//Hová tűnt az ukrán tengeri szellő?
Egy katona a Sea Breeze hadgyakorlaton Odessza közelében 2021. július 7-én #moszkvater

Hová tűnt az ukrán tengeri szellő?

MEGOSZTÁS

Ukrajnában a napokban véget ért a többnemzetiségű Sea Breeze 2021 hadgyakorlat. A brit HMS Defender, valamint a holland Evertsen, és az orosz parti őrség közti összetűzések fényében sokan gondolhatták, hogy a gyakorlat az Oroszország és Ukrajna, illetve a Nyugat közötti feszültségek kiéleződéséhez vezethet. A várakozásokkal szemben a műveletek mégis konfliktus nélkül, az előzmények fényében feltűnően eseménytelenül értek véget. Mi történt az elmúlt 20 év legnagyobb gyakorlataként beharangozott Sea Breeze 2021-el?

Egy katona a Sea Breeze hadgyakorlaton Odessza közelében 2021. július 7-én #moszkvater
Egy katona a Sea Breeze hadgyakorlaton Odessza közelében 2021. július 7-én
Fotó:EUROPRESS/Igor Maslov/Sputnik/AFP

Az évenkénti Sea Breeze hadgyakorlatok története hosszabb időszakra nyúlik vissza. Az első ilyen eseményt 24 évvel ezelőtt, 1997-ben rendezték meg Ukrajnában, illetve az ukrán felségvizeken a Kijev és az Egyesült Államok között 1993-ban aláírt, a védelemről és katonai együttműködésről szóló megállapodás alapján. A kezdeti időszakban a főképp a fekete-tengeri országok közti együttműködést, illetve koordinációt előtérbe helyező gyakorlatokon még maga Oroszország is rendszeres résztvevőnek számított, de a Fekete-tenger medencéjén túlról ugyanúgy érkeztek haditengerészetek, valamint megfigyelők.

„Mindez – immár nyíltan is fő ellenségként megtéve Moszkvát – természetesen a kijevi és krími események fényében 2014-től kezdve gyökeres fordulatot vett”

A korábbi, alapvetően humanitárius és mentő jellegű missziók helyét átvette a tengeralattjáró elhárítás, illetve a partraszállási műveletek, azok támogatása, valamint a kisebb-nagyobb szabotázsakciók, és az azok elleni védekezés. A 2016-os Sea Breeze alkalmával pedig a felek egy Dnyeszter-menti Köztársaság irányába történő hipotetikus orosz inváziót akadályoztak meg.

A korábban nagy sajtóvisszhanggal beharangozott előzetes tervek – 32 hajó, 40 merev-, valamint forgószárnyas technika, illetve 5 ezer katona részvételével Ukrajnán túl 17 országból – az elmúlt 24 év legnagyobb Sea Breeze hadgyakorlatát vetítették előre. Az aktív résztvevőkön túl 15 ország képviselője megfigyelőként vett részt a gyakorlaton, többek között Japánból, Dél-Koreából vagy éppen az Egyesült Arab Emirátusokból.

„Viszont a valóság az elképzelésekhez képest kissé máshogy alakult. Az elsőre impozánsnak tűnő felhozatal felszínét megkapargatva rögtön előjönnek az alapvető problémák. A résztvevő 32 hajóegységből 24-et, míg a helikopterek és a merevszárnyas technika esetében 40-ből 17-et az ukrán fél biztosított”

Míg az Egyesült Államok a hatodik flottához tartozó Arleigh Burke osztályú USS Ross rombolót, illetve a Yuma deszanthajót küldte a térségbe, addig a korábban biztos résztvevőnek tekintett HMS Defender brit romboló, és a holland Evertsen fregatt a gyakorlat első napjaiban hagyta el a Fekete-tengert. Helyükre pedig mindössze partvédelmi feladatot ellátó kisebb hajók érkeztek. Továbbá részben a tengerszorosokon való áthaladást szabályozó Montreux-i egyezménynek a Fekete-tengeren kívüli államok haditengerészetét érintő korlátozásai miatt az ukrán félen túl a legnagyobb számban a szomszédos államok – így például Románia, Bulgária, Grúzia – haditengerészete képviseltette magát, nem éppen a legmodernebb haditechnikával.

„Noha az idei gyakorlat főképp az Oroszországgal szembeni erőfitogtatásról szólt volna, a felvonultatott erők mérete és kapacitása végső soron nem ezt juttatta a megfigyelők eszébe”

Maga a gyakorlat menete sem mondható minden irányban kiélezett, nagy erődemonstrációnak. Mint azt megfigyelők jelentették, az első napokban a nagyobb hajók – értve itt például a USS Ross rombolót – szinte ki sem mozdultak a nyílt tengerre az ukrán kikötőkből, illetve ha ez mégis megtörtént, rövid úton visszatértek ideiglenes bázisaikra.

