„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
Somkuti Bálint írása a #moszkvater.com számára
„A fentieknél sokkal logikusabbnak tűnik azonban az a magyarázat, amely szerint a korábbi üzleti karrierje során látottakhoz hasonlóan Donald Trump szándékosan kelt bizonytalanságot üzleti, illetve most már politikai ellenfeleiben”
Fotó:EUROPRESS/SAUL LOEB/AFP
Van egy jó barátom, akivel sokat beszélgetünk a világ dolgairól. Sokat látott és tapasztalt gazdasági szakember, és mivel alapvetően egyértértünk az értékek területén a részletek azok, amelyek rendszeresen eszmecserére és vitára ingerelnek minket. Ő szokta azt mondani, hogy a biztonságpolitikai elemzők teljesen félreértik Donald Trump szándékait.
Figyelembe véve, hogy nehezen megérthető módon a rendkívül alacsony amerikai kőolajtartalékok és a közelgő félidős választások fényében illogikus módon újraindította az Irán elleni katonai műveleteket, muszáj visszatérni arra a kérdése, hogy pontosan mi is lehet Donald Trump szándéka. Ezzel kapcsolatban két feltevést kell az elején megvizsgálnunk.
„Az egyik az az, hogy Donald Trump Joe Bidenhez hasonlóan elvesztette a kapcsolatát a valósággal, mert számos kijelentése és megmozdulása bizony ebbe az irányba mutat”
Azonban elődjével ellentétben az USA 47. elnökén nem látszanak a szellemi hanyatlás egyértelmű jelei, amelyek Bident sok alkalommal nevetséges, következetlen, sőt sokszor egész egyszerűen sértő megnyilvánulásait okozták. Gondoljunk csak Rishi Sunak brit miniszterelnök nevének összekeverését Rashid Sanukkal. Az amerikai demokraták visszatérő állítása szerint Trump – tegyük hozzá, az általuk végletekig támogatott Bidenhez hasonlóan – alkalmatlan az ország vezetésére.
„A fentieknél sokkal logikusabbnak tűnik azonban az a magyarázat, amely szerint a korábbi üzleti karrierje során látottakhoz hasonlóan Donald Trump szándékosan kelt bizonytalanságot üzleti, illetve most már politikai ellenfeleiben”
Azt persze nehezen megmagyarázni, hogy miért teszi ezt szövetségeseivel is, de ha az üzleti világ farkastörvényeit nézzük, elfogadható az a magyarázat, amelyet Lord Palmerston is kiemelt, így nincsenek örök ellenségek, nincsenek örök barátok, csak örök érdekek vannak. Azonban akár a Grönlanddal kapcsolatos kérdésekről, akár a NATO-val kapcsolatos témákról van szó, Trump félreérthető, és sokszor következetlen nyilatkozatait nehéz megmagyarázni, nehéz értelmezési keretbe foglalni őket.
Itt jön képbe a barátom magyarázata, aki szerint ez semmiképpen nem egy összevissza locsogás és fecsegés, hiába tűnik indulatosnak, és sokszor a saját kezűleg begépeltnek a Truth Socialon áradó bejegyzések özöne.
„Az egész egy jól felépített stratégia része”
Ezt a stratégiát azért nem látják az elemzők a véleménye szerint, mert olyan keretekben gondolkoznak, amelyek egy korábbi korszaké. Az új amerikai korban a Donald Trump által meghatározott módon nincs más, csak az Amerikai Egyesült Államok, nincsenek szövetségesek, nincsenek betartandó megállapodások, csak és kizárólag az amerikai érdekek. A lépések arra irányulnak, hogy egy olyan világ jöjjön létre, ahol mindenki valamilyen szintű problémával küzd, legyen szó katonai fenyegetésről, gazdasági bizonytalanságról, nyersanyag vagy energiahordozó hiányról, vagy éppen társadalmi instabilitásról.
