihiv megye/oblaszty „kormány hivatalának” gazdaságfejlesztési főosztályát vezette, ahonnan először hivatalvezető-helyettessé, majd egyenesen hivatal vezetővé nőtte ki magát.
„Akkori munkatársai Szviridenkót felelősségteljes és következetes karakterként jellemezték, aki a bizonyítási vágytól hajtva képes volt éjt nappallá téve dolgozni. Emellett azt is kiemelték, hogy hiába próbálták a helyi vállalkozók nem egyszer megvesztegetni, sosem keveredett korrupció gyanújába”
Azonban mindössze néhány hónap hivatalvezetői karrier után Porosenko akkori elnök a saját emberét ültette Julia Szviridenko helyére, aki ezt követően egy észt-ukrán takarmánygyártó vegyesvállalatnál helyezkedett el.
A frissen megválasztott Zelenszkij elnök 2019 nyarának végén nevezte ki az új, Olekszij Honcsaruk vezette kabinetet. A gazdasági miniszteri megbízást elnyert Timofij Milovanov keresett munkatársakat, és a posztok egyikét Szviridenko pályázat útján elnyerte. A minisztériumon belül kezdetben sokadik beosztott vezető volt. Karrierjében azonban döntőnek bizonyult, hogy elküldték egy elnök találkozóra, ahol jól szerepelt, így a főnöke egyre többször őt delegálta maga helyett ezekre az egyeztetésekre.
„Zelenszkij bizalmát két okból nyerte el Szviridenko”
Egyrészt a legbonyolultabb gazdasági kérdéseket is képes volt az elnöknek közérthetően elmagyarázni, miközben mások cikizték, sőt a háta mögött gúnyolták Zelenszkijt a közgazdasági képzettségének hiányosságai miatt. Egyébként a Honcsaruk-kabinet bukását is egy ilyen inszinuáció okozta. Másrészt Szviridenko szorgalmasan jegyzetelt, és a megszólalásai, kérdései nem arról szóltak, hogy miért lehetetlen az a felvetés, hanem mikorra és hogyan lehetséges a megvalósítása. Ugyanakkor a médiával igencsak meggyűlt a baja, hiszen első televíziós interjúja az izgalomtól kis híján teljes kudarcba fulladt.
Mindezeknek köszönhetően Szviridenko karrierje gyorsan emelkedett először a minisztériumon belül, majd Andrij Jermak is meghívta 2020 decemberében egy állásinterjúra az Elnöki Hivatalba. Bár ez a beszélgetés Szviridenko saját bevallása szerint is rosszul sikerült, Jermak mégis megbízta, hogy az előző kabinetfőnök Andrij Bohdan csapatához tartozó, ezért a hivatalból elbocsátott Julija Kovaliv helyett legyen az Elnöki Hivatal gazdasági kérdésekért felelős helyettese. Ebben a döntésben feltehetően szerepet játszott Zelenszkij ajánlása is.
„Jermak helyetteseként nemcsak helytállt, de elnyerte a kabinetfőnök bizalmát is. Így kevesebb, mint egy év elteltével 2021. november 4-én kinevezték a kormányba, sőt azon belüli is első miniszterelnök-helyettesnek, egyben gazdasági miniszternek”
Rövidesen, 2022 februárjában elindult az orosz invázió, ám Szviridenko a körülménykehez képest továbbra is sikeresen működött. Olyannyira, hogy az ukrán közéletben sokszor Zelenszkij elnök jobbkezeként említik. Bár bírálatokat is kapott, de általánosan elismerik hozzáértését, emellett azt is megemlítik, hogy adott esetben képes Zelenszkijt és Jermakot is befolyásolni, sőt meggyőzni. Ez a jelenlegi ukrán politikai elitben nagyon keveseknek sikerül!. (Akit ennél is bővebben érdekel Szviridenko életrajza, annak ajánljuk az Ukrajinszka Pravda tavaly nyári cikkét, amely az addigi időpontig írja meg részletesen az életrajzát: ukrán nyelven https://www.pravda.com.ua/articles/2024/07/31/7468141/, illetve orosz nyelven https://www.pravda.com.ua/rus/articles/2024/07/31/7468141/)
A Szviridenko iránt megnyilvánuló bizalmat mutatja, hogy a felvételek tanulsága szerint Andrij Jermak és Okszana Markarova nagykövet társaságában részt vett Zelenszkijnek az ez év február végi, elhíresült, veszekedésbe torkolló találkozóján Trump elnökkel. Említésre méltó, hogy Smihal viszont nem volt ott a találkozón, ami orientáló jellegű a kormányfő pozícióját illetően is.
