„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
„Mint a Strana.ua emlékeztet arra, az ukrán katonai szakértők már korábban is elégtelennek értékelték a légvédelmi rendszer teljesítményét, és állításukat a legutóbbi támadás is alátámasztotta. Ezt lényegében a légierő parancsnoksága is elismerte”
Fotó:EUROPRESS/Roman PILIPEY/AFP
Kijevben a város központi részén, valamint a külvároshoz közelebb, a jobb parton, Nyvki közelében és Obolonyban légicsapások történtek. A polgári intézmények mellett a hatóságok megerősítették az energiaszektort célzó légicsapásokat, amit megerősít, hogy a főváros sötétbe borult.
A csapás a támadó fegyverek összetételét tekintve hasonló volt az előzőhöz – a rakétacsoport nagy részét ballisztikus rakéták, valamint hiperszonikus Cirkon rakéták alkották, amelyek közül egyet sem lőttek le. Ezúttal az oroszok lényegesen több – nyolcat a legutóbbi hárommal szemben – Cirkon rakétát használtak. A május 24-én indított támadáshoz hasonlóan a légvédelmi rendszer a kilőtt Iszkander ballisztikus rakétáknak ismét csak az egyharmadát lőtte le.
„Az ukrán fegyveres erők szerint a kilőtt rakétáknak valamivel több mint a felét – 73-ból 40-et – lőtték le. Ezúttal több drón – több mint 650 – is volt, mint az előző támadásban, és Ukrajna azt állítja, hogy közülük több mint 600-at lelőttek”
Elemzők szerint a következő hónapokban a cirkon rakéták válhatnak Oroszország elsődleges fegyverévé a támadásokban. Mint arra Valerij Romanenko ukrán repülési szakértő rámutatott, ezek közül közül egyet sem sikerült lelőni, és ez a jövőben komoly kihívás lehet az ukrán légvédelem számára. A Cirkonok hiperszonikus rakéták, amelyek a levegőből indítható Kinzsal hiperszonikus rakétákkal ellentétben földi hordozórakétákról is indíthatók, így az indítási előkészületek kevésbé észrevehetők az ukrán légvédelmi rendszer számára. A Cirkon a világ első hiperszonikus cirkálórakétája, amely saját hajtóműve segítségével képes tartós aerodinamikus repülésre a légkörben, és ott manőverezni. A rakéta akár kilencszeres hangsebességgel is képes repülni, a lőtávolsága pedig 1000 kilométer, míg más információk alapján legfeljebb 400 kilométeres hatótávval rendelkezik. Az az eszköz sorozatgyártása állítólag 2021 óta folyik. Az ukrán katonai hírszerzés, a HUR szerint Oroszország az elmúlt években több mint 200 Cirkon rakétát halmozott fel, közben a gyártási mennyiség változó, havi 3-10 darab között mozog.
„Mint a Strana.ua emlékeztet arra, az ukrán katonai szakértők már korábban is elégtelennek értékelték a légvédelmi rendszer teljesítményét, és állításukat a legutóbbi támadás is alátámasztotta. Ezt lényegében a légierő parancsnoksága is elismerte”
Kijev a probléma megoldásában elsősorban az Egyesült Államokra, mint a Patriot rendszerek és rakétáik gyártójára számít, az amerikaiak azonban már figyelmeztették az összes partnerüket és szövetségesüket, hogy az exportban zavarokhoz vezethet az Iránnal folytatott háború, mivel Washingtonnak most fel kell töltenie a készleteit.
Zelenszkij korábban bírálta az Egyesült Államokat, amiért évente csak 600 Patriot rakétát gyárt. Levelet írt az amerikai vezetőknek, amelyben kérte a rakéták mielőbbi leszállítását. Az Egyesült Államoktól azonban még nem érkezett válasz. De általánosságban az is elmondható, hogy Washington nagyon visszafogottan reagált az Ukrajna elleni mostani támadásra. Közben kategorikusan elutasította a rakéták gyártásának áthelyezését Ukrajnába.
„Emögött az is állhat, hogy a Fehér Ház Zelenszkij rakéták iránti kérelmét úgy értelmezte, mint egy nyomásgyakorlási kísérletet Trumpra, amellyel egyúttal kiprovokálhatják a Kongresszus ukránbarát héjáinak felháborodását ”
Ez egyáltalán nem elképzelhetetlen, mivel a levelet két demokrata képviselő kijevi látogatása során írták. Nem kizárt, hogy visszafogott reagálásával Trump emlékeztetni akarja Zelenszkijt arra, hogy nem volt hajlandó elfogadni az Anchorage-i megállapodást, amely tartalmazza a csapatok kivonását a Donbasszból. De az is lehet, hogy nincs konkrét indíték, hanem egyszerűen valódi rakétahiányról van szó. Különösen azért, mert a közel-keleti konfliktus bármikor újraindulhat, a tűzszünet ott nagyon törékeny.
