//Feszültség Amerika és Ukrajna viszonyában
„A két említett példa azonban csak egy-egy a Kijev és Washington feszült viszonyát jelző epizódok sorában” #moszkvater

Feszültség Amerika és Ukrajna viszonyában

MEGOSZTÁS

A mézesheteknek már rég vége. A Nyugat kimondva kimondatlanul csalódott, amiért Ukrajna a fronton egy ideje már nem képes teljesíteni az elvárásokat, míg Kijev a támogatások elmaradása miatt méltatlankodik. A kudarcok közepette elő-előkerül a továbbra is aggályos ukrán korrupció és a demokrácia gyengeségének problémája. Közben az Elnöki Iroda mind nagyobb veszélyt lát a Nyugatban a Zelenszkij fémjelezte kör hatalmára. Kiéleződött a viszony a Nyugat és az ukrán vezetés között.

„A két említett példa azonban csak egy-egy a Kijev és Washington feszült viszonyát jelző epizódok sorában” #moszkvater
„A két említett példa azonban csak egy-egy a Kijev és Washington feszült viszonyát jelző epizódok sorában”
Fotó:EUROPRESS/Mandel NGAN/AFP

Zelenszkij és az Egyesült Államok viszonya tavaly nyáron, a NATO vilniusi csúcstalálkozóján roppant meg először látványosan. Kiderült, hogy a Nyugat nem úgy ugrál, ahogy Kijevben szeretnék. Oszlik a rózsaszín köd, és előtérbe kerülnek az érdekek, amelyek néha már nyíltan szembe mennek Ukrajna céljaival. Egyértelműen kiderült ez a lehetséges NATO-tagság kapcsán, ráadásul csak mélyítette az ellentéteket, hogy Joe Blinken nehezen viselte a csalódott Zelenszkij hisztijét.

„Most, az újabb csúcstalálkozó előtt Washington már előre figyelmeztette az ukrán vezetést, hogy fel se vesse a gyors csatlakozás kérdését”

Ez teljesen érthető, hiszen egyrészről meg kell mutatni, hogy ki fújja a passzátszelet, másrészről a tagság felvetése csak elrontaná az ünnepi hangulatot – 75 éves a NATO -, és a felszínre hozná a belső ellentéteket. Ez pedig a világ jelenlegi kiélezett helyzetében aligha hiányzik az atlanti közösségnek. Ezért aztán a The Telegraph szerint néhány NATO-tag, egészen pontosan az Egyesült Államok és Németország óva int attól, hogy az észak-atlanti szövetség konkrét határidőt ajánljon Ukrajnának a csatlakozásra. Mint a brit lap megjegyzi, ez a döntés csalódást fog okozni Volodimir Zelenszkijnek, akit több ország vezetője is figyelmeztetett arra, hogy ne követeljen „lehetetlent” a NATO-tól. A lap szövetségi forrásokat idézett, amelyek szerint

„Zelenszkijt arra kérték, hogy ne gyakoroljon nyomást a NATO-tagokra Ukrajna szövetséghez csatlakozásának kérdésében”

Washington nagyon szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy Ukrajnát még az idén közelítsék a teljes jogú NATO-tagsághoz. Mint a Telegrapf forrásai elmondták, az Egyesült Államok magabiztosabban kezeli e kérdést, mint Németország, de a Fehér Ház is aggódik az Oroszország által a szövetség többi részére jelentett fenyegetés miatt. Sokkal inkább az ukrán fegyveres erők megerősítésére összpontosítanának, hogy Kijev majd készen álljon a csatlakozásra, amikor a NATO vezetői úgy látják, hogy eljött ennek az ideje. Ezzel kapcsolatban a minap Olaf Scholz német kancellár kijelentette, hogy Ukrajna a következő 30 évben nem biztos, hogy a NATO tagja lesz.

„Tovább növeli a feszültséget, hogy nemcsak a kínai, de az amerikai elnök sem szándékozik részt venni a június 15-16-án Svájcban tartandó, Ukrajnáról szóló konferencián”

Az ukrán Elnöki Iroda ezért a Financial Times információi alapján utasította a tisztviselőket és a törvényhozókat, hogy nyilvánosan bírálják Joe Biden amerikai elnököt és kínai kollégáját, Hszi Csin-pinget.

