Szablya címmel a legnépszerűbb szerb színészek főszereplésével készült nyolcrészes sorozat Szerbia 21 évvel ezelőtt meggyilkolt miniszterelnökéről, Zoran Gyingyicsről (Đinđić), és az ellene elkövetett merénylet utáni eseményekről. A szerbiai közszolgálati televízió elhalasztotta a sorozat bemutatását.

Vajdaság Ma

A tervek szerint március elején vetítette volna a szerbiai közszolgálati televízió (RTS) a sorozat első részét, ám a bemutatót egy későbbi, nem pontosított időpontra halasztották. Az indoklás szerint azért, mert a sorozat meghívást kapott egy rangos fesztiválra, a szabályok értelmében pedig a fesztiválon történő részvétel előtt nem mutathatják be a hazai közönségnek. Az RTS közleménye szerint

„a Gyingyics elleni merényletről szóló politikai thriller az első bejelentések után nagy érdeklődést váltott ki az európai televíziós társaságok, valamint a világ legnagyobb film forgalmazói körében”

Zoran Gyingyics volt Szerbia első, demokratikusan megválasztott miniszterelnöke, akit 2003. március 12-én fényes nappal lőttek le Belgrádban, a szerb kormány épülete előtt. A kabinet háromnapos gyászt hirdetett, valamint rendkívüli állapotot rendelt el, amely április 22-ig tartott. Hosszan tartó rendőrségi akció keretében – amely a Szablya fedőnevet viselte, erről kapta a címét a sorozat is – több tucat gyanúsítottat fogtak el, végül 2007-ben egy különleges rendőri egység, és egy akkoriban befolyásos belgrádi maffiacsoport 44 tagját összesen 378 év börtönre ítéltek a gyilkossággal összefüggésben.

„A történtek politikai hátterére azonban azóta sem derült fény, a merénylet megrendelői a mai napig szabadlábon vannak”

A Szablya című sorozat rendezője, Vladimir Tagić a sorozat sajtóvetítésén arról beszélt, hogy 21 év megfelelő távlatot biztosít arra, hogy a tragikus eseményt kellő számú bizonyítékkal alátámasztva sorozat formájában mutassák be a nagyközönségnek. „Valószínűleg Zoran Gyingyics korunk legjelentősebb politikai alakja, ez az esemény pedig egészen bizonyosan töréspontot jelent a szerb társadalomban, és nagyon jól bemutatja, milyenek voltunk mi a kilencvenes években, majd a kétezres évek elején, és milyenek vagyunk ma” – magyarázta.

A főbb szerepekben Dragan Mićanović, Miloš Timotijević, Sergej Trifunović, Milica Gojković, Ljubomir Bandović, Fedja Štukan és Tihana Lazović láthatók.

(A cikk eredetileg a Vajdaság MA portálon jelent meg.)

♦

Ki volt Zoran Gyingyics? A 2013. március 12-én orvlövészek által meggyilkolt Zoran Gyingyics a kommunista rezsim kitartó bírálójaként meghatározó szerepet játszott az ország demokratizálásában és Szlobodan Milosevics volt jugoszláv elnök hatalmának megdöntésében. A kommunista hatalommal szembeszálló, hasonló gondolkodású társaival együtt Gyingyics 1989-ben többedmagával alapította a Demokrata Pártot (DS), s egy évvel később a párt végrehajtó bizottságának elnöke lett. 1994-ben a párt elnöke lett, ekkortól gyakran hangoztatott nacionalista nézeteket. Több alkalommal megválasztották parlamenti képviselőnek. 1996-ban pártja megnyerte a belgrádi helyhatósági választásokat, a Milosevics vezette kormányzat azonban nem akarta elismerni a győzelmét. Ekkor több tízezres békés tiltakozó tüntetéseket szerveztek Gyingyics támogatására, s a közvélemény nyomására 1997-ben mégis kinevezték polgármesterré.

„Ő lett a város első nem kommunista polgármestere a második világháború után”

A diktatórikus uralommal szembeszálló Szövetség a változásokért nevű mozgalomnak, majd a rezsimet megdöntő Szerbiai Demokratikus Ellenzéknek (DOS) vezéralakja volt. 1999-ben a belgrádi hadbíróság vizsgálatot indított ellene, amiért a NATO légi hadjárata idején megtagadta a behívó parancsot. A katonai bíróság elutasította a vádemelést.

A Demokrata Párt volt a kezdeményezője a 2000-es, Slobodan Milosevics jugoszláv elnök elleni tiltakozó megmozdulásoknak, és az egyesült ellenzék végül 2000. október 5-én megdöntötte a politikus hatalmát, majd 2001 januárjában Zoran Gyingyicset miniszterelnökké választották.

„A politikus valamivel több mint két évig vezethette az országot, ez idő alatt kezdeményezte az európai integráció megindítását, valamint számos gyökeres változást indított el a gazdaság és a szociális ellátás területén, illetve kijelentette, hogy rendezni kell Koszovó státusát”

Zoran Gyingyics halálát követően a Demokrata Párt a kormánykoalíció részeként további kilenc évig vezette az országot, 2012-ben azonban ellenzékbe szorult az egykor Milosevics által vezetett Szerbiai Szocialista Párttal (SPS), valamint a Szerb Radikális Pártból kivált Szerb Haladó Párttal (SNS) szemben. Az országot azóta is ez a koalíció vezeti, miközben a Demokrata Párt számos kis pártra szakadt, amelyek mindegyike a fennmaradásért küzd.

„Zoran Gyingyics 1952. augusztus 1-jén született a boszniai-horvát határ mentén”

Édesapja katonatiszt volt, családja állandóan változtatta lakhelyét, ezért Gyingyics már fiatalon megismerte az országot, a hajdani titói Jugoszlávia sokszínű társadalmát és népeit. Mint az MTI összeállításából kiderül, 1970-ben érettségizett egy belgrádi gimnáziumban, 1974-ben diplomázott a belgrádi egyetem filozófia karán.

„Már az egyetemi évek alatt állandó összetűzésben állt a kommunista párti egyetemi vezetéssel. 1974-ben egy diákmozgalom szervezéséért néhány hónapos börtönre ítélték”

Egyetemi tanulmányait Németországban, Konstanz város egyetemén folytatta, ahol Jürgen Habermas tanítványaként társadalmi kritika elméletből írta disszertációját. Visszatérve Szerbiába az újvidéki egyetemen filozófiát tanított, munkatársa volt a belgrádi társadalomtudományi intézetnek.

„A szerb kormányfő elvbarátai és szövetségesei tettrekészségét, éleslátását, gyors gondolkodását, pragmatizmusát és legendás szervezőkészségét dicsérték. Nyugaton a szerbiai demokrácia szimbólumának tartották, aki a legnagyobb kockázatot azzal vállalta, hogy 2001. június 28-án kiadta a hágai Nemzetközi Törvényszéknek Szlobodan Milosevicset”

A sikeres merénylet előtt nem sokkal, február 21-én már az életére törtek. A szerb-montenegrói főváros Új Belgrád negyedében egy osztrák illetőségű kisteherautó belerohant a kormányfőt szállító gépkocsi-konvojba, de Gyingyics sofőrje az utolsó pillanatban elrántotta a kormányt, s elkerülte az ütközést. A második merénylet már sikeres volt. Gyingyiccsel két golyó végzett március 12-én, mikor a szerb kormányzat épülete előtt kiszállt autójából.