Grúz tüske a Nyugat körme alatt

Az elnöki vétót felülírva megszavazta a grúz parlament a „külföldi ügynökökről” szóló törvényt, amelynek a vitáját április közepe óta a képviselők közötti verekedésbe torkolló atrocitások, és folyamatos ellenzéki tüntetések kísérték. Az Egyesült Államok és az Európai Unió a grúz demokráciát félti a törvénytől, és szankciókkal, illetve az integrációs folyamat felfüggesztésével fenyegetőzik. De miért ez a felfokozott érdeklődés Grúzia/Georgia iránt? A cikk eredetileg a Demokrata című hetilapban jelent meg.

„Eközben Tbilisziben az ellenzék már egy hónapja tiltakozik a törvény ellen, megkísérelték a parlament elfoglalását is, és többször összecsaptak a rendőrökkel”
Fotó:EUROPRESS/Giorgi ARJEVANIDZE/AFP

Washington már a végszavazás előtt a kapcsolatok felülvizsgálatával, és a grúz vezetőkkel szembeni szankciók bevezetésével fenyegette meg Tbiliszit a külföldi befolyás átláthatóságáról szóló, népszerű nevén „külföldiügynök” törvény elfogadása után. Az Európai Unió elítélő közös nyilatkozatának elfogadását csak a magyar vétó akadályozta meg, így a tagországok külön-külön fejezték ki aggodalmukat. Az unió hivatalos képviselői figyelmeztették Grúziát, hogy a jogszabály elfogadása árnyat vethet Grúzia európai perspektíváira, és felfüggeszthetik a tagjelölti státus a tavaly decemberi megadása után megkezdett egyeztetéseket.

„A nyugati diplomaták a törvény elfogadása után fokozták a nyomást a grúz kormányra”

Már korábban is arra figyelmeztettek, hogy a szabályozás hátráltatja a 3,7 millió lakosú kaukázusi köztársaság uniós integrációját. A NATO, az Európai Bizottság és az ENSZ is elítélte a törvényt, ami bírálói szerint kísérlet arra, hogy Grúziát Európától Oroszország felé tereljék. Az Európai Unió a tagjelölti státus felfüggesztését helyezte kilátásba. Az Európai Unió több országa, így Csehország, Észtország, Hollandia és Svédország is javasolta, hogy az EU intézkedéseket hozzon Grúzia ellen, például vonja vissza a grúz polgárok vízummentességét. Magyarország támogatja a grúz kormányt. Az Egyesült Államok a kormányzó párt politikusait beutazási tilalommal fenyegette meg, és a kétoldalú kapcsolatok felülvizsgálatát helyezte kilátásba. Emellett még támogatási csomagot ígért Grúziának arra az esetre, ha visszatalál a nyugati demokrácia útjára, azaz saját érdekeivel szembe menve leépíti gazdasági kapcsolatait Oroszországgal és Kínával. A Velencei Bizottság szintén felszólította Grúziát, hogy vonja vissza a törvényt, mivel az károsítja a pluralizmust és a demokráciát az országban.

„Eközben Tbilisziben az ellenzék már egy hónapja tiltakozik a törvény ellen, megkísérelték a parlament elfoglalását is, és többször összecsaptak a rendőrökkel”

Szokás szerint elővették az „orosz kártyát”, és azzal vádolták a kormányt, hogy a szerintük orosz mintára alapuló szabályozás autoriter irányba viszi a kaukázusi országot. Több tucat tüntetőt letartóztattak, köztük két amerikai aktivistát is, akik a hatóságok szerint a tiltakozások szervezésében „segédkeztek”.

„A markánsan oroszellenes, a 2003-as <rózsás forradalomig> karrierjét francia diplomataként építő Szalome Zurabisvili államfő már a parlamenti vita idején jelezte, hogy nem fogja aláírni a törvényt, a kormányzó Grúz Álom-Demokratikus Grúzia pártnak azonban elegendő szavazata volt ahhoz, hogy felülírja az elnöki vétót”

A vétó elutasítását jelentő szavazást követő beszédében az államfő – aki egyébként ellenzéki összefogást próbál összekalapálni az október 26-i parlamenti választásokra – azt mondta, hogy a kormánypárti törvényhozók az „orosz rabszolgaságot” választották, és arra biztatta az embereket, hogy szavazzák le őket az urnáknál.