Egy meg nem nevezett magas rangú ukrán tisztviselő szerint Zelenszkij hivatala „paranoiás” az elmúlt hónapokban, és az elnököt nemcsak a katonai helyzet tölti el mély aggodalommal, de ideges a júniusi békecsúcs sikere miatt is. Zelenszkij nem látja értelmét a fórumnak, ha azon nem vesz részt Joe Biden és Hszi Csin-ping. Jelenleg a konferenciára több mint 80 ország küldöttsége jelezte a részvételét. Zelenszkij többek szerint hibázott a konferencia dátumának erőltetésével, hiszen Washington figyelmeztette, hogy Biden esetleg nem tud részt venni rajta ezeken a napokon. Előtte Európába jön a normandiai partraszállás 80. évfordulójára – ott találkozik is Zelenszkijjel -, utána pedig a kampányával kell foglalkoznia. Ukrán források az elnök agresszív fellépését kommentálva elmondták a lapnak, aggódnak amiatt, hogy Zelenszkij lépései árthatnak a kapcsolataiknak az Egyesült Államokkal, és nem kellene megharapnia azt a kezet, amelyik eteti.

„A két említett példa azonban csak egy-egy a Kijev és Washington feszült viszonyát jelző epizódok sorában”

A felek közötti vitákat okozó kérdések között szerepel a katonai támogatások nyújtásának késlekedése, az amerikai fegyverekkel mélyen orosz területre irányuló csapások tilalma, valamint az ukrán drónok által az oroszországi olajfinomítók ellen intézett támadások bírálata. Emellett Washington elégedetlen az ukrán kormány és a katonai vezetés több tagjának lemondásával. A Financial Times azt is hangsúlyozta, hogy a két félnek eltérő elképzelései vannak arról, hogy Ukrajna hogyan érhet el győzelmet a jelenlegi konfliktusban, és hogy ez a győzelem hogyan nézhet ki. Zelenszkij érezhetően ideges amiatt, hogy az egyre romló harctéri helyzet következtében Washington esetleg úgy dönt, hogy még az amerikai választások előtt leülteti tárgyalni Ukrajnát Oroszországgal.

„Zelenszkijt az is aggasztja, hogy a központosítással minden ellenfelét sikerült a partvonalra vagy azon kívülre szorítania, és már csak a Nyugat, illetve az általa befolyásolt struktúrák jelentenek veszélyt a hatalmára”

Az ezzel kapcsolatos feszültség a Strana.ua és a Washington Post információi alapján érezhetően megnövekedett Antony Blinken közelmúltbeli kijevi látogatásán, amelynek elsődleges célja nem is a május 20. után legitimációs gondokkal küszködő Zelenszkij melletti kiállás volt. Az amerikai külügyminiszter állítólag az elnök értésére adta, hogy Washington elvárja  a korrupció elleni harc megkettőzését, és nemtetszését fejezte ki a kurrupcióval foglalkozó irodára (NABU) és különleges ügyészségre (SZAP) nehezedő hatalmi nyomás miatt. Washingtonnak nem tetszett a jó nyugati bekötöttségű, az amerikai nagykövettel a Bankova megkerülésével szoros kapcsolatban álló – szakértők szerint éppen ez volt Kubrakov „bűne” – infrastruktúráért felelős miniszter váratlan eltávolítása sem. A  tárgyaláson jelenlévők szerint a felbőszült Zelenszkij állítólag visszautasította az elvárt személyi változtatásokat, és Blinken vádjaira válaszul kifogásolta, hogy az amerikai nagykövet túlságosan szoros kapcsolatot ápol bizonyos korrupciós ügyeket feltáró aktivistával.

„Mi hiszünk magunkban, Önök azonban nem bíznak bennünk”

– írta le a kapcsolatokban megnövekedett feszültség legfőbb okát a Washington Postnak egy befolyásos ukrán csinovnyik. Egy másik tisztviselő a Financial Times-nak értékelt úgy, hogy Washington és Kijev messzebb van most egymástól, mint bármikor a háború kirobbanása óta. Ennek kapcsán elemzők megjegyzik, hogy a viták a jelenlegi helyzetben természetesek, hiszen mindkét fél ideges az utóbbi hetek orosz katonai sikerei miatt, de emellett vannak fundamentális problémák is. „Úgy tűnik, Kijevben meghibásodott a GPS” – írta le a helyzetet egy Kijevben dolgozó európai diplomata. Ehhez csak annyit tehetünk hozzá, hogy a következő hónapok nemcsak a front helyzetének, hanem Kijev és Washington viszonyának alakulása miatt is kritikusak lesznek. A feszültséget csökkentheti, ha a G7-ek olaszországi találkozójára június 13. és 15. között Európába érkező Joe Biden a várakozásoknak megfelelően aláírja Zelenszkijjel az Amerika által nyújtandó biztonsági garanciákról szóló megállapodást, és még a svájci békekonferenciára is ellátogat.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.