„Az is figyelmet érdemel, hogy végül Szviridenko volt az a személy, aki áprilisban Ukrajna nevében aláírta a formailag leginkább csak az ásványkincsek kitermeléséről szóló, ám ennél komplexebb szerződést, sőt azóta is többször járt Washingtonban”
Így alappal feltételezhető, hogy Szviridenkónak sikerült jó viszonyt kialakítani a Trump adminisztrációjával. Az is figyelemre méltó, hogy Andrij Jermak közelmúltbeli washingtoni látogatása ugyanakkor igen sikertelen volt. Ezután ugyanis az a konszenzus alakult ki az amerikai demokrata és republikánus politikusok között, hogy ő nem a „jövő embere”, sőt a kijevi és washingtoni vezetés közötti közvetítésre sem alkalmas.
Julia Szviridenko életútjának ismertetése után térjünk vissza a közelmúlt további ukrán belpolitikai fejleményeire. Ezek között megemlítendő, hogy az előző részben már idézett Honcsarenko képviselő még azt is állította, hogy a Rusztem Umerov védelmi minisztert szintén leváltják, és Okszana Markarova helyett elküldik új washingtoni nagykövetnek.
„Honcsarenko szerint Umerov helyére Ukrajna új védelmi miniszterévé az SzBU, az ukrán belbiztonsági szolgálat vezetőjét, Vaszil Maljukot tervezik kinevezni”
Jutalmul a Maljuk által irányított és az orosz stratégiai légierőre csapást mérő „Pókháló” fedőnevű, drónokkal végrehajtott hadműveletért. Ezúttal Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerző szolgálat (HUR) vezetőjének előléptetése – akinek vezetése alatt szintén több sikeres diverzáns akció történt – nem került szóba. Budanov kapcsolata Jermakkal tavaly nyáron olyannyira elhidegült, hogy egy időben még a menesztéséről is pusmogtak.
Markarova leváltása valószínűleg azért kerülhetett képbe, mert a nagykövet nem bírja a Trump-adminisztráció, tágabb értelemben a republikánus törvényhozók bizalmát, mivel egyoldalú és nagyon erős kapcsolatokat ápol(t) a demokrata párttal. Tavaly nyáron Zelenszkij akkori látogatásán olyan programot szervezett az ukrán elnöknek, amit a republikánus törvényhozók közül sokan az amerikai belpolitikába, sőt az elnökválasztási kampányba történt beavatkozásként minősítettek. Különösen a republikánus és demokrata párt közötti szimpátia között billegő, úgynevezett csatatér állam Pennsylvaniába tett látogatást kifogásolták. Másrészt Markarova részt vett Zelenszkij februári kudarccal végződött találkozójának az előkészítésében, így az elnök felkészítésében is, ezért a Bankova őt is hibáztathatja a botrányáért.
„Ehhez képest a hírek többsége szerint Umerov elég jó munkakapcsolatban áll a Pentagonnal és az amerikai katonai vezetőkkel, ezért kinevezése a nagyköveti posztra előrelépés lehet ukrán és amerikai szempontból is”
Ennek kapcsán azért említést érdemel, hogy Umerov évekkel korábbi politikai előéletében a demokrata párt George Soroshoz kötődő szárnyával volt kapcsolatban, ami a jelen helyzetben aligha pozitívum Trumpék részéről. Ezért aztán mind esetleges leváltása, mind nagyköveti kinevezésének kezdeményezése még előzetes egyeztetést igényelhet.
