//Fogy a grecska és a makaróni
A Kínával 4250 kilométer hosszan határos Oroszországban ezidáig mindössze 63 fertőzést jelentettek #moszkvater

Fogy a grecska és a makaróni

Heti tükör. Putyin lépését szkeptikus nyugalommal fogadták az oroszok, az olaj árának zuhanása és a koronavírus miatt azonban ugyancsak aggódnak. Legalábbis erről árulkodnak a boltok ürülő polcai.

A Kínával 4250 kilométer hosszan határos Oroszországban ezidáig mindössze 63 fertőzést jelentettek #moszkvater
A Kínával 4250 kilométer hosszan határos Oroszországban ezidáig mindössze 63 fertőzést jelentettek
Fotó:EUROPRESS/Vitaliy Belousov / Sputnik

Az orosz politikai elit az elmúlt héten ismét meglepte a világot, de sokat látott saját választóit is. Az első női űrhajós ismét hallatott magáról, és a hatalmi párt képviselőjeként maradásra kérte Vlagyimir Putyint. Aki végül igent mondott eddigi ciklusainak lenullázására, ha ezt az Alkotmánybíróság is helyesnek látja. Nem akármilyen bejelentés, ám mégsem ennek a taglalásával kezdjük.

„Az orosz boltok polcairól hirtelen eltűnt a grécska, azaz a hajdina, a makaróni, a cukor és a WC-papír. Az oroszoknak két nyomós okuk is van arra, hogy bespájzoljanak. Az egyik a rubel újabb esése nyomán várható áremelkedés a koronavírus”

Pedig a Kínával 4250 kilométer hosszan határos Oroszországban ezidáig mindössze 93 fertőzést jelentettek. A hatóságok tényleg jóval korábban léptek, lezárták a kínai határt, majd megtiltották a beutazást Iránból, most már zárva a határ Norvégia, Lengyelország és Belarusz felé is, az Európai Unióból is ritkítják a repülőjáratokat, leáll a vonatközlekedés Ukrajna és Moldova felé, ám lényegében senki nem hiszi el, hogy Oroszországban nem lesz járvány. Mint ahogy azt sem, hogy nem emelkedik a grécska ára, mint 2014-ben. Pánik nincs, még a foci bajnokság is folyik, mégpedig nézőkkel, a polcok azonban ürülnek. Igazolva, hogy mennyire hisznek az oroszok a hatalom ígéreteiben. Ismerőseim azt sem nagyon hiszik, hogy csak ennyi fertőzött van, abba pedig belegondolni sem nagyon szeretnének, hogyan birkózik meg az orosz egészségügyi rendszer egy komoly járvánnyal. Persze van, aki nem aggódik ennyire. Oleg barátom például csak annyit jegyez meg, hogy titkolóznak, tudjuk, de ha a háborút kibírtuk, ezzel sem lesz baj!

„A sokat látott oroszokat nem nagyon rázta meg az sem, hogy Vlagyimir Putyin akár 2036-ig is elnök maradhat”

Az átlagpolgárok egy része még meg is nyugodott, hiszen a nagy változásokból még soha nem jött ki jól, így aztán nem érdekli, hogy 2036-ra Putyin már 80 év fölött jár majd. No, meg megjegyzik azt is, hogy azt még meg is kell élni. De alighanem nem lepődnének meg már azon sem, ha az elnök 2024-ig mégis meggondolná magát. Egyáltalán nem veszik készpénznek az orosz elemzők sem, hogy Putyin biztosan marad. A legtöbb politológus szerint egyelőre csak az biztos, hogy Putyin dönt a jövőjéről, a játszma pedig folytatódik.

„A külföldi lapok elemzői erős szkepticizmussal fogadták Putyin beláthatatlan ideig elhúzódható elnökségének a hírét”

A dumában zajlott színjátékon és a nép felkérésére adott igenen élcelődik a francia Liberation, míg a New York Times olyan oroszokat idéz, akik nem helyeslik a döntést és Alekszej Navalnij  lehetséges lépéseit taglalják. Ez utóbbinak persze semmi jelentősége nincs, legfeljebb a Nyugat vágyairól ad újabb megerősítést. Mások orosz elemzőket idéznek, így példáaul a már említett Liberatin Tatyjana Sztanovaját, aki szerint az egész színjáték csupán arról szól, hogy Putyin még nem látja elérkezettnek az időt a háttérbe húzódás bejelentésére. A The Wall Street Journal is látja, hogy Putyin nem léphet le a Kremlből csak úgy, azonban eljátszadozik a 2036 gondolatával. Mint a szerző megjegyzi, a most 67 éves Putyin ekkor már 83 éves lesz. Arról egy szót sem ejt, hogy hány éves is jelenleg a két legesélyesebb amerikai elnökjelölt. Talán, jobb is.

Miközben dúl a hasábokon a „kemlinológia”, a sok okos okfejtés mellett a legeredetibb gondolattal talán az orosz elit egyik leginkább konzervatív gondolkodású alakja, Konsztantyin Malofejev állt elő.

„Az amerikai szankciók alatt álló üzletember jó dolognak nevezte a most Oroszországban lévő kvázi monarchiát”

A Kremlhez közelálló, saját tévécsatornát működtető jobboldali Malofejev már jó ideje hangoztatja, hogy vissza kellene állítani a cári rendszert. „Soha ilyen közel nem álltam az álmaim teljesüléséhez. Ha imperátornak hívnánk (Putyint), és nem elnöknek, az Alkotmányt sem nagyon kellene megváltoztatni” – kommentálta a befolyásos konzervatív üzletember a napokban történteket a New York Timesnak.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.