//Indulnak az Aeroflot járatai
„A turisztikai szektorhoz hasonlóan várta a nyitást a szintén mély válságba került légi közlekedés is” #moszkvater

Indulnak az Aeroflot járatai

MEGOSZTÁS

Augusztus 1-től újra repül külföldre a március 27-i leállás után az orosz állami légitársaság. Egyelőre csak Törökországba, Nagy-Britanniába és Tanzániába. Az Európai Unió augusztus 15-én vizsgálja felül legközelebb, hogy megnyitja-e a határait az orosz polgárok előtt. Az oroszoknak azonban mindössze csak 15 százaléka készül külföldre. A többinek erre nincs pénze.

„A turisztikai szektorhoz hasonlóan várta a nyitást a szintén mély válságba került légi közlekedés is” #moszkvater
„A turisztikai szektorhoz hasonlóan várta a nyitást a szintén mély válságba került légi közlekedés is”
Fotó:EUROPRESS/Konstantin Mihalchevskiy/Sputnik

London, Isztambul, Antalya, Zanzibar… Az Aeroflot négy városból, Moszkvából, Szentpétervárról, egy Moszkva megyei repülőtérről és Rosztov-na-Donuból elindítja ide a járatait. A járvány helyzetet figyelembe véve ezen kívül még valamivel több, mint tucatnyi ország van az ajánlott listán, amelyekkel az orosz hatóságok már folytattak tárgyalásokat, ám repülési engedély nélkül ezekbe legfeljebb augusztus második felében indulhatnak a járatok. A külföldi utasok azonban csak úgy juthatnak be az országba, ha 72 óránál nem régebbi negatív teszttel rendelkeznek, míg a haza visszatérő oroszok számára annyi könnyebbség van, hogy ezt a tesztet a megérkezés után 72 órával kell bemutatniuk.

„Augusztus közepéig azonban biztosan nem indulnak járatok Budapestre sem, hiszen az Európai Unió augusztus 15. előtt biztosan nem nyitja meg a határait az orosz polgárok előtt. Hogy akkor mi lesz, az az orosz fertőzési mutatók alakulásától függ”

A fertőzöttek száma közel 30 millió teszt elvégzése mellett már 825 ezer felett jár, ebből több mint 600 ezren már meggyógyultak, míg 13,5 ezren meghaltak. Az utóbbi napokban valamelyest csökkent a napi megbetegedések száma, ám még így is 5 ezer felett van. Különösen rossz a helyzet Moszkvában, ahol 100 ezer lakosra valamivel 1800 feletti fertőzés jut, de a közép-oroszországi területeken és Szentpéterváron is 500 körüli ez a mutató. Ez pedig egyelőre magasabb annál, ami megengedné, hogy az EU megnyissa Oroszország felé a határait. Az oroszok számára azonban legalább az említett három ország felé megnyílik az utazás lehetősége a repülőjáratok indulásával.

„A tiltás megszűnését sokan fogadták hatalmas megkönnyebbüléssel”

A jegyigénylés Törökországba a háromszorosára, Nagy, Britanniába ötszörösére, míg Tanzániába hetvenszeresére emelkedett. Isztambulba és Londonba egy jegy oda és vissza 23 ezer, míg Tanzániába 150 ezer rubelbe (egy rubel 4,5 forint) kerül. Tanzánia megnyitását egyébként az orosz külügyminisztérium azzal magyarázta, hogy a járvány miatt onnan rengeteg orosz turistát kellett hazamenekíteni, ami mutatja, hogy mennyire népszerű Zanzibar az oroszok körében.

„A komoly válságot átélő utazási irodák számára a török tengerparti üdülés megnyílása számít igazán”

A turisták harmada választotta ugyanis ezt a pihenésre, különösen a nyári időszakban. Tanzánia igazán tavaly lett kedvelt hely, és ott földrajzi fekvése miatt később, az európai tél beálltával kezdődik a fő szezon. Angliába néhány nap múlva lehet utazni, ám ott két hetes karantén vár majd az Oroszországból érkezőkre.

„A turisztikai szektorhoz hasonlóan várta a nyitást a szintén mély válságba került légi közlekedés is”

Mint az illetékesek fogalmaztak, úgy kellett már nekik ez a nyitás, mint egy falat kenyér. Így aztán az engedélyezett helyekre az Aeroflot mellett indul a Pobjeda és az AZUR air is. A leginkább azonban azt várják, hogy az Európai Unió megnyissa a határokat, hiszen az elmúlt években az utasok 60-70 százaléka ide repült. A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) egyébként az idén 55 százalékos visszaesést prognosztizál a világ légi közlekedésében, és várakozásai szerint jövőre a 2020-as évhez viszonyítva 62 százalékkal növekedhet az utasforgalom, ami 30 százalékkal alacsonyabb a 2019-es mutatónál. Ezt a szintet az IATA szerint a forgalom legfeljebb 2023-ban éri el. Elsőként a rövidebb távú utakon várják az utasforgalom bővülését.

Az oroszok a karantén feloldása után jobb híján a hazai turizmust választották. A hagyományosan közkedvelt Fekete-tenger mellett népszerűbb lett Karélia, a Balti-tenger térsége és Szibéria is. A gazdagok ugyanakkor a járvány idején sem zárkóztak be Moszkva környéki házaikba, és megtalálták a lehetőséget a külföldi utazásokra.

„Közülük sokaknak van külföldi útlevele vagy legalább letelepedési engedélye. Sőt, házuk is Londonban, Cipruson vagy éppen Monacóban. És magán gépük is, amelyeken eljuthattak oda”

Erről árulkodik az az adat, hogy a moszkvai repülőterekről az április és június közepe közötti időszakban havonta az átlagos 400-ról 850-re nőtt a repülések száma. Ezek felének az úti célja pedig külföldi volt. Többen béreltek gépet. Az LTC magán utasszállító vállalat forgalma például érezhetően megnőtt. Egy 13 férőhelyes kisgépre a jegy 4 ezer eurónál kezdődött. Rövidebb távolságra, elsősorban üzleti célból sokan a helikoptert találták a járvány közepette a legbiztonságosabb utazási eszköznek. Nem véletlen, hogy a Moszkvától 20 kilométerre lévő, a hangár közelében luxus szállót is üzemeltető Heli Tech társaság eladásai ebben az időszakban 30 százalékkal megugrottak.

„A többség azonban a határok megnyitása után sem tervezi a külföldi utazást”

Erre a Superjob.ru felmérése alapján mindössze 15 százalékuk kész, míg 56 százalék sehova sem utazna, 26 százalék pedig csak külföldre nem. Az ok a legtöbb esetben a pénzhiány.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.