//Gyertyás tüntetés vízágyúk árnyékában
Pozsony 1988, A karhatalom brutálisan szétverte a békés demonstrációt #moszkvater

Gyertyás tüntetés vízágyúk árnyékában

Amikor a karhatalom 1988. március 25-én brutálisan szétvert Pozsonyban egy békés felvonulást, melyet a vallási és polgári szabadságjogokért szerveztek, még senki sem gondolta, hogy ez a megmozdulás lesz a rendszerváltó bársonyos forradalom elindítója.

Pozsony 1988, A karhatalom brutálisan szétverte a békés demonstrációt #moszkvater
A karhatalom brutálisan szétverte a békés demonstrációt
Fotó:ÚPN Archive

1988. március 25-e, Pozsony, Hviezdoslav tér, este hat óra. Több ezer békés tüntető gyűlt össze a kommunista Csehszlovákiában, hogy gyertyákat és mécseseket kezükben tartva tiltakozzanak az embertelen rendszer ellen, valamint kikényszerítsék a hatalomból azon katolikus püspökök kinevezését, akiket már kinevezett a Vatikán egyházmegyéik élére. Ugyanakkor, ahogy gyűlt, gyülekezett a tömeg, egyre több szó esett a teljes vallásszabadságról és a polgári szabadságjogok biztosításáról.

„A történelemkönyvekbe később úgy került be ez a hatalom által vízágyúkkal és gumibotokkal szétvert megmozdulás, mint a Gyertyás tüntetés”

Ez volt az akkor már több mint három évtizede elfojtott Prágai tavasz utáni első, a fennálló hatalommal szembeni tüntetés, melyet a kommunista diktatúra egyházi ellenzéke szervezett. Még úgy is több ezren vettek rajta részt, hogy a hatalom alaposan felkészült a tiltakozásra. A szervezők közül többeket előre bezártak, míg két püspököt nyomásgyakorlásként házi őrizetbe helyeztek.

A nagygyűlés kezdetén a tömeg némán állt szemben az elképesztően nagy erőkkel – összesen 950 belügyes, titkosszolga és pártkatona – felvonuló karhatalommal, akik egy darabig nem léptek közbe. A gyertyát gyújtó tömeg előbb némán imádkozott, aztán előbb az állami, majd a pápai himnuszt énekelte. A hatalom őrzői eddig bírták, és felszólították a tömeget távozásra. Noha semmivel nem adtak okot a tüntetők arra, hogy a rendőrök beavatkozzanak, azok vízágyúk, könnygázgránátok, kutyák és gumibotok segítségével kegyetlenül nekiláttak az oszlatásnak. Sokakat megvertek, 126 személyt és további 12 külföldi állampolgárt előállítottak.

„A kommunista hatalom durva közbelépését az egész nyugati világ elítélte, míg a keleti blokk valamennyi tagja megpróbálta eltussolni a Pozsonyban történteket”

Nem sikerült, így a világ tudomást szerzett a gyertyás tüntetésen történtekről, és az egyik legjelentősebb fellépésként értékelik azóta is, ami a polgárok és a hívők részéről a kommunista rezsimmel szemben történt Csehszlovákiában. Nem véletlen, hogy a megmozdulás 1993 óta az emberi jogokért folytatott küzdelem emléknapjának számít Szlovákiában.

A tavalyi pozsonyi megemlékezésen az akkor még szlovák államfő, Andrej Kiska kijelentette, a „gyertyás felvonulás” volt az egyik legnagyszerűbb pillanat Szlovákia történetében. Véleménye szerint

„a tüntetés résztvevői nem is sejtették, hogy bátor tettükkel, a hitükért és az emberi szabadságjogokért való kiállásukkal mit indítanak el az akkori Csehszlovákiában”

Az államfő köszönetet mondott a tüntetés valamennyi résztvevőjének, mert bátorságukkal megnyitották a demokratikus átalakulások előtt az utat. „A gyertyás felvonulás résztvevői akkor még nem tudhatták, mi jön 1989-ben. Ennek ellenére is ezrek vonultak a térre, pedig tudták, hogy emiatt nemcsak őket, hanem a családjukat is üldözhetik. Ahogy vízzel szétkergették, majd bezárták és bántalmazták őket, mind arról tanúskodik, hogy milyen korban éltünk. Nekik is köszönhetjük, hogy a mai napon egy modern, demokratikus és szabad országban élhetünk” – fogalmazott az ünnepi beszédében Kiska.

A bársonyos forradalom aztán győzelemre vitte azt, ami Pozsonyban elkezdődött…

MEGOSZTÁS