Az utóbbi időben kevés közös pontot találunk Lengyelország és Oroszország között. A felmérések azonban mind az erősen katolikus Lengyelországban, mind pedig az elmúlt évtizedekben vallási reneszánszt átélő ortodox Oroszországban azt mutatják, hogy a fiatalok egyre kevésbé vallásosak. Az egyik fő ok mindkét helyen az egyház feltűnő gazdagodása, az új kihívásokkal szembeni érzéketlensége és túlságos közelsége a politikához.

Nem a mélyen vallási kérdések, hanem a lengyel katolikus egyház körüli botrányok hatnak a leginkább arra, hogy miként alakul a fiatalok viszony az egyházhoz. Egy a tinédzser korosztályban készült, a Rzeczpospolitában publikált friss felmérés szerint

„a fiatalok 62 százaléka vallja magát vallásosnak. A megkérdezettek közül minden ötödik elismerte, hogy már nem jár vasárnaponként misére, és nem a járvány miatt”

Leginkább a vallás által hirdetett elvek és az egyház viselkedése között egyre mélyülő szakadék zavarja őket. A megkérdezettek 65 százaléka említette például, hogy az egyház nem reagál a berkein belül egyre gyakrabban kirobbanó pedofil botrányokra. De nem teszik nekik az egyház bevonása a politikába, és az egyház indokolatlan gazdagodása sem. Mint ahogy eltántorítja őket az is, hogy az egyház nem érti sem a hívőket, sem pedig a modern világot.

„De a lengyelek általában véve is kevesebbet járnak templomba”

Ez derült ki a katolikus egyház statisztikai intézetének kutatásaiból és a Pew Research Center közelmúltban készített felméréséből is. Ezek megerősítették azt is, hogy a leginkább a fiatalok fordulnak el a vallástól. Mint a Rzeczpospolita megjegyzi, az elmúlt három évtizedben a felére csökkent a részvétel a vallási szertartásokon.

„Ennek ellenére a lengyelek nemzetközi összehasonlításban még stabilan vallásosnak mondhatók”

A lengyel püspöki konferencia 2019-es évkönyve alapján a vasárnapi szentmisére 38 százalékuk jár, 17 százalék volt elsőáldozó.A vasárnapi szentmisére járók aránya egyébként hagyományosan a tarnówi (71 százalék), a rzeszówi (64 százalék) és a przemyśli (60, százalék) egyházmegyében a legmagasabb.

„Oroszországban hasonló trendek érzékelhetők. Így az elmúlt négy évben megduplázódott – 7-ről 14 százalékra nőtt – az ateisták aránya, míg a hit és a tagadás mezsgyéjén 6 százalék ingadozik”

Az állami közvélemény-kutató intézet, a VCIOM friss kutatásai alapján a legnagyobb arányban a 18 és 24 év (22 százalék), és a 25 és 34 év (18 százalék) közöttiek tartják magukat ateistának. A 60 év felettieknek a 15 százaléka nem hisz Istenben. Az 66 százaléka ortodox hívő, míg 2017-ben még 75 százalék nevezte magát annak. Az iszlám hitűek aránya 6 százalék, egy százalékot tesznek ki a buddhisták és a protestánsok, míg 4 százalék hívőnek vallja magát, de egyik egyházhoz sem tartozik.  Ehhez kapcsolódik a FinExpertiza tavalyi felmérése, amely szerint az oroszok az elmúlt öt évben kevesebb időt szenteltek a sportra és a vallásra, ugyanakkor gyakrabban látogatják a kulturális rendezvényeket. A nők 21, míg a férfiak 27 százalékkal kevesebbet imádkoznak. Ez átlagosan napi egy perccel kevesebbet jelent.