//Jöhet az orosz ellenolimpia?
Misa mackó, az 1980-as moszkvai olimpia kabalaállatának figurája az Orosz Olimpiai Bizottság székházában #moszkvater

Jöhet az orosz ellenolimpia?

MEGOSZTÁS

Egyértelmű orosz válasz készül a WADA végrehajtó bizottsága által hozott, Oroszországot a nemzetközi sportrendezvényekről, illetve azok rendezésétől négy esztendőre eltiltó döntésre. Jurij Ganusz, az Orosz Doppingellenes Ügynökség (RUSADA) vezetője bejelentette, megfellebbezik a döntést, míg Valentyina Matvijenko, a Szövetségi Tanács elnöke azt sem zárja ki, hogy Oroszország alternatív olimpiát rendezzen.

Misa mackó, az 1980-as moszkvai olimpia kabalaállatának figurája az Orosz Olimpiai Bizottság székházában #moszkvater
Misa mackó, az 1980-as moszkvai olimpia kabalaállatának figurája az Orosz Olimpiai Bizottság székházában
Fotó:EUROPRESS/Alexander NEMENOV/AFP

Ahogy arra számítani lehetett, a világ közvéleménye igencsak megosztott abban, vajon jó döntést hozott-e Lausanne-ban a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) végrehajtó bizottsága, amikor december 9-én az orosz sportolók állam által irányított doppingolása és a laboratóriumi eredmények manipulálása miatt négy esztendőre kizárta Oroszországot a legnagyobb nemzetközi sportversenyekről. A büntetés azt jelenti – jelenleg elsőfokú döntésként – hogy a jövő évi tokiói, illetve a 2022-es pekingi téli olimpián, valamint a 2022-es foci-világbajnokságon nem vehet részt hivatalosan Oroszország. Ráadásul az egyénileg elbírált, és esetlegesen induló orosz sportolók sem saját hazájuk színeiben, sem pedig annak zászlaja alatt nem vehetnek részt a fent nevezett világversenyeken, és győzelmük esetén nem játsszák el számukra az orosz himnuszt. Viszont a büntetés nem érinti a jövő évi labdarúgó Európa-bajnokságot és a Szentpétervárnak ítélt Bajnokok Ligája döntőjét.

„Oroszország elsőszámú politikai vezetője, Vlagyimir Putyin már a döntés másnapján kimondta, egyértelműen politikai döntés született, ami szembe megy az Olimpiai Charta eszméivel”

„A WADA-nak az Orosz Olimpiai Bizottsággal szemben nincsen kifogása. Ha pedig nincs ellene kifogása, akkor az országnak a nemzeti lobogó alatt kell szerepelnie. Ilyen az Olimpiai Charta. Ha ezt nem engedik meg, akkor a döntés chartaellenes. A büntetés nem lehet kollektív, és nem terjedhet ki, olyan emberekre, akiknek az adott szabályszegéshez semmi közük nincs. Különben nem a világ sportjának tisztaságáról döntenek, hanem politikai megfontolás, amelynek semmi köze sincsen a sport érdekeihez és az olimpiai mozgalomhoz” – jelentette ki az orosz elnök.

Nem kellett sokáig várni arra, hogy más ország vezetője is az oroszok mellé álljon. Miguel Diaz-Kanel kubai elnök a saját Twitter-oldalán Oroszország támogatására szólított fel mindenkit. Putyinhoz hasonlóan politikai döntésnek tartja a büntetést, és hozzátette, Kuba ellenzi a WADA tisztességtelen szankcióit. Korábbi és jelenlegi orosz sportolók is sorban nyilvánítják ki rosszallásukat a négyéves büntetéssel kapcsolatban.

„Ivan Szkobrev, a már visszavonult gyorskorcsolyázó világ-, és Európa-bajnok szerint a döntés háta mögött kizárólag az áll, hogy a WADA gyűlöli Oroszországot”

„Ahelyett, hogy a probléma megoldásában partner lenne a WADA, inkább olyan döntést hoz, amely világszerte megbélyegzi, hátrányos helyzetbe hozza  a hazámat és az orosz sportolókat. Biztos vagyok abban, hogy a versenyzőink túlnyomó többsége tiszta, és abban is, hogy ez a rossz döntés még jobban összekovácsolja majd azokat, aki a tiltás ellenére elindulhatnak majd a világversenyeken” – jelentette ki a sportrbc.hu portálnak Szkobrev.

