Hogyan is készül a sós hering? Nagyon egyszerűen, úgy, hogy a frissen kifogott heringeket kibelezés nélkül, durva szemű sóval bedörzsölik és hordókba helyezik. A besózott halak az ősi tartósítási forma következtében hosszú időn keresztül megőrzik természetes ízvilágukat és frissességüket.
„A legközkedveltebb heringes zakuszka, azaz előétel a szeljodka pod suboj, amit ha szó szerint lefordítunk, heringet jelent bunda alatt. Amint azonban látni fogják, inkább hasonlít ez a különlegesség egy halas rakott tortácskára”
De honnan is ered ez az étel? Velem együtt biztosan sokan hisznek a legendákban. Az ezzel kapcsolatos monda szerint 1918-ban egy moszkvai étteremben megelégelték, hogy a vendégek gyakran lerészegedve múlatták az időt. Törtek, zúztak, mindent tönkretettek a tulajdonos nagy elkeseredésére. Kínjában a vendéglő szakácsa, bizonyos Arisztarh Prokopcev és az étterem tulajdonosa, a kereskedő Anasztasz Bogomilov kitalált egy laktató ételt, a seljodka pod suboj-t. Azt remélték ettől a sok hozzávalóból álló, laktató ételtől, hogy fogyasztása által elkerülhetik a vendégek lerészegedését, és annak súlyos következményeit. Nos, nem tudom, ki hogyan értelmezi a leírtakat a legendával kapcsolatban, én ezúttal kételkedem ennek valóság tartalmában.
A seljodka pod suboj nagyon hasonlít a vinyigrét nevű orosz salátára, melyet receptjeink között megtalálnak, színesítve, kiegészítve további hozzávalókkal, mint a sós hering, a főtt tojás és a majonéz. Ez egy igen kiadós, különlegesen ízletes finomság, amely egyben impozáns látványt is nyújt az összetevők réteges elhelyezése miatt. Érdekesség, hogy az étel hozzávalóinak szimbolikus jelentőséget is tulajdonítottak, méghozzá – a proletár forradalmi időkhöz méltóan – elég sajátos módon.
„A sós hering a proletárokat, a krumpli, a hagyma és a répa a parasztságot, a cékla a forradalom színét jelképezte”
A saláta majonézzel készül, de a népszerű szósz csak az 1960-as években terjedt el világszerte, így az akkori Szovjetunióban is. Ezért valószínűsíthető, hogy a zakuszkának az általam bemutatott formáját a 60-as évektől készítették így. Egyébként korabeli recepteskönyvek már az 1800-as évektől lejegyzik az étel majonéz nélküli változatát, melyet a Skandináv országokban már akkoriban fogyasztottak. Készítsük el a receptet közösen!
Szeljodka pod suboj
Селёдка под шубой
Hozzávalók:
1 egész sós hering, 2 sárgarépa, 3 tojás, 2 db burgonya, 2 közepes cékla, 2 vöröshagyma, majonéz
Szükségünk lesz egy hordós sós heringre, amit a sarki boltban biztosan nem tudunk megvenni, de bármelyik orosz élelmiszerboltban könnyen beszerezhetünk. Vigyázat, a sós hering nem összekeverendő az ecetes heringgel!
Természetesen ma már kifilézett formában is vásárolhatunk sós heringet, de íze meg sem közelíti a hordós változatét, ezért én inkább az utóbbit javaslom. Az étel elkészítését kezdjük a hal megtisztításával. Én mindig nagyon örülök, ha a hal hasának felvágásakor ikrát is találok annak belsejében, annál ugyanis nem sok finomabb meglepetést tartogathat a hering pocakja. Ha ez a szerencsés helyzet áll elő, azzal számolnunk kell, hogy a hal állaga nem lesz olyan puha, zsíros, hiszen energiái nagy részét a halikrák kifejlődésére fordította. De ahogy mondani szokás, valamit valamiért! A hal hasüregének megtisztítását követően vágjuk fel hosszában a halat a gerince mentén.
Ha ügyesek vagyunk, akkor nagyjából már ki is filéztük a halat, mivel a hal törzse a gerinc mentén könnyen leválasztható. A hal húsában még fellelhető kisebb szálkákat türelemmel, pár perc alatt eltávolíthatjuk.
Vágjuk kis kockákra a halat és tegyük félre azt. Főzzük meg a tojásokat és a zöldségeket, a hagymát pedig kevés olajon dinszteljük meg. A kihűlt tojásokat pucoljuk meg és válasszuk el a fehérjét a sárgájától. A fehérjét vágjuk apróra, a sárgáját pedig nyomkodjuk szét egy villa segítségével. A kihűlt burgonyát, sárgarépát és céklát reszeljük le egymástól elkülönítve a reszelő durvább oldalán. Ha minden hozzávalónk kis tálkákban sorakozik, kész is vagyunk az előkészületekkel. Igen időigényes, de megéri, mert az íze és a látványa sem mindennapi.
Ekkor rakjuk össze rétegekbe ételünket úgy, hogy minden sort finoman lenyomkodjunk. A zakuszkánkat legjobb könnyen levehető tortaformába rétegelni. Nekem csak nagyobb tortaformám van, ezért alufóliából rögtönöztem egy kisebbet, amelyet egy lapos tányérra helyeztem. A rétegelés során legalulra raktam a burgonyát, aztán a dinsztelt hagymát, majd a halat, melyet megkentem vékonyan majonézzel. Ezt követően került következő rétegként rá a tojásfehérje, aztán a sárgarépa és ismét majonéz, majd a tojássárgája és újabb vékony majonézréteg. Legfelülre a céklát tettem. Az elkészítését követően legalább 4-5 órára tegyük lefedve hűtőbe, ami segít abban, hogy a tortácska szilárdabb állagúra dermedjen és összeálljon.
Tálalás előtt távolítsuk el a tortaformát. Én most nem díszítettem az ételt semmivel, de ha úgy gondolják, reszelt sajtot és haldarabkákat is helyezhetnek még a cékla fölé dekorációként. Íme, elkészült a hering bunda alatt. Jó étvágyat hozzá!
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater