„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
„Ukrajna esetében abszolút bizonyítást nyert a média hisztériakeltő hatása, ahol az olvasó megnyugtatása helyett az érzelmek felkorbácsolása a cél”
Fotó:EUROPRESS/Anatolii STEPANOV/AFP
Noha lehet mondani, hogy a háború első áldozata az igazság, ám ez még nem hatalmaz fel egy szerzőt sem arra, hogy az alapvető információk átadása helyett futballmeccshez hasonló szurkolássá silányítsa a diskurzust Ukrajna kapcsán. Miközben az szerző szempontjából az egyéni faktorokat nem lehet teljes mértékben kizárni az írás folyamatából, ám az újságírónak illik az olvasót legalább annyira megtisztelni, hogy féligazságok és csúsztatások helyett az információt magát, nem pedig egy saját véleményt tálaljon számára.
Ami a „clickbait kultúrát” illeti, bár a közösségi médiumok által uralt internet folyamatosan versengő jelenlegi világában érthető, hogy a szerzők a minél hatásvadászabb címekkel próbálják meg megragadni az információs cunami által túlterhelt olvasó figyelmét, utóbbinak is vannak határai. Ukrajna esetében abszolút bizonyítást nyert a média hisztériakeltő hatása, ahol az olvasó megnyugtatása helyett az érzelmek felkorbácsolása a cél. A véleménybuborékok egyre erősebbek, a kulturált beszélgetések helyét az érzelmi alapú diskurzus vette át. Alábbi írásunkban az elmúlt napok kirívó írásaiból szemezgettünk, röviden helyreigazítva és kontextusba helyezve azokat.
„Ukrajna kazettás bombákat kér a Nyugattól”
A cikk szerint amerikai képviselők felszólították a Pentagont, hogy meglévő eszközparkjából adjon át kazettás lőszereket Ukrajna számára. Bár az írás részben összevonja a kazettás lőszereket a termobárikus elven működő fegyverzettel, azok két, teljesen eltérő kategóriát takarnak. A kazettás fegyverek esetében a hordozóeszközként szolgáló bomba, gránát vagy rakéta az aktiválást követően típustól függően több tucatnyi vagy százas nagyságrendben szór ki egy nagyobb terület felett altölteteket, amelyek így kiterjedt módon képesek az ellenséges haditechnika, illetve gyalogság semlegesítésére. Továbbá aknamezők létesítése során is hasznos fegyver, mivel a kiszórt altöltetek révén egyszerre nagyobb terület fedhető le.
Amerikai CBU-97 kazettás bomba működés közben
„Ezzel szemben a termobárikus fegyverek működése a lökéshullámokon alapul”
Ennek során az első, kisebb töltet kezdetben elegyíti az aeroszol robbanószert a környező levegő oxigénjével, amit aztán a második töltet gyújt be. Az égés következtében elsőként egy szuperszonikus sebességgel haladó lökéshullám és tűzgömb keletkezik, amelyet aztán egy negatív légnyomás követ – innen ered a vákuumbomba kifejezés –, mivel az aeroszol elegy elvonja a környező levegő oxigéntartalmát.
A közkeletű vélekedéssel szemben viszont a termobárikus fegyverek ölőhatása nem a negatív „vákuum” nyomás fázisában, hanem a lökéshullám idején mutatkozik és kifejezetten alkalmas lövészárkok, betonfedezékek, valamint egyéb objektumok kiiktatására a volumetrikus elven történő robbanás következtében. A termobárikus fegyverek legismertebb példáját az orosz TOSz-1A rakéta-sorozatvető képezi.
TOSz-1A “Szolncepjok” rakéta-sorozatvetők működés közben
„Ráadásul Ukrajnában már a háború előtt hadrendben álltak a kazettás lőszerek”
Egyrészt az Egyesült Államokhoz, Oroszországhoz és a többi katonai nagyhatalomhoz hasonlóan Kijev sem írta alá a kazettás lőszerek betiltásáról szóló 2008-as dublini egyezményt. Másrészt a szovjet örökségnek köszönhetően mind a Tocska-U ballisztikus rakéták, mind a PFM-1 „Lepesztok” gyalogsági aknák révén Kijev nagy mennyiségű ilyen típusú fegyverzettel rendelkezik. Továbbá ahogy azt korábbi anyagainkban bemutattuk, a nyugati fegyverszállítások már alapvetően érintik a kazettás fegyverzetet a francia OGR F1/OGRE, illetve részben a német SMArt 155 – DM702A1 – típusú gránátok révén.