Az orosz bokszolók például bojkottal fenyegetőznek, ha Oroszország nem lehet ott hivatalosan Tokióban. Umar Kremljov, az orosz sportági szövetség főtitkára kijelentette, hogy az orosz bokszolók „egyhangúan” emeltek szót a szankciók ellen. „Nem indulunk az olimpián zászlónk és himnuszunk nélkül” – jelentette ki többes szám első személyt használva a főtitkár.

Jurij Ganusz, az Orosz Doppingellenes Ügynökség (RUSADA) vezetője bejelentette, megfellebbezik a döntést, így mindenképpen a nemzetközi Sportdöntőbíróság (CAS) elé kerül az ügy. Ez pedig azt jelentheti, hogyha a tokiói olimpiáig nem születik meg a jogerős döntés, akkor Oroszország hivatalosan részt vehet a 2020-as nyári játékokon. Igaz, ha a CAS később helyben hagyja az elsőfokú határozatot, akkor a büntetés kitolódik a 2024-es párizsi olimpiára.

„Már csak az a kérdés, vajon melyik orosz szervezet nyújtja be a fellebbezést”

Ugyanis ebben még van némi ellentmondás a különböző orosz vezetők között. Olga Gologyec miniszterelnök-helyettes azt mondta, hogy az RUSADA fordul a CAS-hoz a büntetés ügyében, míg Jurij Ganusz azt állítja, az Orosz Olimpiai Bizottság fogja hivatalosan benyújtani a fellebbezést. A végső döntésre a RUSADA december 19-i felügyelőbizottsági ülésén kerül majd sor, ugyanis ez a szervezet az orosz sportminisztériumot és az olimpiai bizottságot is magába foglalja.

„Nagyon valószínű, hogy az Orosz Olimpiai Bizottság nyújtja majd be hivatalosan a fellebbezést, és ebben a RUSADA teljes mértékben támogatni fogja” – jelentette ki Jurij Ganusz, aki hozzátette, egyszerűen nem lehet az a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) érdeke, hogy az orosz sportolókat távol tartsák az ötkarikás játékoktól.

Ganusz egyébként többször bírálta is az orosz sportvezetést, amelyre válaszul az éppen most az állami tisztviselőknek a kiváló munkáért járó Alekszandr Nyevszkij Érdemrenddel kitüntetett sportminiszter Pavel Kolobkov helyre tette RUSADA vezetőjét. Mint fogalmazott, nem a sajtóból kellene megtudni, hogy Ganusz milyen munkát végez, egyébként pedig nincs jogalapja beavatkozni az atlétikai szövetség ügyeibe. A doppingellenes ügynökség vezetője legutóbb a szövetségi kapitány eltávolítását szorgalmazta. Kolobkov egyébként törvénytelennek tartja a WADA Grigorij Rodcsenkovnak, a moszkvai doppinglabor Amerikába szökött egykori vezetőjének kiszivárogtatásaira alapozott mostani döntést is.

Mindenesetre a fellebbezésen kívül más válaszlépés is előtérbe került Oroszország részéről, ugyanis Valentyina Matvijenko, a Szövetségi Tanács elnöke nem zárja ki,

„ha a CAS jogerőre emeli a négyéves büntetést, akkor Oroszország alternatív olimpiát rendezzen. Mégpedig olyan rendezvényt, amire nem vonatkoznak majd a WADA határozatai”

„Oroszország óriási tapasztalattal rendelkezik a legmagasabb szintű nemzetközi sportesemények szervezésében és rendezésében. Mivel a létesítményeink is megvannak, így nyugodtan megtarthatjuk a saját olimpiai játékunkat, amelyre a világ legjobb sportolóit hívjuk majd el”- állította a sportrbc.hu kérdésére Matvijenko.

Bár Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő cáfolta, hogy Moszkva ellenolimpia szervezését fontolgatná, az Orosz Biatlon Szövetség (RBU) elnöke, Vlagyimir Dracsev, aki egyébként az duma elnökhelyettese a Sport-Express beszámolója szerint azonnal a támogatásáról biztosította a Szövetségi Tanács elnökének ötletét. „Maximálisan támogatom Valentina Matvijenko javaslatát egy alternatív olimpia megrendezésére. A meglévő létesítményeinket használhatnánk a rendezéshez, és úgy vélem, valamennyi sportág idelátogató képviselőjét a lehető legmagasabb színvonalon tudnánk fogadni” – közölte Dracsev.

MEGOSZTÁS