„Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van,
hanem oda, ahova majd érkezik.”

Globálissá válik a sanghaji együttműködés

2024. júl. 13.
Vendegoldal

MEGOSZTÁS

A közelmúltban az ázsiai kontinens országainak figyelme Asztanára összpontosult, ahol 2024. július 3. és 4. között rendezték meg a Sanghaji Együttműködési Szervezet Államfői Tanácsának 24. ülését. A kazahsztáni találkozó a szervezet életében meghatározó politikai, gazdasági, kulturális és humanitárius kérdések széles körét vizsgálta, és hozott az előzetes várakozásoknak megfelelő vagy attól eltérő, szokatlan eredményeket. Médiapartnerünk, az Eurázsia Központ elemzése.

Eurázsia Központ

„a tagállamok hangsúlyozzák az SCO szerepét a globális béke, biztonság és stabilitás megerősítésében, valamint egy új demokratikus, méltányos nemzetközi politikai és gazdasági rend kialakításában” #moszkvater

„a tagállamok hangsúlyozzák az SCO szerepét a globális béke, biztonság és stabilitás megerősítésében, valamint egy új demokratikus, méltányos nemzetközi politikai és gazdasági rend kialakításában”
Fotó:EUROPRESS/Gavriil GRIGOROV/POOL/AFP

Az idei évig kilenc ország – Kazahsztán, India, Irán, Kína, Kirgizisztán, Pakisztán, Oroszország, Tádzsikisztán és Üzbegisztán – volt tagja a Sanghaji Együttműködési Szervezetnek (Shanghai Cooperation Organization, SCO). Az asztanai csúcstalálkozó egyik legmeghatározóbb eseménye lett, hogy Belarusz is teljeskörű tagként csatlakozott a szervezethez. Ezenkívül további „újítás” lett még a szervezet életében, hogy első alkalommal került sor SCO+ formátumú találkozóra a tagállamok, megfigyelők és párbeszéd partnerek között, valamint Antonio Guterres ENSZ-főtitkár részvételével egyfajta párbeszéd is elkezdődött más, nem regionális szervezetekkel az SCO részéről. Ezen kívül az asztanai csúcson 25, a szervezet jövőjével, valamint a szervezetben résztvevő országok gazdaságának kérdéseivel foglalkozó dokumentum aláírására is sor került, beleértve az Államfők Tanácsának – a Sanghaji Együttműködési Szervezet tagjainak – úgynevezett Asztanai Nyilatkozatát, amely szerint

„a tagállamok hangsúlyozzák az SCO szerepét a globális béke, biztonság és stabilitás megerősítésében, valamint egy új demokratikus, méltányos nemzetközi politikai és gazdasági rend kialakításában”

Az Államfők Tanácsa – az SCO tagjai – szintén elfogadta a szervezet 2035-ig tartó fejlesztési stratégiáját. A kazahsztáni csúcs további kulcsfontosságú határozatai között szerepelt még a 2025-2027 közötti a terrorizmus, a szeparatizmus és a szélsőségesség elleni küzdelemre irányuló együttműködési program és a következő öt évre szóló kábítószer-ellenes stratégia és az ahhoz kapcsolódó cselekvési program. Elfogadták továbbá a 2030-ig tartó energetikai együttműködési stratégiákat és az úgynevezett Gazdaságfejlesztési Stratégia 2030-ig szóló cselekvési tervét is.

„A fenti eredményekből az is kiolvasható, hogy az asztanai csúcstalálkozó egyik elsődleges témája a regionális biztonság, a terrorizmus, a szélsőségesség és más biztonsági fenyegetések elleni küzdelem stratégiai kérdései voltak”

Ugyanakkor a gazdasági együttműködések jövőbeli kérdései is hangsúlyos szerepet kaptak az ülésen. A csúcstalálkozó során a résztvevők megvizsgálták a tagállamok közötti kereskedelmi, befektetési és infrastruktúra-fejlesztés lehetőségek fokozásának módjait és feltételeit.