Az is érdekes, hogy az ukrán sajtóban mostanában több kritikus írás is megjelent arról, hogy a most 24 éves Katerina Mihalko áll az „Tehnologicsni Szili Ukrajini” (Ukrán Technológiai Erők) elnevezésű, a védelmi ipari vállalatoknak a fegyverexportért felelős szövetségének az élén. Mivel Mihalko 2023 augusztusa óta, azaz két éve tölti be ezt a magas pozíciót (vagyis 22 évesen lett igazgató!), ezért ez nem egyértelműen Umerov sara, ám a tény mostanra időzített, részben a Honcsarenko-féle állítással időben egybeeső megszellőztetése akár Umerov elleni támadáskánt is értelmezhető.
„Így Umerov felröppentett/megszellőztetett esetleges leváltásának, és külszolgálatba küldésének oka egyaránt lehet a bizalom jele az amerikai-ukrán kapcsolatok javításának szándékával, és ukrán belharc eredménye, azaz a bizalmatlanság megjelenése bizánci stílusban”
Másik fejlemény, hogy Denisz Smihal elleni támadásként napvilágra hozták, hogy a miniszterelnök felesége, Katerina vásárolt egy Range Rover Sport luxusautót, amelyet szükséges lett volna feltüntetnie a vagyonbevallásban. Smihal nyilatkozata azonban nem tartalmazta az autót, így azt utólag, éles kritikák közepette kényszerült korrigálni. Bár ez apró ügy, de adalékként jól jöhet a kormányfő leváltása esetén.
„Ezek mellett további két nagy horderejű, és a kormányt közvetlenül érintő korrupciós ügy is előkerült a napokban”
A kisebb összegű, de összpolitikai hatását tekintve nagyobb jelentőségű, hogy média a napokban megszellőztette Olga Sztefanisina ügyét, miszerint Ukrajna miniszterelnök-helyettesének és igazságügy-miniszterének édesanyja, Nadija Kravec 2022 októberében valamivel több mint 3 millió hrivnyáért vásárolt egy háromszobás lakást Kijevben a Lvivszkaja téren, miközben itt az ingatlanok ára 12 milliónál kezdődött. Bár az ügy nagysága az ukrán korrupciós ügyeket tekintve csekély, azért igen kínossá teszi, hogy az igazságügy-minisztert érinti. Mellesleg, az ügyről először író Makszim Kocjubinszkijt, a Hromadske újságíróját az ügy kirobbanását követően mondvacsinált indokkal több órára fogva tartották egy rendőr őrsön. Másrészt talán még nagyobb horderejű, és így még kínosabb, hogy Sztefanisinának miniszterelnök-helyettesként felelősségi köre Ukrajna EU és NATO-csatlakozásának előkészítése, ahol az ukrán korrupció jellege nagy akadályt jelent. Tisztségében amolyan árnyék-külügyminiszterként is tevékenykedett az eddigiekben. Említést érdemel, hogy pont a közelmúlt ukrán-magyar kémbotrányát pár nappal megelőzően járt Budapesten, és tárgyalt a magyar külügyminisztériumban.
„Nagyobb összeget érint, és sokkal komplexebb a menekültek visszatéréséért felelős új minisztériumot vezető, egyben miniszterelnök-helyettes Olekszandr Csernyisovnak az ügye”
Az Ukrán Nemzeti Korrupcióellenes Ügynökség (NABU) vizsgálata szerint 2020 és 2022 között, amikor közösségekért és területekért felelős miniszter volt, Csernyisov és társai kenőpénzért cserébe szándékosan több mint 1 milliárd hrivnya (jelen árfolyamon mintegy 8 milliárd forint) kárt okozva alulértékeltették a magyarul nehezen lekövethető/kimondható “Ukrkomobslugovuvannya” nevű állami vállalat földterületeit. A bíróság június 27-én 120 millió hrivnyás (közel 1 milliárd forint) óvadékot szabott ki, így a miniszter egyelőre szabadlábon védekezhet. A politikai kár azonban már így is megtörtént.