Utóbbi harckocsik ellen alkalmazott eszközök igazán nem tekinthetőek klasszikus kazettás lőszernek, ám miután maga a gránát további két altöltetet tartalmaz, így technikailag annak számít. A kilövést követően maximum 27 kilométeres távolságot követően a gránát két ejtőernyős altöltetet indít, amelyek infravörös érzékelőikkel keresik a potenciális ellenséges harcjárműveket, amelyeket aztán felülről támadva semmisítenek meg. Az ukrajnai harcéten a SMArt 155 gránátok maradványai elsőként 2023 márciusában kerültek elő.
Német gyártású SMArt 155 gránát maradványai 2023 márciusában
Forrás:Telegram
„Ukrán hídfőállás létesült a Dnyeper bal partján”
Az elmúlt napok hazai és nyugati sajtója folyamatosan a lehetséges dnyeperi ukrán hídfő létesítéséről értekezett 7 kilométer mélyen az orosz ellenőrzésű területeken belül. Egyes körök mindezt immár a beharangozott ukrán ellentámadás első lépcsőjének tekintették. Ám helyszíni felvételek alapján a hídfő létesítésére nem került sor, amelyet aztán maga Natalja Gumenjuk, az ukrán Dél parancsnokság szóvivője is megerősített. Nagyszabású átkelő hadművelet helyett az esemény nem volt több, mint pár gumicsónaknyi ukrán különleges átúszása a Dnyper túlpartjára, ahonnan a partraszállást követően egyből indultak is vissza.
„Az akció célja az orosz védelem reakciójának feltérképezésén túl szimplán a zavarkeltés volt”
A herszoni orosz kivonulást követően rendszeressé váltak az ukrán „feltérképező” támadások a herszoni Patyomkin-sziget vagy az energodari atomerőmű ellen. Ezek során Kijev igyekszik felmérni az orosz reakciók mellett magának a védelmi infrastruktúrának a hiányosságait. A Dnyeperen történő nagyszabású átkeléshez se Moszkvának, sem Kijevnek nincsenek meg a szükséges képességei, ám a folyamatos kisebb felderítő támadásokkal képessé válhatnak az ellenfél figyelmének elterelésére.
Az említett partraszállási műveletek zónája satírozott jelöléssel Herszon térségében
Forrás:Rybar
Avagy a közelgő ukrán ellentámadás esetében Kijev indíthat elterelő műveleteket a Dnyeper több szakasza mentén az átkelés látszatát keltve. Ez viszont önkéntelenül egy orosz válaszreakciót von maga után, a haderő egy részét áttelepítve az adott frontszakasz irányába. Így viszont a fő támadási irány mentén gyengülhet meg az orosz védelem, amelyet megfelelő taktika esetén kihasználva Ukrajna harctéri sikerekké konvertálhat át. Ugyanez történt a harkovi ellentámadás esetében, mikor az elterelő előzetes ukrán műveletek hatására Moszkva védelmét Herszon térségében összpontosította, védtelenül hagyva Harkov környékét.
„Orosz rakétákat találtak lengyel területen”
Az Ukrainszkaja Pravda információi alapján született írások szerint a közép-lengyelországi Bydgoszcz várostól 15 kilométerre fekvő Zamość melletti egyik erdős területen egy rakéta maradványait találták meg a helyi hatóságok, amelyen orosz nyelvű feliratok szerepeltek. Bár egyes tudósításokban már Zamość település pontos elhelyezése is problémát okozott – mivel az ukrán határ helyett attól több száz kilométerre fekszik a település –, ám ismét egy Lengyelország elleni orosz támadás képe sejlett fel. Akárcsak 2022 novemberében, mikor egy ukrán légvédelmi rakéta maradványai csapódtak be egy kelet-lengyelországi mezőgazdasági üzem területén, két személy halálát okozva. Oroszország most tényleg átlőtt Lengyelországba?
A becsapódás helyszíne
Nos, a válasz prózaibb, amely természetesen a hazai tudósításokban már nem jelent meg. Ugyanis az eredeti információk forrásaként szolgáló lengyel RFM24 portál szerint a rakéta orosz helyett épp lengyel lajstromba tartozott. Légvédelmi helyett pedig levegő-föld rakétáról beszélhetünk, amelyet vélhetően az egyik lengyel MiG-29 indított egy gyakorlat során. Ám az egy meghibásodás következtében letérve a kijelölt lőtéri célpontról egy erdőben ért földet. Azt se feledjük, az egykori Varsói Szerződés országai a mai napig jelentős számú szovjet-orosz eredetű haditechnikai eszközzel rendelkeznek – bár számuk az Ukrajnának nyújtott segélyek következtében megcsappant –, így az orosz nyelvű feliratok megléte sem számít meglepetésnek. Veszprémi születésűként e sorok írója is látott a város felett elhúzni szovjet gyártású Mi-8, valamint Mi-24 helikoptereket elhúzni, és mégsem gondolt egyből orosz invázióra.
