„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
Makronóm Intézet
„A lépéssel Ankara gyakorlatilag feladta a meddő, 2005 óta tartó várakozást az európai uniós tagságra, és geopolitikai befolyását az egyre erősödő BRICS javára fogja kamatoztatni”
Fotó:EUROPRESS/Murat CETIN MUHURDAR/Turkish Presidency Press Office/AFP
Törökország hivatalosan is kérte felvételét a feltörekvő piaci országokból álló BRICS-csoportba. Recep Tayyip Erdoğan elnök szerint a geopolitikai súlypont egyre inkább eltolódik a fejlett államoktól, Törökország pedig minden oldallal a lehető legjobb kapcsolatot kívánja ápolni a születőben lévő multipoláris világrendben. A BRICS-tagság mellett természetesen továbbra is ellátja a NATO-kötelezettségeit, amely az ország geopolitikai kulcsszerepe miatt az elmúlt esztendőkben egyre inkább felértékelődött.
Ez azonban nem csak az Észak-atlanti Szerződés vonatkozásában igaz. Az Európát és Ázsiát a szó szoros értelmében összekötő Törökország azzal, hogy csatlakozik az Oroszország, Kína, Brazília és India alapította gazdasági tömbhöz (az első, Dél-Afrikával való bővítés óta Irán, az Egyesült Arab Emírségek, Etiópia és Egyiptom is tagja), felbecsülhetetlen előnyhöz juttatja kereskedelmi vonatkozásban a BRICS-államokat. Brüsszel valóban foghatja a fejét.
„A lépéssel Ankara gyakorlatilag feladta a meddő, 2005 óta tartó várakozást az európai uniós tagságra, és geopolitikai befolyását az egyre erősödő BRICS javára fogja kamatoztatni”
Az ukrajnai háború és a szankciós politika egyre inkább perifériára sodorta Törökországot, amely a Washington által irányított európai államok nyomása ellenére nem volt hajlandó sem politikai, sem kereskedelmi blokádot hirdetni Moszkva ellen. Ugyanakkor a BRICS is – különösen Oroszország – némi távolságtartással fogadja a közeledést. A török csatlakozás már júniusban is téma volt, amikor a BRICS-külügyminiszterek Nyizsnyij Novgorodban gyűltek össze, hogy többek között az újabb bővítési lehetőségekről tárgyaljanak. A klubtagságiért sorban álló mintegy 30 nemzet között Törökország speciális helyet foglal el.
„A többi jelöltnél sokkal szorosabban működik együtt az euroatlanti közösséggel, a NATO-rendszeren belüli geopolitikai kulcspozíciója pedig nemcsak a Nyugatot tölti el némi aggodalommal, hanem a NATO-val (saját szavai szerint) de facto háborúban álló Oroszországot is”
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter akkor úgy nyilatkozott, a BRICS struktúrája nem viselné el a hirtelen és nagyarányú bővítést, ezért kiépítik az úgynevezett partnerországi rendszert. Ez egy olyan együttműködési forma, amely mintegy előszobája a csatlakozásnak – a felvételét kérő, és azt a későbbiekben valószínűleg el is nyerő ország itt ismerkedhet meg a szervezet struktúrájával, és részletes együttműködési modelljével. Az biztos, hogy Törökország nem marad húsz évig az előszobában, nem úgy, mint az EU-nál, még az is meglepő lenne, ha egy évnél tovább kellene ott lennie.
„Amennyiben a jövő hónapban még nem is fogadják el a török csatlakozási szándékot, minden bizonnyal kinyitják előtte az ajtót, és hamarosan beléphet a globális dél elitklubjába. A BRICS-nek ugyanis valóságos főnyeremény lenne a török tagság”
Egy szoros gazdasági együttműködés azzal az országgal, amely összeköti a keleti és a nyugati gazdaságokat, felbecsülhetetlen értékű a szankciókkal, protekcionista intézkedésekkel, büntetővámokkal és a globális kereskedelmi háború ígéretével sújtott időkben. Márpedig a török elnök éppen ezt kínálja, kezdve azzal, hogy az oroszországi és a közép-ázsiai földgáz-kereskedelem központjává és legfőbb elosztóhelyévé válik.
Erdoğan jó érzékkel vette észre, hogy az EU-tagság – túlzottan is pragmatikus hozzáállása miatt – végleg elúszott, ezzel egy időben azonban azt is, hogy az új, önmagát hangsúlyosan nem a G7 vagy a Nyugat ellenében definiáló (valójában a saját geopolitikai súlyát is GDP-ben mérő) gazdasági tömb falában éppen a török tégla számára van egy rés. Ahogyan fogalmazott:
„Törökország akkor válhat erős, virágzó és tekintélyes országgá, ha egyszerre javítja a kapcsolatait a Kelettel és a Nyugattal. Minden más csak árt neki”
A BRICS-csúcs az idén orosz elnökség alatt október végén lesz Kazanyban. A legfontosabb napirendi pontok a dedollarizációs törekvések és a bővítési lehetőségek lesznek. Az asztalnál vendégként ott fog ülni az az Azerbajdzsán is, amelynek a geopolitikai szerepe legalább olyan hangsúlyossá vált, mint Törökországé. Bár a bővítés kérdésében Kínának van a legerősebb szava, nem valószínű, hogy kikosarazna két ennyire fontos kérőt. Azerbajdzsán és Törökország csatlakozása gyakorlatilag biztos, a kérdés egyedül a pontos időponttal kapcsolatban merülhet fel. Brüsszel addig is előre felmérheti a várható károkat. Hhúsz év alatt nem engedte be Törökországot az Európai Unióba – a lehetőség immár végleg elúszott.
Az írást jegyezte: Révész Béla Ákos
(Az írás eredetileg a makronom.eu blogon jelent meg, itt olvasható.)
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater