„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”

Kérjük, töltse ki kérdőívünket!

Jégzajlás a Jenyiszejen

2023. máj. 30.
Stier Gábor

MEGOSZTÁS

Ha valaki akár a valóságban, akár csak felvételen látott már jégzajlást, akkor talán egyetért velem abban, hogy ez a természeti jelenség egyszerűen gyönyörű. Ám nemcsak szépséget, hanem félelmetes erőt is sugároz. Ezt az erőt pedig az embernek a jég veszélyes feltorlódását, és az ennek következtében fellépő jeges ár megakadályozása érdekében le kell győznie. Erre képesek a Roszatom flottájának univerzális jégtörői, köztük a Szibir, amely a napokban fejezte be a torlaszok kialakulásának megakadályozását célzó műveleteit a Jenyiszejen.

„Az új univerzális atomjégtörő először kapott ilyen feladatot” #moszkvater

„Az új univerzális atomjégtörő először kapott ilyen feladatot”
Fotó:Roszatom

Befejezte a napokban a Jenyiszej folyón a jégtorlaszok kialakulásának megakadályozását célzó műveleteket a Szibir (Szibéria), az Atomflot univerzális atomjégtörője. Az atommeghajtású jégtörő legénységének az volt a feladata, hogy a folyó jegén keresztben csatornákat vágjon, amelyen át – megelőzendő a jég jeges árral fenyegető veszélyes feltorlódását – a zajló jég tovább tud haladni.

„Az új univerzális atomjégtörő először kapott ilyen feladatot”

– közölte Leonyid Irlica, a Roszatomhoz tartozó, az atommeghajtású jégtörőket üzemeltető Atomflot megbízott vezérigazgatója. A Szibirnek a Jenyiszej fő ágában a Luzinszkij-, a Nyikityinszkij- és a Funtuszovszkij-szigetek térségében kellett csatornákat vágni. Ezen kívül a Jenyiszej folyó bal és jobb partja között a jégen kialakított zimnyik, azaz gépjármű közlekedésre használt útvonalnak a tél során két méter vastagra hizlalt jegét is fel kellett törnie. A kettős merülésű atomjégtörő speciális műszaki adottságainak, a legénység tapasztalatának valamint jégtörő flottát irányitó stáb útmutatásainak köszönhetően sikerült ezt az összetett feladatot megoldani.

„A szibériai folyókon a tavaszi jégzajlás megindulása előtt kezdődnek a jégtorlaszmentesítő műveletek, amelyet – megelőzendő a jeges árvizet – a Krasznojarszki terület ezen északi részén a Tajmiri Dolgán-Nyenyec járás kérésére végeztek el. A hidrometeorológusok szerint ugyanis a jégzajlás a Jenyiszejen jégtorlódással, és árhullámmal fenyeget az idén is”

A Jenyiszejen évek óta jól működik a jégtorlaszok megszüntetése a Tajmir típusú, a folyótorkolatokban  használt atomjégtörők bevonásával. A Jenyiszej torkolatában ilyenkor lezárják Dugyinka kikötőjét, majd elvontatják onnan az összes hajót. Amikor a víz magassága eléri a 7,5-8 métert, az atommeghajtású jégtörő csatornákkal és járatokkal áttöri a zimnyik két méter vastag jegét. Ennek köszönhetően elkerülhető a jégtorlódás, valamint az, hogy a feltorlódó víz jeges áradást okozzon.

Az Oroszországi Föderáció sarkvidéki területeinek integrált fejlesztése az orosz állam számára stratégiai jelentőségű és prioritást élvez. Az északi hajózási útvonalon az áruforgalom növelése kiemelt cél.

„E logisztikai folyosó fejlesztését a rendszeres teherszállítás kialakítása, az új atommeghajtású jégtörők építése, és a megfelelő infrastruktúra – beleértve a hajók mentését is – korszerűsítése biztosítja”

Mint a cég közleménye kiemeli, a Roszatom vállalatai aktív részt vállalnak ebben a munkában. A Roszatom állami konszern 2018 óta az északi-tengeri útvonal teljes infrastruktúrájának üzemeltetője, felelős az északi-tengeri útvonal hajózásának megszervezéséért, az infrastrukturális létesítmények kiépítéséért, a navigációs támogatásért, továbbá a hajózás biztonságáért a zord sarkvidéki körülmények között.

MEGOSZTÁS

Stier Gábor
1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.

Hozzászólások kikapcsolva

  1. Nagyon szép, hogy a Roszatom világelső. Egy ország nem lehet mindenben első. Személygépkocsi gyártásban lassan már Irán is megelőzi Oroszországot. Annak idején Gorbacsov nagyon mérgesen azt mondotta, hogy “Űrhajót tudunk gyártani, de használható borotvapengét nem,” (Nem is értem, hogy miért nem a pártelitnek fenntartott boltokban vásárolt magának borotvapengét.)
    Tudom, persze tudom, hogy mindenben nem lehet egy egy ország világelső. Nagyobb országok ipara sokrétűbb és sokkal több dologban önállóak, sokkal több cikk előállításában élenjáróak. Minálunk a “Sokoldalúan fejlett szocializmus” országának nevezték azt a Szovjetuniót, amelyik színhibás és rendes üzemmódban is felrobbanó színes tévéket (Rubin) gyártott és hasonló cikkeket amelyeket csak nekünk lehetett eladni.
    Engedjék meg, hogy örüljek a mozgó atomerőműveknek, de ne tartsam Oroszországot a korszerű ipar fellegvárának. Minden esetre öröm látni, hogy a szankciók hatására egyre jobban fejlődik az orosz ipar és annak technológiája.

  2. Rövid kiegészítés: A köznyelveben elterjedt “robbanós” VIIDEOTON Color Star TV valóban szovjet részegységekből
    épült (az ára miatt) de nem robbant hanem “csak” kigyulladt, méghozzá egy meglehetősen alap konstrukciós hiba miatt.
    A Color Star szovjet keresztapja nem a Rubin hanem a RADUGA (szivárvány) volt. Érdekes volt továbbá béketábor által
    átvett, francia eredetű SECAM színes adásrendszer története, miközben Nyugat-Európában máshol a német PAL dívott.
    De ez már nem ide illő történet és amúgy is már a múlt zenéje.

    Az orosz technológiai felzárkózást illetően engem inkább az érdekelne, hogy ez a kényszer miként csapódik le vagy fog
    lecsapódni az oktatási rendszerekben.

  3. Kedves csakafidesz!
    Félő, ha így folytatja még a neve is megváltozik, s lesz belőle csekafidesz!

    Na de félre a tréfát! Ami a Szovjet iparosodását jellemezte, az történelmi, és ideológiai szükséglet volt, és egy ilyen nagy birodalmat bizony, vasszigorral kellett irányítani.
    Nem akarok a kákán is csomót keresni, de most már sok mindenben világelsők. Aztán itt van az állami érdekből nem nyilvános tudományos – technológiai fejlődés, amit sok ország hasonlóan folytat.
    Úgyhogy komplexen kezeljük Szovjetunió/Oroszország történelmét.

    Mit lehetne még ehhez hozzátenni? Nagyon sok mindent, alapos, lexikális tudással is köteteket lehetne írni erről az országról.

KAPCSOLODÓ CIKKEK

LEGUTÓBBI CIKKEK

CÍMKÉK