„Elképesztő ütemben fogynak az orosz tankok”
A cikk szerint az amerikai Maxar vállalat műholdképei alapján a február 11-e óta eltelt időszak folyamán az egyik észak-krími katonai lerakat állománya teljesen kiürült, ami természetesen annak a jele, hogy az orosz csapatok hatalmas veszteségeket szenvednek. A valóság viszont finoman szólva koránt sem ilyen egyértelmű. Egyrészt ahogy az a műholdképeken látszik, tankok helyett vontatott tüzérségtől kezdve a teherautókon át a páncélozott csapatszállítókig a harckocsikon túl számos egyéb szárazföldi eszköz is képviseltette magát. Másrészt nem ismerjük az objektum pontos funkcióját és szerepét, így viszont pontos megállapításokat sem lehet tenni rá vonatkozóan. Könnyen lehet, hogy a helyszín csupán az eszközpark ideiglenes tárolására szolgált, amelyeket Oroszország belső területeiből a Krímen át szállított Moszkva a herszoni és zaporozsjei frontok megerősítésére.
Az említett kiürítést bemutató műholdképek
Ami pedig az orosz veszteségeket illeti, azok pontos meghatározása akárcsak Ukrajna esetében egyszerűen jelen körülmények közt nem lehetséges. Bár a magukat független elemző központoknak nevező portálok – lásd a mainstream sajtóban rendszeresen idézett holland Oryxot – állítólagos fényképes bizonyítékokra alapozva folyamatosan újabbnál-újabb számokat dobnak be a köztudatba, ezen oldalak hitelessége erősen megkérdőjelezhető. Az Oryx esetében ismert, hogy a brit MI6-hez köthető Bellingcat „leányvállalataként” működik az oldal, miközben szerkesztői közül többen nyíltan vállalják Ukrajna-párti szimpátiájukat. Egyúttal azt több nyugati kutatóintézet egybehangzó kutatása is elismeri, hogy az eszközparkot érintő veszteségek döntő hányada nem most vagy azt megelőzően, hanem nagyjából a 2022 áprilisáig tartó időszakban keletkeztek.
„Továbbá azt sem szabad elfelejtsük, hogy a háború kezdetén még nyugati források alapján is Oroszország nagyjából 2700-3000 harckocsit tartott hadrendben, több tízezres tartalékállomány mellett”
A sikeres ukrán harkovi ellentámadás mellett már korábban bebizonyosodott, hogy a 200-250 ezres orosz kontingens, illetve a hozzá tartozó eszközpark létszáma egyszerűen túl kicsi egy ukrajnai léptékű harctér esetében. Így a személyi állományt érintő mozgósítást már korábban megelőzte a haditechnikai eszközök termelésének felfuttatása. Csak harckocsiból 1600 darabot kíván Oroszország a 2023-as év folyamán hadrendbe állítani, amelyek a veszteségek pótlásán túl mindenképpen szükségesek lesznek a mozgósított állomány megfelelő számú eszközzel történő ellátásához.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2025 - #moszkvater
csakafidesz says:
A videókat megnézve elborzad az ember. A termobárikus fegyvert még árulják is az oroszok. Hiába, a hadipar nagyon nyereséges világszerte. A második világháború még szelid játék volt a mai fegyverek nélkül. Nagyságrendet lépett előre a pusztítás. Szerintem a háború addig volt csak elfogadható amíg lóhátról, karddal vívták. addig volt emberi dimenziója, kellett hozzá ügyesség, bátorság és személyes jelenlét. Aki ölt, az látta, tudta, hogy most valakinek az életét elvette. Az első világháború már tömeggyilkosság volt mérges gázzal, gépfegyverrel. Értelmetlen öldöklés ahol csak Verdun mellett milliónyi ember halt meg teljesen értelmetlenül. A második világháború is borzalmas tömeggyilkosság volt. A mai háborúban a katonának sejtelme sincsen arról, hogy az általa kezelt ágyúval hány embert öl meg, hiszen azok akiket eltalált 10 kilométerre vannak tőle. A pilótának Radnóti szavaival élve: térkép a táj. Mostani atomfegyverek hatása már fel sem mérhető, és az interkontinentális rakéta valóban interkontinentális..
Jobb és szebb lenne a világ a modern fegyverek nélkül.