Zurabisvili már évek óta szembekerült a korábban őt az elnökké választásában támogató kormánypárttal, a jelenlegi feszült belpolitikai hangulatban pedig már nyíltan kiállt a frissen megalakult Nemzeti Ellenállás Európai Platformja nevű ellenzéki összefogás mellett. Grúziát egyébként már több mint egy évtizede irányítja az ország egyik leggazdagabb üzletembere,  Bidzina Ivanisvili alapította párt, amely a vádakkal ellentétben nyugatos, támogatja az euroatlanti integrációt, ám a jelenleg börtönben lévő Mihail Szaakasvili vezette elődjével ellentétben nem globalista és progresszív. A Grúz Álom tehát nem oroszbarát, ugyanakkor az ország érdekeit szem előtt tartva nem csatlakozott a Moszkvával szemben bevezetett szankciókhoz, és a 2008-as ötnapos háború tapasztalataiból kiindulva Kijev nyomatékos kérése ellenére sem volt hajlandó második frontot nyitni a szakadár Dél-Oszétiában és Abháziában Oroszországgal szemben.

„A helyzet tehát feszült, de mielőtt ennek az okaira rátérnénk, nézzük meg, miről is szól a heves vitákat és indulatokat kiváltó törvény. Röviden arról van szó, hogy a jogszabály regisztrációra kötelezi a bevételeik legalább 20 százalékát külföldről kapó médiumokat és civil szervezeteket”

A külföldi ügynökökről szóló törvény tervezetét egyébként eredetileg a kormányzó pártból kivált, a Nép ereje névre hallgató mozgalom terjesztette be még 2022 végén, a parlament 2023 márciusában első olvasatban el is fogadta, ám a kibontakozó tömegtüntetések miatt visszavonták. Az idén tavasszal már a kormányzó Grúz Álom vette azt ismét elő, immár a külföldi befolyás átláthatóságáról szóló törvényként. A tervezetnek nemcsak a nevét, hanem a tartalmát is finomították, így például pontosították a külföldi ügynök fogalmát. Ez az új megfogalmazásban ez olyan olyan szervezetet jelent, amely külső erők érdekeit érvényesíti.

„Hazai és külföldi bírálói ezt a törvényt az Oroszországban – és Magyarországon is – már életben lévő jogszabályhoz hasonlítják, azt viszont a tiltakozásokról folyamatosan beszámoló nyugati fősodor médiával egyetemben elhallgatják, hogy az Egyesült Államokban már 1938 óta létezik ilyen szabályozás. Sőt a NATO-tag Törökországban is, ráadásul az a grúznál is szigorúbb”

Az Egyesült Államokban az idegen ügynökök nyilvántartásba vételéről még 1938-ban elfogadott törvény (Foreign Agents Registration Act) célja eredetileg az volt, hogy korlátozza a náci Németország propaganda tevékenységeit az Egyesült Államokban. Azóta a törvényt többször módosították és kiterjesztették annak érdekében, hogy kezelje az új kihívásokat és technológiákat az idegen befolyás terén. A törvény értelmében azoknak az ügynököknek, akik az Egyesült Államokban külföldi megbízók javára politikai vagy közvéleményt befolyásoló tevékenységeket végeznek, regisztrálniuk kell magukat az Igazságügyi Minisztériumnál. A FARA törvény hatálya alá tartozó ügynököknek nyilvános kommunikációikban, például sajtóközleményekben vagy reklámokban fel kell tüntetniük, hogy külföldi entitás megbízásából cselekszenek. Amennyiben ezt elmulasztják, szabálysértési vagy büntetőjogi következményekkel nézhetnek szembe, beleértve pénzbírságokat vagy akár börtönbüntetést is.