„A fentiek közül a világon egyes egyedül, csak és kizárólag az Egyesült Államok rendelkezik mindennel. Ezek az USA számára korlátlanul hozzáférhetőek, és ő dönt arról, hogy ki kap, illetve nem kap ezekből a politikai, gazdasági és társadalmi stabilitáshoz szükséges eszközökből, nyersanyagokból”
A fenti logika megmagyarázná Trump lépéseit, megmagyarázná azt, miért tűnik úgy, hogy mindenhol káoszt teremt, ahelyett, hogy a problémákat oldaná meg. Megmagyarázza a Donroe-elvet, és megmagyarázza azokat a lépéseket, amelyeket Brazíliával szemben fontolgat a Trump kormányzat. Ez a teljesen új, befelé forduló hozzáállás, a némi túlzással „Amerika über alles”-nek nevezhető gondolat figyelembe veszi az Egyesült Államok jelenlegi helyzetét és kilátásait, azaz teljesen logikus nagystratégia. De van néhány súlyos hibája.
„A problémát ezzel kapcsolatban ugyanis az jelenti, hogy a világban más játékosok is vannak”
És hiába uralja a jelenlegi globalizált rendszer legtöbb elemét Amerika, példának okáért az ENSZ-hez hasonlóan felszámolásra ítélt rendszerek sokszor mindenki számára megdöbbentő ellenálló képességet, azaz rezilienciát tudnak mutatni az összedöntésükre irányuló erőfeszítésekkel szemben. Hiába véli úgy a legnagyobb botrányokat, köztük az Epstein ügyet a mai napig is tényleges következmények nélkül megúszó amerikai elit, hogy eddig is minden a tervei szerint történt, ezután is így fog. A befolyásuk drasztikus csökkenésével járó folyamat – a világrendszer váltás – például a kínai merevség miatt sokkal lassabban zajlik, mint sokan gondolták. Ez tény. Viszont a fenti két forgatókönyv közül bármelyik megvalósulására játszik is az amerikai vezetés, azok – legyen szó stabilitásról, kiszámíthatóságról, vagy gazdasági fejlődésről – Vanuatutól és Andorrától, Japánig, és Indiáig a világ többi részének alapvető érdekeit sértik.
„Ha valóban ez Donald Trump szándéka, akkor a fentiek miatt úgy gondolom, ahelyett, hogy lelassítaná, éppen felgyorsítja azt a folyamatot, amely végül az Egyesült Államok elszigetelődéséhez, és ezzel vagy enélkül összeomlásához vezet. Akár az (általa) irányított káosz a cél, akár egy Amerikai Birodalom létrehozása, mostanra elkésett vele”
Kína kivételezett helyzetével és a 2014-es ukrajnai puccsal kiengedte a szellemet a palackból. Amennyiben a világ minél nagyobb része minél kevésbé élvezheti a Maslow-piramis alapvető szükségleteit, annál erőteljesebben keresi a megoldást az amerikai dominancia, vagy rendszer lerázására. Hadd idézzem fel ismét az általam sokat emlegetett dalt az 1960-as évekből, a Paff a bűvös sárkányt, amely szerint „barát nélkül gyenge még a sárkány is”.
Ebben az esetben a sas sem áll másképp. Pláne, ha a világ összes fészkét akarja egyszerre ellenőrizni.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater
hufi says:
TrampLee érzi az USA dominanciájának gyengülését, ezért a klasszikus megoldást választotta, háborút szít mindenütt. Ezzel a világ józan többségét maga ellen fordította.
HandaBandy says:
“Divide et impera” reloaded. A képzavartól eltekintve tényleg nincs új a nap alatt.
Trump, hogy dűlőre vigye a dolgot az USA számáraz egyre zsugorodó tortával azt használja ami még úgy-ahogy egyedi: a katonai erő. Azonban lehet, hogy Irán nem nyeri meg a háborút de a távhadakozás miatt ez a kis purparlé azért talán végzetesen, sokba lesz az USA adófizetőknek. Az is kétséges, hogy az arab olajvilág fog-e lelkesedni az amerikai barátságért, hiszen komoly bajt hozott a fejükre az iráni rakéták formájában. Hogy ez a vallási rezsim aztán véletlenül, kvázi csak belehibázott a rakéta és drón ötletbe az lényegtelen. Ami a lényeg, hogy a trükk működött. Az egész az USA részéről kb. olyan mint a Drezda menekülése az I.vh.-ban a britek elől, bár a német egységnek szvsz. lett volna módja lenullázni az őket üldözőket.