Eurázsia Központ
„a tagállamok hangsúlyozzák az SCO szerepét a globális béke, biztonság és stabilitás megerősítésében, valamint egy új demokratikus, méltányos nemzetközi politikai és gazdasági rend kialakításában”
Fotó:EUROPRESS/Gavriil GRIGOROV/POOL/AFP
Az idei évig kilenc ország – Kazahsztán, India, Irán, Kína, Kirgizisztán, Pakisztán, Oroszország, Tádzsikisztán és Üzbegisztán – volt tagja a Sanghaji Együttműködési Szervezetnek (Shanghai Cooperation Organization, SCO). Az asztanai csúcstalálkozó egyik legmeghatározóbb eseménye lett, hogy Belarusz is teljeskörű tagként csatlakozott a szervezethez. Ezenkívül további „újítás” lett még a szervezet életében, hogy első alkalommal került sor SCO+ formátumú találkozóra a tagállamok, megfigyelők és párbeszéd partnerek között, valamint Antonio Guterres ENSZ-főtitkár részvételével egyfajta párbeszéd is elkezdődött más, nem regionális szervezetekkel az SCO részéről. Ezen kívül az asztanai csúcson 25, a szervezet jövőjével, valamint a szervezetben résztvevő országok gazdaságának kérdéseivel foglalkozó dokumentum aláírására is sor került, beleértve az Államfők Tanácsának – a Sanghaji Együttműködési Szervezet tagjainak – úgynevezett Asztanai Nyilatkozatát, amely szerint
„a tagállamok hangsúlyozzák az SCO szerepét a globális béke, biztonság és stabilitás megerősítésében, valamint egy új demokratikus, méltányos nemzetközi politikai és gazdasági rend kialakításában”
Az Államfők Tanácsa – az SCO tagjai – szintén elfogadta a szervezet 2035-ig tartó fejlesztési stratégiáját. A kazahsztáni csúcs további kulcsfontosságú határozatai között szerepelt még a 2025-2027 közötti a terrorizmus, a szeparatizmus és a szélsőségesség elleni küzdelemre irányuló együttműködési program és a következő öt évre szóló kábítószer-ellenes stratégia és az ahhoz kapcsolódó cselekvési program. Elfogadták továbbá a 2030-ig tartó energetikai együttműködési stratégiákat és az úgynevezett Gazdaságfejlesztési Stratégia 2030-ig szóló cselekvési tervét is.
„A fenti eredményekből az is kiolvasható, hogy az asztanai csúcstalálkozó egyik elsődleges témája a regionális biztonság, a terrorizmus, a szélsőségesség és más biztonsági fenyegetések elleni küzdelem stratégiai kérdései voltak”
Ugyanakkor a gazdasági együttműködések jövőbeli kérdései is hangsúlyos szerepet kaptak az ülésen. A csúcstalálkozó során a résztvevők megvizsgálták a tagállamok közötti kereskedelmi, befektetési és infrastruktúra-fejlesztés lehetőségek fokozásának módjait és feltételeit.
„Az asztanai csúcstalálkozó talán legmeghatározóbb politikai következménye, hogy az szervezet által lefedett témák köre regionálisról globálisra változott”
Ez azt mutatja, hogy a szervezet hozzájárulása bővült, és a meghozott döntések valószínűleg befolyásolják a jövőben a globális napirendet, beleértve a környezetvédelmi, gazdasági és energetikai területeket is. Ezen kívül a csúcstalálkozó légköréből és az ott tett kijelentésekből is érezhető volt, hogy a szervezet nyitottságát fejezte ki minden olyan ország számára, amely hozzá kíván járulni az SCO Chartában meghatározott alapelvek megvalósításához. Belarusz mellett további öt ország, köztük Banglades, Laosz és Katar mutatott érdeklődést a szervezet teljes jogú tagsága iránt.
„Kazahsztán betöltött soros elnökségének legmeghatározóbb előnye a szervezet többi résztvevő országával történő gazdasági együttműködés bővítése volt”
A szervezetben betöltött vezetői szerep Asztana számára elősegítette a tagországokkal folytatott kereskedelmi, befektetési és fejlesztési kapcsolatok kiszélesítését, valamint az új piacokhoz való hozzáférést. A kazah elnökség másik fontos szempontja a kultúra, az oktatás, a tudomány és a turizmus terén való együttműködések széleskörű erősítése lett a tudományos és diákcsereprogramok megszervezése által.
Az ukrajnai katonai konfliktus 2022-es kirobbanását követően jelentős változásoknak vagyunk tanúi a globális folyamatokban. Ezek a változások magukban foglalják az alternatív közlekedési folyosók fejlesztését, új energiaszállítási útvonalak kialakítását, a kialakuló partnerkapcsolatok megerősítését, valamint a gazdasági alappillérek megváltozását. Ezen események következményeinek dinamikája különösen szembetűnő volt a kazahsztáni csúcstalálkozóján.
„Az asztanai csúcs során ugyanakkor jellemzőek voltak a bilaterális kérdésekben történő egyeztetések is”
India és Kína külügyminisztereinek találkozója során megvitatták a Kelet-Ladakh-i helyzetet a kétoldalú kapcsolatok stabilizálása érdekében. Vlagyimir Putyin orosz elnök külön folytatott személyes találkozót Recep Erdogan török elnökkel, akivel olyan kérdésekről folytatott egyeztetéseket, mint a szíriai helyzet, az ukrajnai válság vagy a fekete-tengeri gabonaexport kérdése. Ugyanakkor az említett találkozókon kívül más fontos bilaterális eseményre, döntésekre és javaslatokra is sor került. Például Azerbajdzsán és Kína nyilatkozatot fogadott el a stratégiai partnerségről, a türkmén Khalk Maslakhaty elnöke pedig egy Afganisztánon áthaladó gázvezeték építését javasolta.
„A sanghajiak 24. csúcstalálkozója nemcsak a szervezet, hanem a globális erőviszonyok megváltozásában, valamint a világgazdasági folyamatok jövőjének a szempontjából is kulcsfontosságú esemény volt, amely rávilágított a globális vezetői szerepeknek az újraelosztását, és a jövőbeli eurázsiai folyamatok alakítását érintő kérdésekre”
Kulcsfontosságú nyilatkozatok, kétoldalú megállapodások, új stratégiai kapcsolatok létrejötte, valamint az Asztanai deklaráció elfogadása mellett fontos kiemelni, hogy a szervezet támogatását fejezte ki az ENSZ-reformmal kapcsolatban, valamint a közös célnak az ENSZ-nek, mint a globális biztonságot biztosító és felügyelő fő intézménynek, a 21. század kihívásaival szembenézni való képességének megerősítését nevezte meg. Ez a nyilatkozat pedig arra enged következtetni, hogy egy olyan szervezet, melynek a tagjai között olyan országok vannak, mint Kína és Oroszország – akik nélkül bármilyen globális gazdasági vagy politikai folyamat meghozatala és végrehajtása lehetetlen – azt jelzi, hogy a világban zajló forró és hideg háborúk ellenére Moszkva és Peking nem leváltani, hanem megreformálni szeretné a globális folyamatokat felügyelő intézményeket. A csúcstalálkozó végén Asztana átadta Pekingnek a szervezet soros elnöki tisztségét.
A gyorselemzést készítette: Veres Szabolcs
(Az írás eredetileg az eurasiacenter.hu portálon jelent meg, itt olvasható.)
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2025 - #moszkvater