„A grúz vezetők nem győzik hangsúlyozni, hogy ők nem az orosz, hanem éppen az amerikai szabályozást vették alapul. Ezt szövegszerűen is be lehet bizonyítani, de ez senkit nem érdekel. A kormány azzal érvel, hogy a szabályozásra azért van szükség, hogy megállítsák a „káros külföldi szereplőknek” az ország destabilizálására irányuló törekvéseit. Mint hangsúlyozzák, Grúzia továbbra is a nyugati orientációban érdekelt, pusztán védeni szeretné a szuverenitását, így a törvény egységesen bánik minden külföldi befolyással, legyen az kínai, orosz, európai vagy éppen amerikai próbálkozás”

Természetesen az ilyen szabályozás alkalmas a másként gondolkodók elleni fellépésre, erre példák sorát lehet hozni, ám a fő cél mindenütt a szuverenitás védelme. Ez persze nagyon nem tetszik azoknak, akik épp ezt a szuverenitást akarják gyengíteni. Grúzia maga is jó példa erre, emlékezzünk csak a már említett 2003-as „színes forradalomra”. Majd ezt követően az Amerikába „bekötött” Mihail Szaakasvili jóval többet tett annál, hogy nyugati irányba fordította Grúziát. Így magától értetődő volt, hogy a bukása után az ellenzék, a „civil” szervezetek és a média meghatározó része lényegében a nyugati nagykövetségek kezében eszközzé vált, amelyen keresztül nyomást tudnak gyakorolni a túlságosan szuverenista kormányra. Az NGO-k keze benne van a mostani tiltakozások szervezésében is. A kormányzó Grúz Álom párt nem véletlenül emlegette fel, hogy az Egyesült Államok 2020 novembere óta kétszer próbált meg forradalmat kirobbantani az országban, és az átláthatósági törvényre nem lenne szükség, ha – többek között – az amerikai támogatású NGO-k lemondanának forradalmi terveikről.

„Ez az önállóság a kiélezett nemzetközi helyzetben egyáltalán nem tetszik a nagy játékosoknak, hiszen Grúzia a Dél-Kaukázus egyik kulcs országa”

Azzá teszi földrajzi elhelyezkedése, és a rajta keresztül futó kereskedelmi, szállítási útvonalak. A Nyugat számára fontos, hogy ezekre rálátása, befolyása legyen. De nemcsak azért, mert a térséget felértékelte az orosz olaj és gáz kiesése miatt a Közép-Ázsia és Európa közötti tranzit szerep. Európa számára ez a régió Közép-Ázsiával egyetemben az energetikai alternatív miatt lett nagyon fontos. Az Egyesült Államok a Kaukázuson keresztül két vetélytársára, a térségen át futó kereskedelmi utak révén Kínára, és a szomszédos Oroszországra is nyomást tud gyakorolni. Adott esetben például Oroszország déli határai mentén destabilizálhatja a helyzetet, ezzel újabb konfliktusokba ránthatja bele Moszkvát. Irakli Kobahidze, Grúzia miniszterelnöke nem véletlenül emlegette, hogy a Nyugat érdeklődése és reakciója a külföldi befolyás átláthatóságáról szóló grúz törvényre csak ürügy volt arra, hogy Tbiliszit egy Oroszország elleni második front megnyitására kényszerítsék, ami Grúzia ukranizációjához vezetne. Vagyis azt állítja, hogy a törvény csak egy apropó volt arra, hogy megpróbálják eltávolítani a hatalomból az egyébként EU-tagságot célul kitűző grúz kormányt azért, mert nem hajlandó úgy szankcionálni Oroszországot, ahogy a Nyugat azt elvárja. Kobahidze kijelentette, hogy a világban létezik egy globális háborús párt, amely nem törődik Grúzia sorsával és amelynek egyetlen célja Oroszország gyengítése.De egyrészt az Európa felé futó kereskedelmi és szállítási útvonalak kulcs országaként, másrészt a neooszmán álmok beteljesítése, a türk világ összeszedése, erre a befolyás kiterjesztése miatt megkerülhetetlen a Kaukázus Törökország számára is. Ezért a térségért, pontosabban a felette gyakorolt befolyásért is egyre kiélezettebb a verseny, így egyáltalán nem mindegy, hogy a nagy szereplőknek milyen eszközök vannak a kezükben. A „külföldiügynök” törvény pedig éppen a Nyugat egyik legfontosabb eszközének hatékonyságát gyengíti.

„De a törvény ismételt beterjesztésének belpolitikai okai is vannak. Ősszel ugyanis ismét parlamenti választások lesznek, a Grúz Álom célja pedig érthető módon a hatalom megtartása”

A kampány előtt a kormányzó párt a tervezet beterjesztésével emelte a téteket, míg az ellenzék szokás szerint az „orosz kártyát” rántotta elő, és a Nyugat aktív támogatásával az utcára rohant. Ivanisviliék joggal számíthattak arra, hogy az ellenzék finanszírozása felerősödik, és ezt mindenképpen szűrni akarták. Még annak árán is, hogy az „orosz kártya” biztosra vehető kijátszása gyengítheti a támogatásukat. Ezt azonban jó eséllyel kibírják, hiszen a jelenlegi népszerűségi mutatók mellett a Grúz Álom akár kétharmados többséget is szerezhet a parlamentben, de a meglehetősen töredezett ellenzék összeszedné magát, az abszolút többség akkor sem kerülne veszélybe.

♦

A magyar uniós biztos és a grúz kormányfő „csatája”. A grúz kormányfő, Irakli Kobahidze közleményt adott ki arról, hogy egy uniós tisztségviselő fenyegetőleg figyelmeztette az ügynöktörvény elfogadása miatt, és arról beszélt, nézze csak meg, mi történt Robert Ficóval. „Még a Nyugat folytatólagos zsarolása közepette is kirívó volt az a fenyegetés, amely egy uniós biztossal folytatott telefonbeszélgetés során hangzott el. A biztos egy sor intézkedést sorolt fel, amelyeket a nyugati partnerek elfogadhatnak az átláthatósági törvény ellen benyújtott elnöki vétó felülbírálása esetére, és közben megjegyezte:

„Látta, mi történt Ficóval, nagyon óvatosnak kell lennie”

– idézi az oroszpárti Kobahidze közleményét az MTI. A grúz kormányfő hivatalának sajtószolgálata az uniós biztost nem nevezte meg. Kobahidze viszont beszélt arról, hogy „rendkívül felkavarónak” érezte a Fico ellen május 15-én elkövetett merénylet felemlegetését, és hogy előzetes értesülések szerint a szlovák miniszterelnök elleni merényletkísérletben „a nyomok egy olyan ország titkosszolgálatához vezetnek, amely különösen közel háborúpárti (…) egy rendkívül veszélyes erőről van szó”.

„Később aztán kiderült, az uniós bővítésért felelős magyar EU-biztos, Várhelyi Olivér volt az, aki Kobahidze szerint megfenyegette őt”

A biztos közleményt is kiadott, amiben azt írta, sajnálja, hogy a telefonbeszélgetésük egy részét kiragadták a szövegkörnyezetéből. Mint fogalmaz, jelentős erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy az ország politikai vezetését eltántorítsa a külföldi befolyás átláthatóságáról szóló törvény elfogadásától, mert a jogszabály elfogadása alááshatja az ország uniós útját. A biztos a telefonbeszélgetés során úgy érezte, fel kell hívnia a miniszterelnök figyelmét annak fontosságára, hogy ne szítsák tovább az amúgy is törékeny helyzetet a törvény elfogadásával, mely további megosztottsághoz és esetlegesen ellenőrizetlen helyzetekhez vezethet Tbiliszi utcáin.

„Ezzel kapcsolatban a legutóbbi, Szlovákiában történt tragikus esemény példaként és utalásként hangzott el arra vonatkozóan, hogy hová vezethet egy ilyen nagyfokú polarizáció még Európában is”

Várhelyi sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy ezt a részt „nemcsak teljesen kiragadták a szövegkörnyezetből”, hanem úgy mutatták be a nyilvánosságnak, hogy az a telefonhívás „eredeti céljának teljes félreértelmezését eredményezheti”. Hogy mi lehetett a cél, az ezzel együtt nem teljesen világos, mert ugyanakkor továbbra is azt hangsúlyozza, ne fogadják el a Kobahidze miniszterelnök által forszírozott törvényt.

(A cikk eredetileg a Demokrata című hetilapban jelent meg, itt olvasható.)

Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.

Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.

Email : info@moszkvater.com