Noha maga a gyakorlat már június 28-án megkezdődött, mégis a teljes repertoár mindössze július első napjaira tudott felállni, mivel az olasz Virginio Fasan, és a török Barbados fregattok jókora késéssel érkeztek meg Ukrajna térségébe. A gyakorlat ténylegesen nagyszabású feladatai július 8-9-én összpontosultak egy földi, légi és szárazföldi elemeket felvonultató eseménysorozatban, ám ezek megtartása után július 10-én a Sea Breeze véget is ért.

„Bár az Egyesült Államok hivatalos közleményben tagadta, hogy a gyakorlatnak bármilyen köze lett volna a Donbassz területén zajló harcokhoz, a központi szerepet végül egy Odessza térségében spontán kialakuló felkelés leverésének szimulálása játszotta”

A forgatókönyv szerint a külföldi támogatás mellett operáló felkelők a helyi kormányzati struktúrákat elfoglalva rögtönzött államalakulatokat hoztak létre, megfosztva Kijevet a terület feletti uralmától. Nem nehéz ezek fényében a felvázolt szcenárióba belelátni a Donyecki és Luganszki Népköztársaság 2014-es megalakulását, és az esetleges ellenük indítandó későbbi offenzíva képét.

Miért is alakult hát így az eredetileg nagyszabásúként meghirdetett gyakorlat? Ahogy Vlagyiszlav Surigin szakértő az Izvesztyijának fogalmazott,

„az idei gyakorlat eredeti célja vélhetően részben a Fekete-tenger térsége feletti orosz katonai fölény diszkreditálása lett volna, ám a HMS Defenderrel, és holland társával történtek fényében érthetővé vált, miért is fogták vissza műveleteiket a szereplők”

Oroszország immár nyíltan is meghúzott egy vörös vonalat a határai mentén folytatott tevékenységek, és határsértések kérdéskörében. Esetleges további provokációk immár fegyveres válaszlépéseket eredményezhetnek orosz oldalról, ami végső soron inkább a Nyugat esetében járhat negatív következményekkel. Ahogy éves kérdezz-felelek műsorában Vlagyimir Putyin fogalmazott, szerinte még ha el is süllyesztette volna az orosz haditengerészet az államhatárt megsértő HMS Defendert, az sem kulminálódott volna harmadik világháborúvá, mivel a nyugati hatalmak vezetői tudják, hogy egy atomháborút nem lehet megnyerni Oroszország ellenében. Hasonlóan befolyásolhatta az eseményeket Vlagyimir Putyin és Joe Biden genfi júniusi találkozója, ahol bár a felek több kérdésben alapvetően eltérő álláspontot képviseltek, ám a találkozó részben mégis hozzájárult az addigra pattanásig feszült viszony enyhítéséhez.

„Inkább fogalmazhatunk úgy, hogy a térségben a nyugati – de leginkább angolszász – hatalmak igyekeznek előzetesen feltérképezni az orosz reakciókat, és azok határait. Miután a HMS Defender esetében Moszkva a szokásosnál erősebb választ adott – ami még így is elmaradt egyes hidegháborús térségbeli reakcióktól – a katonai és politikai tervezők jobbnak látták, ha egyelőre visszafogják provokációikat a Fekete-tenger medencéjében”

Természetesen ez nem jelenti azt, hogy ezentúl véget érnének a folyamatos amerikai demonstratív, illetve felderítő repülések/hajózások az orosz határok mentén, vagy épp nem lehetne a HMS Defenderéhez hasonló incidensre számítani. Ám jelen helyzetben még Washington is jobbnak látja, ha még ideiglenes jelleggel is, de a tengeri határok esetében visszafogja tevékenységét.

A USS Yorktown és a Bezzavetnij fregatt közeli találkozása 1988-ban, miután előbbi megpróbált behatolni az akkori szovjet felségvizekre.

Természetesen mind előzetesen, mind a műveletek ideje alatt Oroszország erőteljes figyelemmel kísérte a hadgyakorlatot, hiszen nem egész egy héttel előtte sértette meg Szevasztopol térségében a brit HMS Defender romboló a Krímhez tartozó orosz felségvizeket.