„Az asztanai csúcstalálkozó talán legmeghatározóbb politikai következménye, hogy az szervezet által lefedett témák köre regionálisról globálisra változott”

Ez azt mutatja, hogy a szervezet hozzájárulása bővült, és a meghozott döntések valószínűleg befolyásolják a jövőben a globális napirendet, beleértve a környezetvédelmi, gazdasági és energetikai területeket is. Ezen kívül a csúcstalálkozó légköréből és az ott tett kijelentésekből is érezhető volt, hogy a szervezet nyitottságát fejezte ki minden olyan ország számára, amely hozzá kíván járulni az SCO Chartában meghatározott alapelvek megvalósításához. Belarusz mellett további öt ország, köztük Banglades, Laosz és Katar mutatott érdeklődést a szervezet teljes jogú tagsága iránt.

„Kazahsztán betöltött soros elnökségének legmeghatározóbb előnye a szervezet többi résztvevő országával történő gazdasági együttműködés bővítése volt”

A szervezetben betöltött vezetői szerep Asztana számára elősegítette a tagországokkal folytatott kereskedelmi, befektetési és fejlesztési kapcsolatok kiszélesítését, valamint az új piacokhoz való hozzáférést. A kazah elnökség másik fontos szempontja a kultúra, az oktatás, a tudomány és a turizmus terén való együttműködések széleskörű erősítése lett a tudományos és diákcsereprogramok megszervezése által.

Az ukrajnai katonai konfliktus 2022-es kirobbanását követően jelentős változásoknak vagyunk tanúi a globális folyamatokban. Ezek a változások magukban foglalják az alternatív közlekedési folyosók fejlesztését, új energiaszállítási útvonalak kialakítását, a kialakuló partnerkapcsolatok megerősítését, valamint a gazdasági alappillérek megváltozását. Ezen események következményeinek dinamikája különösen szembetűnő volt a kazahsztáni csúcstalálkozóján.

„Az asztanai csúcs során ugyanakkor jellemzőek voltak a bilaterális kérdésekben történő egyeztetések is”

India és Kína külügyminisztereinek találkozója során megvitatták a Kelet-Ladakh-i helyzetet a kétoldalú kapcsolatok stabilizálása érdekében. Vlagyimir Putyin orosz elnök külön folytatott személyes találkozót Recep Erdogan török elnökkel, akivel olyan kérdésekről folytatott egyeztetéseket, mint a szíriai helyzet, az ukrajnai válság vagy a fekete-tengeri gabonaexport kérdése. Ugyanakkor az említett találkozókon kívül más fontos bilaterális eseményre, döntésekre és javaslatokra is sor került. Például Azerbajdzsán és Kína nyilatkozatot fogadott el a stratégiai partnerségről, a türkmén Khalk Maslakhaty elnöke pedig egy Afganisztánon áthaladó gázvezeték építését javasolta.

„A sanghajiak 24. csúcstalálkozója nemcsak a szervezet, hanem a globális erőviszonyok megváltozásában, valamint a világgazdasági folyamatok jövőjének a szempontjából is kulcsfontosságú esemény volt, amely rávilágított a globális vezetői szerepeknek az újraelosztását, és a jövőbeli eurázsiai folyamatok alakítását érintő kérdésekre”

Kulcsfontosságú nyilatkozatok, kétoldalú megállapodások, új stratégiai kapcsolatok létrejötte, valamint az Asztanai deklaráció elfogadása mellett fontos kiemelni, hogy a szervezet támogatását fejezte ki az ENSZ-reformmal kapcsolatban, valamint a közös célnak az ENSZ-nek, mint a globális biztonságot biztosító és felügyelő fő intézménynek, a 21. század kihívásaival szembenézni való képességének megerősítését nevezte meg. Ez a nyilatkozat pedig arra enged következtetni, hogy egy olyan szervezet, melynek a tagjai között olyan országok vannak, mint Kína és Oroszország – akik nélkül bármilyen globális gazdasági vagy politikai folyamat meghozatala és végrehajtása lehetetlen – azt jelzi, hogy a világban zajló forró és hideg háborúk ellenére Moszkva és Peking nem leváltani, hanem megreformálni szeretné a globális folyamatokat felügyelő intézményeket. A csúcstalálkozó végén Asztana átadta Pekingnek a szervezet soros elnöki tisztségét.

A gyorselemzést készítette: Veres Szabolcs

(Az írás eredetileg az eurasiacenter.hu portálon jelent meg, itt olvasható.)

MEGOSZTÁS

Vendegoldal
Más oldalaktól kapott tartalom.

Hozzászólások kikapcsolva

    KAPCSOLODÓ CIKKEK

    LEGUTÓBBI CIKKEK

    CÍMKÉK