//Hazaárulók
Volodimir Zelenszkij és Anthony Blinken találkozója Kijevben, 2021. május 6-án #moszkvater

Hazaárulók

MEGOSZTÁS

Újabb abszurd fejezettel gazdagodott az évek óta íródó ukrán tragikomédia. Mikor állítólag az országot katonai támadás fenyegeti, az elit egymás kinyírásával van elfoglalva. Lehet, hogy ők azért tudják, hogy az egész csak retorika? Az információs háború része? Kamu? Vagy csak ennyire felelőtlenek?

Volodimir Zelenszkij és Anthony Blinken találkozója Kijevben, 2021. május 6-án #moszkvater
Volodimir Zelenszkij és Anthony Blinken találkozója Kijevben, 2021. május 6-án
Fotó:EUROPRESS/UKRAINIAN PRESIDENTIAL PRESS SERVICE/AFP

Megáll az ész! Egy országról már hónapok óta azt harsogja a nyugati sajtó, hogy megtámadja az „orosz medve”, erre az államfő azzal van elfoglalva, hogy félreállítsa a vetélytársait, és ellehetetlenítse az ellenzéki hangokat, és a kezébe vegyen mindent. Valljuk be, sok mindent kinéztünk Volodimir Zelenszkijből, de ezt azért nem. Az ukrán elnök gyorsan belejött abba, hogyan kell eljátszani az egeket verő népszerűséget, semmibe venni az ígéreteit, összeveszni mindenkivel, a hatalom megtartása érdekében pedig lehazaárulózni potenciális ellenfeleit. Közben elődeihez hasonlóan tarhálni a Nyugatnál, és mindezt megpróbálni elleplezni a csúcsra járatott háborús retorikával.

„S hogy valamiben különbözzön is elődjétől, ő állítólag nem iszik, hanem szív. Tény, hogy néha ugyancsak furcsán beszél”

Szóval Zelenszkijhez egy héten belül elmegy CIA főnöke és az amerikai külügyminiszter is, ám ő közben éppen azon munkálkodik, hogy börtönbe zárassa az elődjét.

De még mielőtt erre rátérnénk, álljunk meg egy pillanatra ennél a bizonyos háborús veszélynél. Mert ha az tényleg fennáll, akkor az ukrán elnöknek a nap 24 órájában ezzel kellene foglalkoznia, nem pedig az ellenzékkel. Ám mivel láthatóan nem ezt teszi, élünk a gyanúperrel, hogy Zelenszkij nagyon is tisztában van a veszély nagyságával. Pontosabban azzal, hogy nem kell tartani a háborútól, hacsak ő nem dönt úgy, hogy a csíkoktól felbátorodott papírtigrisként nekiesik a Donbassznak. Ahogy ő mondaná, hogy visszaszerezze azt a terroristáktól.

„No, de ehhez lesz néhány szava Antony Blinkennek is, aki azért repült oly hirtelen Kijevbe egy héttel a CIA elnöke után, hogy egyeztesse az orosz veszéllyel szembeni fellépést az ukrán vezetéssel”

Két lehetőség van. Blinken most vagy arra bátorítja Zelenszkijt, hogy ugrassza ki a bokorból az „orosz medvét”, vagy pedig visszafogja, és óvja a meggondolatlan lépésektől. Ez utóbbi a jelen helyzetben logikusabb lenne, hiszen Amerikának most minden erejével Kínára kell összpontosítania. Közben azért meg kell nyugtatni Kijevet, hogy a genfi tárgyalásokon nem árulták el, és szó sincs arról, hogy ne lehetne tagja a NATO-nak. Hogy mikor, persze az más kérdés.

Ha Washington ebben a szcenárióban, Oroszországgal a tárgyalások folytatásában gondolkodik, akkor becsület szóra meg kell ígértetni Zelenszkijjel, hogy Kijev nem éli bele magát túlságosan a háborús retorikába, nem csinál hülyeséget, és nem húzza át ezt az elképzelést. Ha Washington igazán meg akarna egyezni Moszkvával, akkor a minszki megállapodások teljesítésére is rá kellene vennie vazallusát. Ebben azért már nem vagyok biztos. Abban pedig végképp nem, hogy a demokráciát és az oly sokat említett értékeket védve Binken megfeddi az ukrán elnököt azért, amit egy ideje otthon már művel.

