//Gazdagok és szegények
„A posztszovjet térségben Oroszország az éllovas, de majdnem 10 ezer dollár/fővel még csak közelít a magas jövedelműek csoportjához” #moszkvater

Gazdagok és szegények

MEGOSZTÁS

Hogyan élünk? Mekkora a lemaradásunk a fejlett Nyugattal szemben? Megnéztük, hol helyezkedik el az egy főre eső nemzeti jövedelmek alapján a világ rangsorában Közép-Európa, Kelet-Európa és Balkán? Lássuk, miről mesélnek a számok!

„A posztszovjet térségben Oroszország az éllovas, de majdnem 10 ezer dollár/fővel még csak közelít a magas jövedelműek csoportjához” #moszkvater
„A posztszovjet térségben Oroszország az éllovas, de majdnem 10 ezer dollár/fővel még csak közelít a magas jövedelműek csoportjához”
Fotó:EUROPRESS/Alexandr Kryazhev/Sputnik

Megfogta a jövedelmek növekedését a koronavírus-járvány, az arányokon azonban nem változtatott. Jó esetben legfeljebb néhány ország, köztük Kína javíthat a pozícióin.

„Peking célja, hogy miután már a világ legnagyobb gazdaságává vált, 2023-ra átlépje a 12 ezer dolláros határt, és ezzel belépjen azon országok sorába, ahol magas az egy főre eső átlagos bruttó jövedelem”

Ez reálisnak is tűnik, hiszen Kína két éve még 8 ezer dollárnál járt, míg a jelenlegi mutatója már 10 ezer dollár. A szint meglépéséhez a járvány hatékony kezelése mellett „mindössze” az kell, hogy a gazdaság és a jövedelmek növekedése szinkronban legyen egymással.

Az IMF és a Világbank kutatói az egy főre jutó nemzeti jövedelmet, vagyis a GNI-t veszik figyelembe a besorolásoknál. A bruttó nemzeti jövedelmet a bruttó hazai össztermékből (GDP) számolják vissza úgy, hogy figyelembe veszik a vendégmunkások utalásait, a külföldi tulajdonosok jövedelmét, valamint a hozzájuk kötődő termelési és importadókat. A GNI tulajdonképpen az itthon ténylegesen elkölthető jövedelmet mutatja, hiszen a GDP-vel ellentétben nem veszi figyelembe az itthon megtermelt, de a külföldi tulajdonosok által innen kivitt jövedelmet.

„Ez alapján négy kategóriába – alacsony, alsó és felső közepes, valamint magas jövedelmű – sorolják az országokat”

A legszegényebbek csoportjába az országok 17 százaléka tartozik, méghozzá azok, ahol egy főre jutó éves jövedelem 1036 dollár alatt van. A második, az alsó középkategória értékhatára 1036 és 4045 dollár között van, míg a felső középkategória országai 4046 és 12 535 dollár között mozognak. E fölött kezdődik a magas jövedelmű országok csoportja, amelyen belül óriási a szórás, hiszen éppen csak befér ide Románia, míg a ranglistát vezető Luxemburgban az egy főre eső jövedelem 115 ezer dollár. De még a „csak” 17. és 21. Németország (47 ezer dollár) és Franciaország (42 ezer dollár) is messze közép- és Kelet-Európa előtt jár.

„Sokan gondolhatják, ám nem igaz, hogy az Egyesült Államok (62 869 dollár) – 2007-ben még „csak” 46 ezer dollárnál járt – lenne a leggazdagabb ország”

Megelőzi többek között Svájc, Norvégia, Írország és Szingapúr is. Ráadásul Amerika helyzete azonban ennél is rosszabb lehet, ha a jólétet a vásárlóerő-paritásra építve kívánjuk mérni. Ráadásul annak ismeretében, hogy az USA az egyik legegyenlőtlenebb gazdaság a gazdag országok között, biztonsággal feltételezhetjük, hogy az Egyesült Államok egy főre jutó jövedelme túlbecsüli az amerikai állampolgárok nagy többségének életszínvonalát. Ne felejtsük, hogy az amerikai társadalom alsó felének reáljövedelmei egyáltalán nem is nőttek az elmúlt évtizedekben.

„Az EU-ban már csak egyetlen tagállam, Bulgária (9826 dollár) nem számít magas jövedelmű országnak. A közép-európaiak és a nyugat-balkániak a „gazdagok” csoportjába, míg a Balkán keleti része és posztszovjet térség a két közepes, Tádzsikisztán pedig a legszegényebb országok kategóriájába tartozik”

A régió uniós országai között Magyarország (16 140 dollár/fő) nagyjából Lengyelországgal (15 200 dollár/fő) egy szinten a középmezőnyben van. A másik két visegrádi, Szlovákia (19 320 dollár/fő) és Csehország (22 ezer dollár/fő) jóval előttük jár. Ugyanígy előttünk járnak a balti országok, Észtország (22 985 dollár), Litvánia (19 883 dollár), Lettország (17 231 dollár). A Nyugat-Balkánon Szlovénia 25 ezer dollárnál tart, míg Horvátország 14 ezernél. Kelet felé haladva csökkennek a számok, hiszen Szerbia (7500 dollár), Macedónia (8 ezer dollár), Észak-Macedónia (6 ezer dollár), Bosznia-Hercegovina (5700 dollár) már a közepes kategória középmutatóival bír.

„A posztszovjet térségben Oroszország az éllovas, de majdnem 10 ezer dollár/fővel még csak közelít a magas jövedelműek csoportjához”

Kazahsztán az évi 8 781, Belaruszban a 6 133 dollárjával követi, míg a négyezresek csoportjában ott van Örményország, Azerbajdzsán és Moldova. Ukrajnában az egy főre eső éves jövedelem (3 424 dollár) ezen országoké alatt van. Ukrajnánál rosszabb mutatókkal a posztszovjet térségben csak Üzbegisztán (1760 dollár), Kirgizisztán (1150 dollár) és Tádzsikisztán (833 dollár) rendelkezik, míg Türkmenisztán adatai nem megbízhatóak.

Ezt mondják a számok, vessék össze a zsebükkel, a tapasztalataikkal!

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.