„Utóbbi fényében teljesen jogos félelemként merült fel az orosz kormányzattal szemben egy vagy több esetleges hasonló újabb provokáció lehetősége a gyakorlat részeként”

Válaszként többek között a Fekete-tengeri Flotta végig biztonságos távolságból monitorozta a résztvevő hadihajók mozgását, illetve saját maga is éleslövészetet tartott az orosz felségvizek térségében. Szárazföldi téren a krími és krasznodari légvédelem – kiemelve az Sz-400 ütegeket – tartott gyakorlatot, ahogy a Krímen állomásozó harckocsizó erők is.

A Sea Breeze 2021 kiterjedése az orosz védelmi minisztérium videója alapján #moszkvater
A Sea Breeze 2021 kiterjedése az orosz védelmi minisztérium videója alapján
Forrás:Sztrana.ua

Ahogy a gyakorlat valós léptéke sem korrelált az eredeti elképzelésekhez, úgy egyéb téren is úgymond sajátos ukrán módon sikerült a szervezés. Amint azt a Sea Breeze egyik brit származású, ám ukrán színekben szolgáló résztvevője írta Instagram oldalára, eleinte az étkezést napszaktól függetlenül lényegében uborkával és paradicsommal szervírozott kása jelentette, kísérőként némi kolbásszal.

Bár később a poszt írója egy frissítésben az orosz médiát, illetve az orosz kormányzat „propagandisztikus elemeit” vádolta meg az események szándékos felnagyításával, illetve elferdítésével, nem kell ahhoz bármilyen propagandistának lenni, hogy belássuk, a gyakorlat résztvevőinek biztosított fejadag nem biztosítja a katonáknak szükséges energia bevitelt. Ráadásul mindez egy nemzetközi hadgyakorlaton történt, ahol általánosan elmondható, hogy a szervező ország igyekszik az ellátás minőségét a saját csapatainak nyújtotthoz képest magasabb szinten biztosítani.

Az említett menü #moszkvater
Az említett menü
Forrás:instagram.com/cossackgundi

A gyakorlat további érdekessége, hogy kéthetes időtartama alatt volt esedékes az ukrán haditengerészet napja. Az idén 30 éves független Ukrajna történelme során négy alkalommal változott az ünnep pontos dátuma, ám 2015-től kezdődően az aktuális időpontot július negyedike jelzi.

„Mit ad Isten, teljesen véletlen pont ugyanazen napon ünnepli az Egyesült Államok függetlenségének napját, amelyet a gyakorlatra kilátogató Zelenszkij igyekezett is az amerikai delegáció számára egyértelművé tenni”

Bár az államfő szerint Ukrajnát, és az egykori amerikai forradalmárokat összeköti a függetlenség védelmébe, és a szuverenitásért folytatott harc, mégis mindez inkább egy szervilis, félig kötelező látogatásként csapódott le, mint egyenrangú felek találkozójaként.

Noha bár az idei Sea Breeze viszonylag eseménytelenül ért véget, és nem került sor akár a HMS Defenderhez hasonló összetűzésre a nyugati felek és Oroszország között, az Ukrajna területén szinte időben egybefüggően tartott hadgyakorlatok sora nem szolgálja a geopolitikai feszültség csökkentését sem a krími, sem a donbasszi viszonyrendszerben.

„Csak az idén összesen nyolc nemzetközi hadgyakorlat zajlik Ukrajna területén, főképp amerikai, brit és lengyel részvétel mellett”

Míg ezen gyakorlatokra az ukrán fegyveres erők létszáma eléri 21 ezret, addig a külföldieké a 11 ezret. A Sea Breeze lezárta után Cossack Mace-2021 néven ismét amerikai, brit, kanadai és svéd csapatok jelentek meg az országban. A folytonos ukrajnai nemzetközi hadgyakorlatok pedig érthetően éberségre, illetve saját erőinek hasonló folyamatos gyakorlaztatására készteti az orosz vezetést a Déli, illetve a Nyugati Katonai Körzetekben. Ám míg ilyenkor az orosz felet a nyugati és ukrán média, mint az Ukrajna szuverenitását megsérteni készülő erőszakos hatalomként írja le, a határ másik oldalán zajló nyugati felvonulási terep mintha nem is létezne.

MEGOSZTÁS

1997-ben született, jelenleg is tanulmányait folytató nemzetközi kapcsolatok szakértő. Érdeklődési körének középpontjában Oroszország, az orosz fegyveres erők, az orosz és globális geopolitika, biztonságpolitika, valamint alapvetően a haditechnikával összefüggésben felmerülő témák állnak. Mindezeken túl aktívan figyelemmel kíséri a globális világrend fokozatos átalakulását. Diplomáját nemzetközi tanulmányok szakon szerezte, angolul, oroszul és németül beszél.