„Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van,
hanem oda, ahova majd érkezik.”
hanem oda, ahova majd érkezik.”
„Sokat hallhattunk a háború kitörése után erről az összegről, az EU azonban ebből csak 36,4 milliárd dollárnyi befagyasztott tartalékról tud”
Fotó:Pexels/Karolina Grabowska
Furcsa helyzetről számolt be a minap a Bloomberg. Az amerikai hírügynökség állítása szerint – ezt lényegében az Európai Unió jogi szolgálata is megerősítette – senki nem tudja, hogy hol van az orosz nemzeti bank nyugati államokban befagyasztott mintegy 260 milliárd dolláros tartalékának 86 százaléka. Az Európai Unió és partnerei a G7 országokból a korábbi hírek szerint az orosz központi bank nagyjából 300 milliárd euró értékű tartalékát, a valutatartalékok mintegy felét fagyasztotta be, és az unió még mintegy 19 milliárd euró értékben zárolt a szankciókkal sújtott orosz üzletemberek vagyonából. Ebből Magyarország 870 millió euróval vette ki a részét. E lista élén Olaszország áll 2,3 milliárd, őt követi Németország 2,2 milliárd, Ausztria pedig közel 1,8 milliárd euróval, míg a sor másik végén Bulgária 11,3 millió, Csehország 10,8 millió, Szlovákia pedig mindössze 4,9 millió euróval szerénykedik.
„Sokat hallhattunk a háború kitörése után erről az összegről, az EU azonban ebből csak 36,4 milliárd dollárnyi befagyasztott tartalékról tud”
A dolog pikantériája, hogy minderre annak kapcsán derült fény, hogy felmerült a befagyasztott pénz „helyes” felhasználásának a lehetősége. Az egész már csak azért is érthetetlen, mert az elég átlátható, hogy a nemzeti bankok tartalékait hol tartják. A többségüket általában állampapírokban, és így van ez ebben az esetben is.
„De akkor hol vannak az aktívumok? Mivel nem a Roxfortban vagyunk, a varázslatot hagyjuk ki a lehetőségek közül, és inkább gyanakodjunk arra, hogy az Európai Unió tisztviselői rosszul keresik ezt a pénzt”
De ez a verzió sem tűnik túl életszerűnek, hiszen az EU a pénzek megtalálásához nagyon is ért. Vagy ha netán megakadna, az óceánon túlról még szakavatottabb kollégák segítenek ebben neki. Sokkal reálisabbnak tűnik, hogy Brüsszelben nagyon is jól látják, hol vannak ezek az aktívumok, csak nem nagyon akarják megmondani. Már csak azért sem, mert ezek a befagyasztott tartalékok addig is jövedelmeznek. Kiknek? Hát ez itt a kérdés. Egyszer majd biztosan kiderül. Addig Brüsszel sem nagyon érdekelt ebben, amíg nem találja ki, hogy miként is lehet ezt a pénzt a kapitalizmus alaptörvényeit áthágva törvényesen Ukrajna újjáépítésére fordítani.
„A központi banki eszközök lefoglalása ritka lépés, de nem példa nélküli. Tavaly például az amerikai kormányzat úgy döntött, hogy az afganisztáni központi banki tartalékokban lévő 3,5 milliárd dollárt egy svájci székhelyű felügyeleti testület ellenőrzése alá helyezi, amelynek célja, hogy a tálib rezsim ne férhessen hozzá a pénzhez”
Nem meglepő tehát, hogy a Kreml elítélte a tartalékai potenciális befagyasztását, mint törvénytelenséget, és kijelentette, hogy harcolni fog minden olyan törekvés ellen, amely az orosz vagyon lefoglalására és más célokra való felhasználására irányul. Jogilag simább lehet tehát, ha olyan személyek vagyonát veszik célba, akik bizonyítottan részt vettek orosz háborús bűncselekményekben. Igaz, az ilyen ügyek azonban évekig is eltarthatnak, mire a bíróságokon keresztüljut. Merrick Garland, az Egyesült Államok igazságügyi minisztere egyébként néhány hete először engedélyezte, hogy az ország megkezdje a lefoglalt orosz pénzek felhasználását Ukrajna megsegítésére. Az 5,4 millió dollár Konsztantyin Malofejev orosz oligarchától elkobzott vagyonból származik, miután vádat emeltek ellene a szankciók kijátszása miatt.
„Az amerikai hatóságok egyébként azzal indokolták a keresztény ortodox televíziós csatorna, a Cargrad TV tulajdonosa számlájának zárolását, hogy Malofejev szeparatistákat finanszírozott a Krímben”
Visszatérve az orosz tartalékokra, a központi bank közelmúltban Moszkvában közzétett adatai szerint a valuta-és aranytartalék szint 2022 első 11 hónapjában 73,5 milliárd dollárral (15,7 százalékkal) emelkedett az év eleji 468 milliárd 495 millió dollárról.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2025 - #moszkvater
HandaBandy says:
Legyünk tárgyilagosak! A “befagyasztott ” orosz értékek a nem jogos tulajdonosok által történő költéstervezgetése a síma,
útonálló tipusú rablás konkrét esete. Nem létezik tehát az az erkölcsi feljebbvalóság aminek birtokában pl. az EU Oroszország
nózijára koppinthatna. Nincs hadiállapot, nincsenek nyitott területi és / vagy anyagi viták. Akkor meg mire fel? Gyakran VVP
fejéhez vágják, hogy azért mert valakinek hatalmában áll valamit megcselekedni a joga még nem biztos, hogy van hozzá. Akkor
itt most hogy is vagyunk?
E helyen nem kívánok a II. v.h.-s párhuzamokat említgetni.
Barackvirag says:
Bárhol is vannak, azt jogszerűen egész biztos nem lehet másnak kiutalni. Ha mégis, akkor az ilyen jogrendből nem kérek. Ki bizonyította, hogy a pénz bűncselekményből származik? Milyen eljárás keretében kobozták el más tulajdonát?
Mègis ki is itt akkor a fasiszta?
alf says:
Simán kihelyezik a bankközi pénzpiacra rövid távra és kereskednek vele – ennyi!
Növeli a likviditást, javítja a jövedelmezőséget, élénkíti a piacot.
Az, hogy az egész jogtalan, tisztességtelen, erkölcstelen rablás – soha nem izgatta őket.
alf says:
Annak is utána lehetne nézni, hogy az ukránoknak adott segélyek mekkora hányada és merrefelé, kinél landol?
HandaBandy says:
alf: Pontosan. Csakhogy az elmaradt haszon is kár.