//Jégzajlás a Jenyiszejen
„Az új univerzális atomjégtörő először kapott ilyen feladatot” #moszkvater

Jégzajlás a Jenyiszejen

MEGOSZTÁS

Ha valaki akár a valóságban, akár csak felvételen látott már jégzajlást, akkor talán egyetért velem abban, hogy ez a természeti jelenség egyszerűen gyönyörű. Ám nemcsak szépséget, hanem félelmetes erőt is sugároz. Ezt az erőt pedig az embernek a jég veszélyes feltorlódását, és az ennek következtében fellépő jeges ár megakadályozása érdekében le kell győznie. Erre képesek a Roszatom flottájának univerzális jégtörői, köztük a Szibir, amely a napokban fejezte be a torlaszok kialakulásának megakadályozását célzó műveleteit a Jenyiszejen.

„Az új univerzális atomjégtörő először kapott ilyen feladatot” #moszkvater
„Az új univerzális atomjégtörő először kapott ilyen feladatot”
Fotó:Roszatom

Befejezte a napokban a Jenyiszej folyón a jégtorlaszok kialakulásának megakadályozását célzó műveleteket a Szibir (Szibéria), az Atomflot univerzális atomjégtörője. Az atommeghajtású jégtörő legénységének az volt a feladata, hogy a folyó jegén keresztben csatornákat vágjon, amelyen át – megelőzendő a jég jeges árral fenyegető veszélyes feltorlódását – a zajló jég tovább tud haladni.

„Az új univerzális atomjégtörő először kapott ilyen feladatot”

– közölte Leonyid Irlica, a Roszatomhoz tartozó, az atommeghajtású jégtörőket üzemeltető Atomflot megbízott vezérigazgatója. A Szibirnek a Jenyiszej fő ágában a Luzinszkij-, a Nyikityinszkij- és a Funtuszovszkij-szigetek térségében kellett csatornákat vágni. Ezen kívül a Jenyiszej folyó bal és jobb partja között a jégen kialakított zimnyik, azaz gépjármű közlekedésre használt útvonalnak a tél során két méter vastagra hizlalt jegét is fel kellett törnie. A kettős merülésű atomjégtörő speciális műszaki adottságainak, a legénység tapasztalatának valamint jégtörő flottát irányitó stáb útmutatásainak köszönhetően sikerült ezt az összetett feladatot megoldani.

„A szibériai folyókon a tavaszi jégzajlás megindulása előtt kezdődnek a jégtorlaszmentesítő műveletek, amelyet – megelőzendő a jeges árvizet – a Krasznojarszki terület ezen északi részén a Tajmiri Dolgán-Nyenyec járás kérésére végeztek el. A hidrometeorológusok szerint ugyanis a jégzajlás a Jenyiszejen jégtorlódással, és árhullámmal fenyeget az idén is”

A Jenyiszejen évek óta jól működik a jégtorlaszok megszüntetése a Tajmir típusú, a folyótorkolatokban  használt atomjégtörők bevonásával. A Jenyiszej torkolatában ilyenkor lezárják Dugyinka kikötőjét, majd elvontatják onnan az összes hajót. Amikor a víz magassága eléri a 7,5-8 métert, az atommeghajtású jégtörő csatornákkal és járatokkal áttöri a zimnyik két méter vastag jegét. Ennek köszönhetően elkerülhető a jégtorlódás, valamint az, hogy a feltorlódó víz jeges áradást okozzon.

Az Oroszországi Föderáció sarkvidéki területeinek integrált fejlesztése az orosz állam számára stratégiai jelentőségű és prioritást élvez. Az északi hajózási útvonalon az áruforgalom növelése kiemelt cél.

„E logisztikai folyosó fejlesztését a rendszeres teherszállítás kialakítása, az új atommeghajtású jégtörők építése, és a megfelelő infrastruktúra – beleértve a hajók mentését is – korszerűsítése biztosítja”

Mint a cég közleménye kiemeli, a Roszatom vállalatai aktív részt vállalnak ebben a munkában. A Roszatom állami konszern 2018 óta az északi-tengeri útvonal teljes infrastruktúrájának üzemeltetője, felelős az északi-tengeri útvonal hajózásának megszervezéséért, az infrastrukturális létesítmények kiépítéséért, a navigációs támogatásért, továbbá a hajózás biztonságáért a zord sarkvidéki körülmények között.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.