„Azonban az ügyet a szimpla korrupción túlmenően több körülmény is komplexé teszi”
Csernisov fia június 19-én, a felesége pedig június 20-án külföldre távozott. Sőt, maga a miniszter is külföldre utazott még korábban, ő azonban visszatért. Csernisov 19 éves fiának távozása azonban finoman szólva is roppant kínos, ugyanis az ukrán férfiaknak ez rendszerint nem áll módjában. Csernisov miniszteri működését, annak hatékonyságát is rengeteg kritikai éri, sokak szerint sem pénz, sem ember nincs a minisztérium működésére, így komolyan felmerült a mindössze tavaly decemberben frissen létrejött tárca beolvasztással történő megszüntetése is, feltehetően az Olekszij Kuleba által vezetett Közösség- és Területfejlesztési Minisztériumba. Ez a lépés egyúttal megoldást kínálna a miniszter korrupciós ügyének egyszerű eltakarítására is a kormányzat probléma halmazából.
„Ha mindez nem lenne elég a komplexitást illetően, akkor meg kell említeni, hogy június 18-án a parlament megszavazta a többes állampolgárság intézményét bevezető törvényt. A változtatások kezdeményezője Volodimir Zelenszkij elnök volt, kivitelezője pedig elsősorban Csernisov”
A többes állampolgárságot az ukrán politikusok hivatalosan rendkívül ellenezték, amely azonban eddig sem akadályozta meg ukránok jelentős részét abban, hogy más ország útlevelét is beszerezzék. Most azonban törvényt hoztak, és a többes állampolgárságot legálissá tennék. A törvényt azonban politikai körökben nem fogadta egyöntetű pozitív visszhang. Bár Csernisov végül elérte, hogy a képviselők többsége azt megszavazta, de több elégedetlen honatya, különösen a Julija Tyimosenko nevéhez köthető Batkivscsina (körülbelüli magyar jelentése Haza) párt képviselői azt fontolgatják, hogy az alkotmánybírósághoz fordulnak. Zelenszkij elnök duplicítását pedig az jelzi, hogy ezen új ukrán törvény meghozatalával lényegében egyidejűleg a Válasz Online-nak adott, nagy visszhangot kiváltott interjújában paszportizáció címszó alatt éppen a többes állampolgárság intézményét támadta élesen, amelyet az újságíró keresztkérdés feltevése nélkül hagyott.
„Látható tehát, hogy az kijevi belpolitikában koránt sincs a nyári uborkaszezon. Denisz Smihal miniszterelnök <megkopott>, és elvesztette politikai akcióképességét”
A Smihal helyére elképzelhető jelöltek közül az egyik miniszterelnök-helyettes, Mihajlo Fedorov valószínűleg kiesik, hiszen bírja ugyan Zelenszkij támogatását, de emellett Jermak ellenszenvét is. Másik két miniszterelnök-helyettes, Olga Sztefanyisina és Olekszij Csernyisov közben éppen korrupciós ügyben szerepel az újságok címlapjain. A fontosabb minisztériumok képviselői közül Rusztem Umerov védelmi miniszternek épp külszolgálatba küldését fontolgatják, ráadásul a lépés akár politikai „száműzetésként” is értelmezhető. Andrij Szibiha külügyminiszter csak mintegy 9 hónapja, 2024 szeptemberében került a tárca élére, a pénzügyminiszter Szerhij Marcsenko pártkötődés nélküli technokratának számít, ráadásul eddig Szviridenko alárendeltségében dolgozott, így igen furcsa lenne, ha esetleg beelőzné. Mindezek okán Julija Szviridenko igencsak esélyesnek tűnik, ha Smihalt tényleg menesztik.