„Ezért aztán várható, hogy az oroszok továbbra is kihasználják az ukrán rakétavédelem lyukacsosságát, és a közeljövőben jelentősebb károkat okoznak, mint amennyit az ilyen támadások általában okoztak”
Az ilyen nagyszabású légicsapások közben aláássák azt az Ukrajna és nyugati szövetségesei által propagált narratívát is, miszerint Kijev magához ragadta a kezdeményezést a nagy és közepes hatótávolságú csapásokban. Oroszország most azt demonstrálja, hogy továbbra is jelentős károkat tud okozni Ukrajnának azzal, hogy ismételten áttöri a főváros Ukrajnában legerősebbnek tartott légvédelmét.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater
Tuco says:
A Cirkon nem rakéta, hanem robotrepülőgép, a hatótávolsága pedig 1000 km körül van, nem 150.
Az állítólagos “Anchorage-i megállapodás” hivatalos dokumentumáról pedig, ha már a cikk szerzője ilyen határozottan hivatkozik rá, tisztelettel kérnék egy linket. Biztosan nem jelent gondot, ha létezik ez az eddig senki által nem látott dokumentum. Köszönöm.
Stier Gábor says:
Köszönöm a pontosítást, bár én úgy tudom, a Cirkon a világ első hiperszonikus cirkálórakétája, amely saját hajtóműve segítségével képes tartós aerodinamikus repülésre a légkörben, és ott manőverezni. Azzal nem tudok mit kezdeni, ha az alaszkai megállapodást nemlétezőnek tekinti. Akkor mondja, mit utasít el Kijev és Európa, ha nincs is?
Tuco says:
A cirkálórakéta az amerikai “cruise missile” szó szerinti (amúgy szakmai szempontból helytelen) fordítása. A magyar katonai terminológiában manőverező robotrepülőgép. A rakéta attól rakéta, hogy rakétahajtóművel üzemel, azaz nem csak az üzemanyagot, hanem az annak az elégetéséhez szükséges oxidálóanyagot is viszi magával. A robotrepülőgépek gázturbinás sugárhajtóművei (vagy a Cirkon esetében a torlósugár-hajtómű) a légkör oxigénjét használják az üzemanyag elégetéséhez. Külsőre is könnyű látni a különbséget, a robotrepülőgépen mindig van levegőbeömlő-nyílás, a rakétán viszont nincs ilyen.
Zelenszkij valóban elutasítja, hogy kivonja az ukrán csapatokat a Donbasz még ukrán kézen lévő területeiről, de nem láttam semmi nyomát annak, hogy ezt az “Anchorage-i megállapodás” elutasítására hivatkozva tenné. Európai vezetők részéről sem hallottam hivatalos megnyilatkozásokat, amelyben erre a “megállapodásra” mint ténylegesen létező dokumentumra hivatkoztak vagy reagáltak volna akár támogatólag, akár elutasítólag. Trump, Rubio, Witkoff, Kushner részéről szintén nem hallottam ilyet. Márpedig az amerikaiak csak tudnának róla, ha egyszer állítólag velük kötöttek megállapodást, nem…? Az alaszkai orosz-amerikai csúcs utáni sajtótájékozatón egy szó sem hangzott el semmilyen konkrét megállapodásról egyik részről sem, Trump sem beszélt erről a röviddel a találkozó után adott hosszú TV-interjújában. Márpedig Trump nem az a fajta, aki ha egy megállapodást köt, azt magában tartja, inkább éppen ellenkezőleg, első dolga eldicsekedni vele a sajtónak. Az “Anchorage-i megállapodásról” csak és kizárólag az oroszoktól tudunk, ők viszont elég gyakran hivatkoznak rá. Érdekes módon ők sem mutattak be hivatalos dokumentumot erről mindig csak szóban emlegetik. Miért? Az én tippem az, hogy valóban lehetett egy szóbeli megállapodás-féle az alaszkai csúcson, amit Trump esetleg utólag megbánt, vagy eleve nem vett túl komolyan, az oroszok viszont nagyon is szeretnék ezt bevasalni az amerikaiakon.
Stier Gábor says:
Lehetett? Ezt senki nem tagadja. Az Ön álláspontja erősen nem is tudom mi. Mondjuk szélsőségesen orosz- és amerikaellenes. Ok, Trump. Mert még az európai álláspont sem ez.
Tuco says:
Őt is szélsőségesnek tartja…? :)
https://youtu.be/9Cj5dhSz7eg?is=bEhtsMzjhMrawNxF
11:42-től