„A rend kedvéért felidézném, hogy Zelenszkij egy éve már szisztematikusan takarítja el az útjából a potenciális ellenfeleit, a hatalmi ágakat pedig közvetlen ellenőrzése alá vonja. Ehhez eszközként megtalálta a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács, amelynek segítségével bírósági döntés nélkül zárol vagyonokat, szüntet meg televíziós csatornákat, államosít cégeket, vagy blokkol hírportálokat”

Most éppen elődje, az egyik legnagyobb ellenzéki pártot, az Európai Szolidaritást vezető Petro Porosenko került a célkeresztbe. A másik nagy ellenzéki erő, az Ellenzéki Platform – Az Életért elnöke, Viktor Medvedcsuk már tavaly ősz óta házi őrizetben van. A vád mindegyikükkel szemben az, hogy elárulták a hazát, és terroristákkal működtek együtt. Végül ugyanazért, amiért Medvedcsuk házi őrizetben van, Porosenkónak csak az útlevelét vették el. Pedig nem erre készültek, de a volt elnök hazatérésének reggelén az ukrán belpolitikára komoly hatással bíró kijevi brit nagykövet azt tweetelte, hogy Zelenszkijnek és Porosenkónak inkább a külső fenyegetés elhárítására kellene összpontosítania. S az ukáz hatott. A hatalom nem tudta, mit kezdjen ezek után Porosenkóval.

Zelenszkijt azonban ez csak időlegesen állíthatja meg. A hatalom ízét megérző elnök nem aprózza el a dolgokat, rögtön magasra emelte a tétet. S hogy lett a két ellenzéki pártvezető-oligarchából hazaáruló? Nos, ehhez érteni kell a háborúkba belegabalyodott ukrán logikát. Szóval, a hatóságok szerint Porosenko Medvedcsukkal közösen – két legyet egy csapásra – illegálisan kereskedett a donyecki szakadárokkal az általuk ellenőrzött területen kitermelt szénnel, tehát ily módon „terroristákkal” működött együtt. Kijev ugyanis hivatalosan terrorszervezeteknek minősíti a Donbasszban működő szakadár közigazgatásokat, az abban posztot betöltőket pedig „terroristáknak”.

„Csak mellékesen jegyzem meg, Kijev a saját állampolgárait terroristázza le, azokat, akikkel majd újra együtt szeretne élni”

De maradjunk egyelőre a szénnél, amelynek állítólagos beszerzése a Donbasszból hazaárulás. De akkor e logika szerint miként minősíthető az, hogy Kijev az ellenségtől vásárol szenet. Mert az orosz vámhivatal adatai szerint Ukrajna 2021-ben másfél milliárd dollárért vásárolt szenet Oroszországtól. Az előző, 2020-as évhez képest 15,4 százalékkal, vagyis 2 millió 612 ezer tonnával, 19 millió 563 ezer tonnára növelte az Oroszországból származó kőszén- és antracit importját. Az ukrán szén behozatal egyébként 2021-ben összességében csaknem 2 milliárd 489 millió dollárt tett ki, amely 47,2 százalékkal volt több, mint a 2020-ban feljegyzett, több mint 1 milliárd 690 millió dolláros import. Az Interfax MTI által ismertetett összefoglalója szerint

„az Oroszországi Föderációból tavaly több mint 1 milliárd 545 millió dollár értékű szén érkezett Ukrajnába, s ez az ukrán összimport 62,09 százaléka”

El lehet képzelni, hogy ennek a kiesésével milyen gondban van most Ukrajna. Az Egyesült Államok 494,636 millió dollár értékben szállított (ami az ukrán szén import 19,88 százaléka volt), Kazahsztán 253,469 millió dollárért (10,18 százalék) és más országok pedig 195,383 millió dollárért (7,85 százalék) exportáltak szenet Ukrajnába.

„Szóval, amikor az ukrán erőművek többsége szénhiány miatt áll, az ország egyes régióiban már áramkimaradások vannak, akkor a szén beszerzése az egyébként ukránnak tartott szakadár térségből hazaárulás”

Az évek óta tartó ukrán tragikomédiában nem ez az első ilyen abszurd jelenet. A forgatókönyv írói csak úgy dobálóznak a hazaáruló minősítésekkel, miközben a nézőkben azért önkéntelenül is felmerül, hogy egymást követik ennek a jobb sorsra érdemes országnak az élén az Ukrajnát veretes hazafias retorika mögé bújva romba döntők. Szóval, kik is itt a hazaárulók?

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.