„Azt is érdemes ezért átgondolni, hogy Szviridenko politikai szempontból milyen pozitív és negatív tulajdonsággal rendelkezik”
Pozitív tulajdonságai között mindenképp megemlítendő általánosan elismert gazdasági hozzáértése. Bár ehhez hozzá kell tenni, hogy Ukrajnán jelenleg nem a gazdasági hozzáértés tud igazán segíteni. Kiemelendő kompromisszumkészsége, nagy gyorsasággal simít el konfliktusokat és talál megoldást a problémákra. Emellett az sem elhanyagolható, hogy bizalmas, jó kapcsolatban van az ország kulcsfiguráival, mind Zelenszkijjel, mind pedig Jermakkal. Úgyszintén előnyös az is, hogy az elmúlt hónapokban minden feltűnés nélkül alakított ki a jelek szerint jó viszonyt a Trump-adminisztrációval. További pozitívum a korrupciómentes hozzáállása és hírneve, amely mind Ukrajnában a belpolitikában, mind nemzetközileg sokat segíthet. A korrupciómentességét megerősíti, hogy egy magyar viszonylatban talán egy elit lakótelepi magasház megnevezéssel leírható toronyházban, egy 120 négyzetméteres lakásban él tinédzser lányával, Szófiával. A férjétől külön él, jogilag hivatalos válásáról biztosat nem tudni.
„A hátrányai ezen előnyökhöz képest eltörpülnek”
A problémák között megemlítendő, hogy eddig mindig csak gazdasági problémák megoldásával foglalkozott, egyéb ügyekben ezért tapasztalatlan. Az is gondot okozhat, hogy az eddigiekben a kapott iránymutatás alapján inkább végrehajtania kellett, a kezdeményező készsége így háttérbe szorult. Márpedig Ukrajna jelen helyzetében bizonyosan kezdeményezésekre lenne szükség. Bár rendkívül munkabíró, de a hírek szerint nehezen kezeli a stresszes szituációkat, különösen a bírálatokat. Talán a problémák között említendő még, hogy öccse a háború legelején külföldre utazott, végül a hazatérés helyett Londonban le is telepedett. Ezt a helyzetet egyrészt Julia Szviridenko szégyelli, másrészt felmerül, hogy ezt némely képviselő vagy újságíró nyilvánosan is kifogásolni fogja az esetleges kinevezése során, vagy azt követően.
Szviridenko feltételezett mostani kinevezésében 2024 szeptemberével ellentétben sem a külföldi, sem pedig a belföldi kommunikációt tekintve nem okozna lényegi akadályt a pénzügy csődhelyzet sem. Korábban a Biden-adminisztráció az Ukrajnáról szóló pozitív narratíva jegyében takargatta a fennálló csődhelyzet nemzetközi ismertségét, míg most nem ez a helyzet. Ukrajnán belül sem hír igazán a csődhelyzet, ez köztudomású, immár több mint két hónapja arról tárgyalnak napi szinten, hogy pótköltségvetésre van szükség az állam belföldi fizetőképességének megőrzéséhez. Dmitro Razumkov is ezzel indokolta a cikk első felében jelzett módon a Smihal felé megnyilvánuló bizalmatlansági indítványát.
„Nagy kérdés, hogy az ukrán kormány ismételt átszervezése, amely most a miniszterelnök leváltásával párosulhat, mit eredményezne Ukrajna jövőjét illetően”
E kérdés feltevése azért jogos, mert az ukrán belpolitikát – mint az egyértelműen látható – Zelenszkij és Jermak duója nemcsak egyszerűen meghatározza, hanem leuralja. Sőt, Ukrajna jövője külpolitikai értelemben sem a saját kezében van, hanem az ukrán-orosz-amerikai tűzszüneti, illetve béketárgyalások függvénye. A háború befejezésének világos jövőképe nélkül viszont a reménytelenség érzése fenyegeti az országot. A problémák érzékeltetésére csak egyetlen kiragadott adat, Ukrajnában a munkaképes korú lakosság 40 százalékkal csökkent a háború előtti 2021-es évhez képest.
