
Zenon Poznyak
Fotó:charter97.org
– Milyen következményei lehetnek az unió létrejöttének az ellenzék véleménye szerint Belaruszra nézve?
– Ha Oroszország folytatja agresszív politikáját, ha aláírják ezt a törvénytelen szerződést, akkor újabb tűzfészket teremthet Kelet-Európában. Ez az út ugyanis a háborúhoz vezet. Mi, belaruszok nem hajtjuk a fejünket orosz iga alá! Ha így fordulnak hozzánk, mi is hasonlóan erőszakos módon válaszolunk majd. S a belaruszoknak van erejük ahhoz, hogy megvédjék a függetlenségüket. S azt is tudjuk, mennyi nehézség vár ránk, ha erre az útra lépünk. Szeretnénk, ha a demokratikus ellenzék elhatározását a Nyugat is felfogná, azonban egyelőre nem kellő megértéssel viszonyul a problémához.
– A belarusz lakosság jelentős része azonban támogatja Lukasenko Oroszországhoz húzó törekvéseit. Egy-kétezres tüntetések vannak, de az ország referendumon szavazott az unió mellett. Milyen érdekek fűzik ön szerint Belarusz első emberét ehhez a szövetséghez?
– Lukasenko Moszkva védence. Az orosz titkosszolgálatok segítették az elnöki székbe, most pedig minden erővel igyekszik megtartani a hatalmat. S e szövetség ebben segíti őt. Lukasenko nem önállóan cselekszik, az orosz titkosszolgálatoktól és politikai köröktől függ.
– A két ország uniójával szemben azonban Oroszországban nagyobb az ellenállás, mint Belaruszban. Az orosz sajtó folyamatosan éles támadásokat intéz ellene, mondván, az sem gazdaságilag, sem pedig a demokratikus fejlődés szempontjából nem lenne előnyös Moszkva számára. Ezek után a gyakorlatban is megvalósulhat az unió, vagy csupán papíron marad?
– Még egyszer aláhúznám, itt nem a jog, hanem az erő érvényesül. Kezdettől fogva törvényen kívüli az egész egyesülés, s olyan emberek forszírozzák, akiknek nincs erre felhatalmazásuk. Megerőszakolják a népek akaratát s a demokráciát.
– Hogyan jellemezné a belarusz rendszert?
– Mint már említettem, az orosz titkosszolgálatok hozták létre a belső gyarmatosítással egyenlő hatalomátvétellel. Mindez, hangsúlyoznám, teljesen demokratikus úton ment végbe.
Nincs azonban ebben semmi meglepő, hiszen a diktátorok általában így kerülnek hatalomra. S hát 1996-ban Lukasenko és csoportja a moszkvai politikusok segítségével gyakorlatilag államcsínyt hajtott végre. Július 20-án ugyanis lejárt az elnöki mandátuma, így most bitorolja a hatalmat, nem legitim elnök. Az egyetlen, amit tenni lehet, büntetőeljárást indítani vele szemben. Ehhez azonban megfelelő legitim hatalmi szervek kellenének.
– No, de milyen esélye van ezek megteremtésére a mai helyzetben a demokratikus ellenzéknek?
– Lehetőségeinket még messze nem használtuk ki, de az is tény, hogy Belaruszban az összes eszköz, a tömegtájékoztatástól a gazdaságon át a politikáig minden a rezsim kezében van. Ezért nagyon nehéz átlépni a Rubicont, pedig ez aztán jelentős lökést adna a helyzet megváltoztatásához. Az agresszív orosz politika azonban, tegyük hozzá, előkészíti ezt az áttörést.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater