Varga György írása a #moszkvater.com számára
Donald Trump hivatalba lépő amerikai elnök – egy nagyhatalom vezetőjétől megszokott szerénységgel – pár óra leforgása alatt csak Grönland, Kanada és a Panama-csatorna kapcsán jelentette be az Egyesült Államok igényét az e területek feletti ellenőrzés átvételére”
Fotó:EUROPRESS/Guillermo Arias/AFP
A Krím orosz elcsatolása, 2014 óta az Európa Unió 430 millió lakosával naponta nyeletik le az éppen esedékes szankciós csomag piruláit. Sok-sok év pirulaszedés után el is értünk a NATO-Ukrajna sikertörténet mai szintjére:
„szétvert Ukrajna, politikailag és gazdaságilag padlón lévő Európai Unió”
Mára megtanították nekünk, hogy elveink vannak, melyeket nem adunk fel, így nem veszünk olcsó orosz olajat és gázt, nem fogadunk pénzes orosz turistákat. Lemondtunk a közlekedés minden dimenziójáról eurázsiai viszonylatban, felszámoltuk az összes európai márka autógyárait Oroszországban – átadtuk a piacot Kínának -, kiutasítottuk az orosz kultúra, a sport, az egyetemi élet képviselőit, lemondtunk sok milliárd EUR nagyságú felvevőpiacról. Letartóztattunk minden orosz vagyont, akkor is, ha ezzel évtizedekre megbízhatatlan befektetési helyszínné tettük Európát. Korábban soha, de most csak így lehetett (vagy mégsem) megállítani egy agresszort.
Mivel mi európaiak mindent értékalapú elveken keresztül vizsgálunk, feladtuk az európai áruk szinte teljes piacát a posztszovjet térségben. Igen, más szovjet utódállamokban is, lassacskán Kínával és Indiával is, mert összejátszanak Moszkvával. A dollár és euró átutalási rendszerek jó kezekben helyettünk is gondoskodnak róla, ne legyünk képesek normális külkereskedelmet folytatni akkor sem, ha ehhez más feltételek – áru, szolgáltatás, fizetőképes kereslet, aláírt megállapodás – adottak.
„Az, hogy ez öngyilkos gazdaságpolitika szeretett brüsszeli vezetőink részéről, abban az uniós polgárok megosztottak. Van, aki szerint ez így jó, és fokozni kell az oroszokra mért csapást akkor is, ha nem éljük túl. Van egy szűk kisebbség, mely szerint ez a politika nem Ukrajna, nem az Európai Unió, hanem más globális szereplő érdekében született. Magam is ezt az opciót osztom”
Olyan szereplő érdekében, aki Európát és Oroszországot is meggyengíteni szeretné. Ettől ideálisabb helyzet létre sem jöhetett volna számukra, s morálisan most ezt a folyamatot csúcsra lehet járatni, hiszen ki nem akarja gyereke jövőjét azért az Ukrajnáért beáldozni, ahol puccsisták mondják meg, merre van a jövő. Ők pedig azt mondták 2014-ben, hogy a jövő a NATO irányában van, mivel nekik is ezt mondták azok a nyugati politikusok, akik bátorították és segítették őket az alkotmányellenes hatalomátvételben. Minden uniós állampolgár, aki csak apró bizonytalanságot is mutat e közös euroatlantista harcban – járjon ez a szent harc bármilyen vesztességgel is –, az nem érti az értékalapú külpolitika fontosságát, így értékrendjében nem európai.
„Ennél a pontnál tartottunk 2024. december végén, amikor jött a megvilágosodás a szektásan atlantista politikusok és biztonságpolitikai szakértők számára. Donald Trump hivatalba lépő amerikai elnök – egy nagyhatalom vezetőjétől megszokott szerénységgel – pár óra leforgása alatt csak Grönland, Kanada és a Panama-csatorna kapcsán jelentette be az Egyesült Államok igényét az e területek feletti ellenőrzés átvételére”
Az ellenőrzés átvételének módját – bekebelezés, felvásárlás, kisajátítás, megszállás, önkéntes csatlakozás, szövetségesi felajánlás, lemondás, öröklés, ajándékozás, normál amerikai katonai intervenció, vagy más morálisan jobban körülírható forma, mint például a sarkkört érintő preventív természetvédelmi mentőakció, majd tisztázza az érintettekkel, amikor eljött annak az ideje. A jogászok és kommunikációs szakértők már dolgoznak a témán. A kollektív Nyugat tudományos műhelyei, a mindig értékalapú Európai Parlament, a szabályok őreként funkcionáló Európai Bizottság nagyon gyorsan reagáltak: fenyegetően hallgatnak.
A NATO főtitkára már majdnem kiadott egy, a dán területek elleni agressziót elítélő nyilatkozatot, de több ezer munkatársa elmagyarázta neki, hogy nem az oroszok akarnak 1 cm² területet a közvetlen szomszédságukban elfoglalni, hanem a NATO vezető hatalma jelentette be az igényét egy szövetséges NATO-tagállam 2 millió km²-nyi területére. A főtitkár vélhetően megkezdte soron kívüli gyógykezelését, majd 31 nem agresszor NATO ország kommunikációs tréningjeit látogatja végig, mielőtt értékalapon is jól kommunikálható álláspontról tud tájékoztatni. A közvélemény pedig nagyon várja, hogy a Washingtoni Szerződés mely pontját nevezik meg a dán felségterület einstandolásának alátámasztására.
„A Trump bejelentése óta eltelt 2-3 hétben különös szakmai örömöt jelent hátradőlve nézni sok, az ukrajnai háború abszolutizálásában „értékalapú megközelítést” valló, szektásan atlantista szakértő kínlódását. Lassanként azért felveszik a fonalat, s egyre bátrabban fogalmazzák meg a korábban abszolút képviselhetetlen álláspontokat”
Ezek szerint teljesen logikus, hogy az Egyesült Államok Grönlandot magáénak tudva sokkal hatékonyabban képes (a mi érdekünkben) egy Oroszország ellen ütőképes védelmi infrastruktúra létrehozására. Így magától értetődő az amerikai igény megjelenése. Aki nem érti, az nem érti a biztonságpolitika lényegét. Hogyan is történhetett meg, hogy nem előbb merült fel a kérdés?
Igaz, hogy ugyanezen szakértők hasonló érveket véletlenül sem vettek figyelembe, amikor Oroszország a történelmileg, etnikailag, nyelvileg tőle nem idegen Krímben hasonló érveket is előadott. Ott a hadtudomány, a nemzetközi kapcsolatok és a biztonságpolitika elvei nem érvényesek, az egy szent háború a Gonosszal. Azaz, ami érvényes a Krímre, az nem érvényes Grönlandra, s ami érvényes Kubára, az nem érvényes Ukrajnára. Mindenki félművelt, aki nem érti, miért is így kell értelmezni egyetemes biztonságpolitikai elveket. Mert hinni kell benne, nem érteni.
„Kubában ne ugráljon az orosz, nincs ott semmi keresni valója, de a Krímben sem, mert ott is legitim amerikai (és brit) biztonsági érdekek vannak. Grönland pedig magától értetődően közvetlen amerikai nemzetbiztonsági érdekeket érint. Akkor is, ha erről a dán királynak más a véleménye”
A király majd rájön magától mi is az igazi álláspontja, amikor véletlenül nyilvánosságra kerülnek nem az alattvalóknak szánt e-mail üzenetei. Akkor majd azonosul egyetemes transzatlanti érdekeinkkel, s kiderül, hogy az amerikai érdekek tiszteletben tartása mindig is a dán királyi család alapértékei közé tartozott, csak az a nevelőnő, aki ezt tudta, az a mostani király óvodás korában meghalt, és nem adta át az információt az utódjának. Ez a kis félreértés így fordulhatott elő, de a királyi archívumokat átnézve gyorsan orvosolják majd a helyzetet.
Mint jeleztem, az EU különböző szintjein a több ezer szakértő még nem jutott el egy végleges szövegtervezethez. Várhatóan nagyon kemény üzenet lesz az Egyesült Államok felé, és biztosak lehetünk benne, hogy nem riadunk vissza leválni a drága amerikai LNG gázról, melyre éppen hogy átálltunk a korábbi olcsó orosz vezetékes gáz helyett. Ezért is ért egyet az Európai Bizottság a Magyarország EU- és NATO-tagsági helyére törekvő Ukrajnával, hogy teljesen jogos az agresszor energiahordozó tranzitjának megszüntetése, mert a gáz és kőolaj vételára az agresszor hadigépezetét táplálja. Az ilyen vezetékek fel is robbanthatóak, ahogy Pavel cseh államfő EU értékalapon körül is írta az Északi Áramlat elleni állítólagos ukrán terrorakció nemzetközi jogi tartalmát.
„Ha képesek voltunk egy EU-n és NATO-n kívüli Ukrajnáért ezt az apróságot (15 szankciós csomag hátrányait) vállalni, s lenyelni az EU globális gazdasági leépülésének következményeit, akkor világos, hogy kutya kötelességünk az EU- és NATO-tag Dániáért ennek a többszörösét is megtenni. Itt előírt EU- és NATO-kötelezettségeink vannak, miközben Ukrajnánál nem voltak; ott a felebaráti érzések csak egy alapjárati felindulást váltottak ki nálunk, de az USA megnézheti, mi jön most”
Most bizony más a helyzet, és megmutatjuk a világnak, mi van akkor, amikor egy szövetségesünk szuverenitását éri támadás. Soha nem riadunk vissza elhárítani egy agressziót, vannak elveink, és nem tápláljuk az agresszor hadigazdaságát. Így valószínűleg amerikai LNG-t sem veszünk majd. Vannak még demokratikus olaj- és gázkitermelő országok a világon, nem kell megijedni. (Vagy nincsenek, benéztünk valamit?!)
Mivel kétség sem férhet hozzá, hogy Ursula von der Leyen vezetésével egy soha nem látott, értékalapú menedzsmentje van a „Közös Európánknak”, így nagyon drasztikus lépésekre készülhet fel az Egyesült Államok. Az Oroszország ellen elfogadott 15 szankciós csomag lesz várhatóan együtt az első csomag. A dollár rendszerről leválunk, amerikai fegyvereket nem veszünk, kivéve Dánia, de ő úgyis átadja Ukrajnának, mint eddig, mert nincs szüksége rá (ezt benézte a miniszterelnök asszony). CNN és társai lekapcsolva. (Nehogy már a médiájukon keresztül megmagyarázzák, hogy értünk és nem ellenünk akarják birtokolni a dán korona alá tartozó Grönlandot, és a terület egyébként sincs 2 millió, csak 1.999 millió km2). Ismerjük mi az agresszorok dezinformációs stratégiáját.
Az amerikai vagyon összeírása Brüsszelben már biztosan megkezdődött, lefoglalása pillanat műve lesz a szankció elfogadása után. Ha lát valaki amerikai diákokat, egyetemi tanárokat, akkor jól nézze meg őket, mert hamarosan haza mennek. Iphone, Apple tulajdonosok kezdhetik lecserélni a készülékeket, mert már valószínűleg az első szankciós csomag sem engedi meg, hogy az agresszor termékeit használjuk a mindennapi életben. S akinek van minimális uniós büszkesége, az elfelejti az amerikai filmeket, melyek az agresszor ideológiai magyarázatait szórják 430 millió uniós állampolgár felé a nap 24 órájában (a szolgáltatók úgyis lekapcsolják az EU szankció keretében, az orosz agresszió kapcsán tapasztaltak szerint). Az amerikai sportolók abbahagyhatják a felkészülést a következő olimpiára, és barátságos sportversenyeket szervezhetnek helyette a sorstárs oroszokkal.
„Természetesen vannak apróbb kétségeim a fenti folyamatok bekövetkezésének valószínűségével, egy komoly ok miatt. S ez az ok nem más, mint a bevezetőben jelzett, s az Európai Unióban általánossá vált morális degradáció. Miért is nem várhatunk értékalapú külpolitikát az EU mai brüsszeli elitjétől annak ellenére, hogy erről papolnak az ukrajnai háború kapcsán?”
Azért nem, mert amennyire közveszélyes módon a háború részesévé tették az EU 27 országát, abszolutizálták a világ egy háborújának körülményeit, olyannyira fogják befogni a szájukat, amikor egy hihető politikai, gazdasági és katonai erőt mutató szereplő mutatja meg, hol a helyük. És ez már a biztonságpolitika realista iskolája, s itt végződik a liberális felfogás, ahol hadtudományi elveket kevertünk morális maszlagokkal.
A kollektív Nyugat morális degradációját az ukrajnai konfliktus 2014-től, majd az ukrajnai háború 2022 februárjától jól érzékelhetően megmutatta. Sokan ezt nem akarták, és ma sem akarják érteni, elfogadják a háború abszolutizálását. Az ukrajnai háború támogatói a 15 uniós szankciós csomag egész világot sújtó hátrányait morális kötelezettségként próbálják elfogadtatni velünk: nem tűrünk semmilyen agressziót, értékalapú a külpolitikánk, nincs megalkuvás. Aztán egyszer csak megérkezett a valóság, és kiderül, hogy ez nem így van!
Az ukrajnai háború abszolutizálása és a Grönland feletti amerikai ellenőrzés igénye (és várható megvalósulása) a brüsszeli politikusokat megoldhatatlan feladat elé állította. Vagy kiállnak elveik mellett és megszervezik újra közel 50 ország koalícióját, ezúttal az amerikai imperializmus ellen, s – ukrajnai mintára – védik Dánia szuverenitását a terület felett az utolsó dán katonáig, vagy visszatérnek a normalitáshoz. Ez pedig csak az általuk az ukrajnai konfliktus kezelésében teljesen mellőzött reálpolitikai megközelítés átvétele lehet.
„Nehéz feladat lesz ez! Azért lesz nehéz, mert a fősodor nyugati narratíva 2014-től, de különösen 2022 februárjától morális dimenzióba vitte át – „értékalapú megközelítést” színlelve – Ukrajna háború előtti és háború alatti bel- és külpolitikai folyamatait”
Az e narratívát valló politikusok, szakértők és újságírók számára lehetetlen feladat lesz ugyanazon elvek mentén kezelni az „illegitim” orosz biztonságpolitikai törekvéseket Ukrajnában, és a „legitim” amerikai biztonságpolitikai törekvéseket Grönlandon, Panamában és Kanadában.
Emlékezzünk vissza az ukrajnai háború kezdetére! Az internet nem felejt. Igaz, mostanában az információ- és véleményszabadság „értékalapú” uniós gyakorlata alapján már saját cikkeimet sem találom meg, ha azok oroszul jelentek meg. Vélhetően ezek után – hasonlóan az orosz agresszor ellen alkalmazott gyakorlathoz – amerikai szerzők cikkei sem kerülnek fel a netre, sőt lehet, hogy az amerikai angol általában is tiltásra kerül.
Aki mesterséges intelligencia felhasználásával foglalkozik, azoknak jelzem, a mai gyakorlat hivatalos, „értékalapú” uniós történelemhamisítás, hiszen ami a szerverekre nem kerül fel, vagy törlik, azon információk a jövő számára elvesznek, s a mesterséges intelligencia azokat nem tudja majd egy-egy releváns álláspont kialakításánál figyelembe venni sem ma, sem száz év múlva. Felháborító, hogy Brüsszel milyen zombivá tesz bennünket! Még szerencse, hogy Elon Musk az információ szabadságban gondolkodik, és az új amerikai politikai környezet hatására Mark Zuckerberg is kezd megvilágosodni.
Mi volt az ukrajnai háború oka 2024 tavaszán a szakértők magyarázatai szerint? Ugye megvan, ez volt a halálosan beteg orosz elnök utolsó húzása. Érdekes, hogy ma nem látok hasonló orvostudományi magyarázatokat ugyanezen kollégáktól a Vlagyimir Putyintól majdnem egy évtizeddel idősebb Donald Trump visszafogott terveivel kapcsolatban: Kanada az 51. állam, s kell Grönland és a Panama-csatorna is. Meg van értve? Ennyi, nem kell ezt túlragozni morális szószokkal. Szóból ért az ember.
„Ha a külpolitikát minden agresszor ellen elvi alapon művelő európai politikusok és szakértők komolyan vennék magukat, akkor kitartanának elveik mellett és természetesen újabb katasztrófába vinnék az Európai Uniót. El tudja valaki is képzelni, hogy miután – őrült módjára – leváltunk mindenről, ami orosz, most pedig leválunk mindenről, ami amerikai?”
Szerencsére e politikusok és szakértők nem fognak kitartani az elveik mellett, és elfelejtik az elmúlt években alkalmazott „értékalapú” megközelítést. Szépen besorolnak a biztonságpolitika realista iskolájának követői közé, de csak erre az egyetlen esetre, hiszen – lassacskán formálódó értékalapú álláspontjuk szerint – barátok között mindegy, kinek a zászlóját lengeti a szél Grönlandon. Plusz, az új amerikai elnök nem beteg, ragyogó egészségnek örvend, amit előremutató kezdeményezései is bizonyítanak, hiszen több tucat, biztonságpolitika terén képzetlenebb elődjének eszébe sem jutottak ezek a nemzetközi biztonságot és stabilitást erősítő lépések.
Sőt, ki fog derülni, hogy Donald Trump még ki is felejtett olyan területeket az Európai Unióban, melyek amerikai ellenőrzés alatt sokkal hatékonyabban használnák közös céljaink elérését – az agresszív Oroszország részéről az EU-t veszélyeztető kihívások kezelését. Az EU szakértői vélhetően már megkezdték ezen, nekünk, európaiaknak egyébként is csak felesleges terhet jelentő, az Egyesült Államok által sokkal hatékonyabban hasznosítható területek összeírását. A listát Ursula von der Leyen vélhetően első washingtoni látogatása során adja majd át ünnepélyesen Trump elnöknek.
A minden agresszor ellen élenjáró baltiak két, később eldöntendő opcióban gondolkodnak: 1.) Minden katonai erejüket átadják Dániának az önvédelemhez. 2.) Előrelátóan felajánlják, hogy ők együtt legyenek az USA 52. állama, hiszen közelsége miatt jobban hasznosítható a területük Oroszország ellen, mint Grönland. A második opció mellett szól, hogy jobb egy ilyen lépést ma javasolni, mint négy év múlva fogcsikorgatva lenyelni.
A csapatai ukrajnai alkalmazását lebegtető Macron francia elnök dilemma helyzet elé került. Vagy Dánia megsegítésére diszlokálja át ezen erőket, vagy tartalékolja őket Kanada francia nyelvű és francia érzelmű Québec tartományának védelmére, ha ad egy kicsit is magára az ukrajnai nagy vehemencia után.
„Ne zavarjon bennünket, hogy az EU elit tagjai az elmúlt években egy nem izolált, hanem inkább általuk fűtött európai háborúval zombivá tettek 430 millió európait, és évtizedekre szétverték Eurázsia (EU + posztszovjet térség) természetes és évtizedek alatt létrehozott gazdasági, kereskedelmi, energetikai és humán alrendszereit. Ez volt a tanulási folyamat ára egy ideológia vezérelt, s nem a 27 EU tagállam érdekeit és céljait szolgáló politikusi gárda számára”
Ahogy ez a brüsszeli elit elfogadhatónak tartotta, hogy EU-n kívüli ország elzárja uniós tagországok kőolaj- majd földgáz importját, és a vitában a külső szereplő oldalára állt minden érvényes uniós energetikai irányelv és szabály ellenére, ugyanúgy ez az elit képes lesz kezelni Dánia (és Kanada, Panama) problémáját is. Ez az elit nagyszerű képességekkel rendelkezik, hogy ugyanazon nemzetközi történéseket más-más elvek, szabályok szerint kezelje, attól függően, mely nemzetközi szereplő áll az adott – egyébként ugyanúgy államok szuverenitását megkérdőjelező – lépés mögött.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2025 - #moszkvater
HandaBandy says:
A szarkazmus sokszor segít.
Most is.
Kivéve persze a gyevi bírót.
csakafidesz says:
Érdekek.. Nos tényleg, ha ránézünk a térképre, és azonos színnel befestjük a három északi részt: Alaszka – Kanada – Grönland akkor méretében és súlyában azonos területet kapunk, mint Oroszország északi része. Ez a mai olvadó jéghegyek és mélytengeri bányászat világában nagyon fontosnak látszik. Stratégiailag pedig tökéletes felállás lenne Amerika számára. Ehhez még tegyük hozzá, hogy kb. 200 évvel korábban az Egyesült Államok minden skrupulus nélkül el is foglalhatta volna a nevezett területet, mert akkor a nemzetközi jog kevésbé zavarta az erősebbik kutyát vacsoráját. Akkoriban az adott terület értéktelennek látszott, és a stratégiai szempontok is mások voltak. Jó kérdés, hogy miért nem lehet a kérdést ma is megoldani erőből, ha a kamionvezetők az előzést ma is egyszerűen, könnyed korlátnak szorítással megoldják? Akinek nem tetszik az is félreáll. (személyes tapasztalat) Szerintem Amerika erkölcsi aggályai nem túlzottan komolyak. Eddig mindenhol alkalmazták az erőszakot, ha azt az érdekük megkívánta. A “Quod licet Iovi, non licet bovi” mondást akár be is illeszthetnék a címerükbe.
Nagyon úgy néz ki, hogy Grönland esetében tényleg erőt alkalmaznak majd, ha a dánok nem mondanak le önként és dalolva az összes jogukról.
Most már csak egyetlen kérdés marad félig nyitva. Mit lépne erre Putyin? Nos attól félek, hogy semmit. Kényszerűen lenyelné a békát.
Rennie says:
Ez a cikk zseniális, jót nevettem! …vagy nincs min nevetni?
Azon tűnődöm, hogy Trump tényleg komolyan gondolja, vagy nevelési célzattal fricskázza az EU-t, benne a dánokat (is)? Az sem volt semmi, ahogy Trudeau-t bealázta. Nagyon érdekes hónapok jönnek!
Károly Mipiusz says:
Zseniális cikk, gratulálok hozzá.
Javaslom angolra fordítani és feltenni X-re és facebookra, hogy terjeszthető legyen.