Julia Szviridenko esetleges, de sokak által előrevetített kinevezése politikai életrajzát alapul véve bizonyosan nem fog politikai irányváltást jelenteni. Sőt, sok tekintetben a hatalom további centralizációját jelenti Zelenszkij és Jermak kezében. Hiszen Smihal esetében egy olyan miniszterelnökről van szó, aki Zelenszkijtől és Jermaktől félig-meddig függetlenül emelkedett fel, míg Szviridenko eddigi karrierje – mint a korábbiakban láthattuk – sem lett volna lehetséges Zelenszkijhez és Jermakhoz való kapcsolata, és azok eddigi támogatása nélkül. Viszont Smihalhoz képest Szviridenko lényegesen alkalmasabbnak látszik a Zelenszkij-Jermak duó és a Trump-adminisztráció közötti közvetítésre.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2025 - #moszkvater
csakafidesz says:
Mit ír róla az Economix?
“Julija Szviridenko ukrán miniszterelnök-helyettesnek, gazdasági miniszternek olyannyira kiváló a zenei érzéke, hogy úgynevezett abszolút hallása van. Vagyis amint meghall, akár egy számára ismeretlen dallamot, azonnal képes lejátszani a zongorán. Nem hétköznapi képességét nem is rejti véka alá: „tudományával” nem egyszer bűvölte már el a hivatalos delegációkat a tárgyalások során.”
Hasznos dolog. Eljátszhatná a boci-boci-tarkát is. Ukrajna mai állapotában egy romhalmaz, gazdasági csőd. Csodát tenni a közgazdász Szviridenko sem tud. Újjáépítésére pedig az EU-nak akkor se lesz elég pénze, ha minden uniós országban megnyúzzák az adófizető polgárokat.
Én a szekrényben tartanám, és ha úgy érzem, hogy most egy Julijára van szükségem, legyen az Timosenko vagy Szviridenko elővenném, bár az első, a Timosenko már túl van a hervadozás korán.
Viccet félretéve: Szinte mindegy, hogy ki lesz Ukrajna vezetője, mert ezt az országot jelenleg a nyugati befektetők irányítják.
Stier Gábor says:
Így van. De azért próbálkoznak. Egyébként meg Szviridenko a Bankova embere, Smihal nem igazán. Meg Trumpékat is jobban elbűvölte, mint Jermak.
brüsszelita says:
Azért nem mindegy ki a kormányfő, mert Timosenkohoz képest Szviridenko friss hús, habár ő is Júlia, viszont harminckilenc éves, szép kerek arccal és hozzáillő kerek szemüveggel, nem pedig maradi copffal, vájós háttal, és újratöltött vaker dumával. Ő egy igazi töltött galamb, nálam bejön, de szerintem Trumpnál is. Persze ez szexizmus volt, nem fér bele a píszíbe, meg talán a komment szekcióba, viszont az se, hogy Trump, mint az amerikai szépségversenyek szponzora és szervezője az orra előtt csapongó lepkéket röptükben elkapta, mégis elnököt csináltak belőle a teljesítményét értékelő amerikai hazafiak, ezért itt talán én is megjelenhetek. E hosszas bevezetővel csak annyit jeleztem, hogy nem árt, ha az ukrán miniszterelnök egy olyan nő, aki nemcsak okos, hanem szép is, és menő, mert ha Trumpnál bejön, az Ukrajnának fél siker Zelenszkij ódivatú pulcsijával és Jermak zubbonyával szemben.
csakafidesz says:
Én konkrétan arra gondoltam, hogy Szviridenko közgazdász. A diplomáciában sem árt a szépség, de a tudás lenne az első. Sajnos vannak olyan kirívó esetek, hogy rendkívül ostoba nőt megtesznek külügyminiszternek, de ez remélhetőleg kivételes eset volt.
(Amúgy a buta nő -közhiedelemmel ellentétben- szeretőnek se jó.)