„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”

Feladja-e Zelenszkij a Donbasszt?

2025. aug. 20.
Stier Gábor

MEGOSZTÁS

Trump és Putyin a legtöbb kérdésben már megállapodtak, és arra várnak, hogy túlléphessenek az ukrajnai konfliktuson, majd már a kétoldalú kapcsolatok konszolidációja adta új lehetőségekre koncentráljanak. Kijev és az európai „tettrekészek” azonban egyelőre hallani sem akarnak a Putyinnak tett engedményekről. Vajon szembenéznek-e Zelenszkij és európai támogatói a realitásokkal, avagy a háború folytatását választják? Meggyőzi, legyűri-e az ellenállásukat Trump?  Az ukrán elnök washingtoni tárgyalásai választ adhatnak erre.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök 2025. augusztus 14-én Londonban találkozott Keir Starmer brit miniszterelnökkel, Donald Trump és Vlagyimir Putyin alaszkai találkozója előtt #moszkvater

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök 2025. augusztus 14-én Londonban találkozott Keir Starmer brit miniszterelnökkel, Donald Trump és Vlagyimir Putyin alaszkai találkozója előtt
Fotó:EUROPRESS/Ben STANSALL/POOL/AFP

„Az Egyesült Államok és Oroszország Alaszkán számos pontban megállapodtak, és most Zelenszkijen múlik, hogy ezt a rendezési tervet” – mondta Trump a Fox Newsnak adott interjújában, a Putyinnal folytatott tárgyalások eredményeit kommentálva. Donald Trump úgy értékelt, hogy a Putyinnal folytatott tárgyalások során jelentős előrelépés történt. „Sok pontban megállapodás született, van azonban még egy-két nyitott kérdés, de azt hiszem, ezek megoldhatók. Most Zelenszkij elnökön múlik, hogy végigvigye. És az európai országoknak is be kellene kapcsolódniuk egy kicsit ebbe a folyamatba, de ez igazából Zelenszkij elnökön múlik” – mondta Trump.

„Az amerikai elnök nemcsak a háborút kivált okokat kezdi jobban megérteni, de azt is, hogy Moszkva a Donbassz kérdésében nem engedhet – ez számára politikai kérdés -, így vagy elfoglalja, vagy megkapja. Felfogta Trump azt is, hogy a feltételek nélküli azonnali tűzszünetbe Moszkva nem fog belemenni, hiszen ezzel elengedné utolsó és egyetlen igazi ütőkártyáját”

Az alaszkai tárgyalások előtt Trump még egyértelműen kijelentette: „Fegyverszünetet javasoltam, Zelenszkij beleegyezett, most Putyinnak is bele kell egyeznie, és ha nem ért egyet, akkor a legszigorúbb szankciókat fogom bevezetni az Oroszország ellen.” Most teljesen másképp néz ki a helyzet. Putyinnal szinte mindenben megegyeztek, és most Zelenszkijen múlik a döntés. Trump maga is beszélt egy ilyen „koncepcióváltás” egyik következményéről – nem tervez új szankciókat bevezetni Oroszország ellen. A csúcstalálkozó kapcsán tehát Trump a saját szankciós csapdájából is kimászott valahogy.

„Három kérdéscsoport van, amely az orosz-amerikai tárgyalásokon az asztalon van”

– Az első a területi kérdés, amelyben Trump szerint lényegében megegyeztek. Az amerikai elnök megosztotta egy másik felhasználó bejegyzését a Truth Social közösségi média platformján, amely szerint Ukrajnának készen kell állnia arra, hogy területeket adjon át Oroszországnak, ellenkező esetben még több földet fog elveszíteni a jövőben. Trump világossá tette, Ukrajna békéje csak akkor jöhet el, ha Zelenszkij teljesít néhány orosz feltételt. „Zelenszkij elnök azonnal véget vethet a háborúnak, ha akarja, vagy folytathatja a harcot. Ne feledjük, hogyan kezdődött: Obama visszaadta a Krímet (12 éve, egyetlen lövés nélkül!), és NEM lesz NATO-hoz csatlakozás Ukrajna részéről. Vannak dolgok, amik sosem változnak” – fogalmazott. Trump tehát egyértelművé tette, hogy a már elveszített területek döntő része hosszú távon is elveszettnek tekinthető. A Krím és a Donbassz visszaszerzésének illúziója véget ért. Zelenszkijnek le kell nyelnie ezt a „keserű pirulát”, a hangsúlyt pedig a jövőben Ukrajna biztonsági garanciáira kell helyezni.

„Vlagyimir Putyin állítólag közölte Donald Trumppal, hogy cserébe Donyeckért és Luhanszk teljes területéért leállítaná a további előrenyomulást és befagyasztaná a frontvonalat a dél-ukrán Herszon és Zaporizzsja régiókban, ahol az orosz erők jelentős területeket foglalnak el”

Ezt kommentálva utalt engedményre Steve Witkoff a CNN State of the Union című műsorában. Valószínűleg arra gondolt, hogy Putyin már nem a négy Oroszországhoz csatolt terület egészét követeli. Ez persze nem azt jelenti, hogy Herszon és Zaporizzsja régiók megszerzett részeit feladná.

– A második kérdés Ukrajna jövője, amely magában foglalja mind a biztonsági garanciákat, mind az Ukrajnával szembeni követeléseket. Mposzkva állítólag itt is kész engedni. A már említett interjújában az elnöki különmegbízott azt is megemlítette, hogy Oroszország először nyitott arra, hogy az Egyesült Államok és európai szövetségesei Ukrajnának olyan biztonsági garanciát nyújthassanak, amely hasonlít a NATO kollektív védelmi záradékára, az 5. cikkelyre. Az ugyanakkor jelzés értékű, – nem jó hír Ukrajnának -, hogy Keith Kellogot már az alaszkai csúcs előtt hátra vonta a Fehér Ház. Mint ahogy az a figyelmeztetés is, hogy Zelenszkijt csak öltönyben fogadják a Fehér Házban.

– A harmadik kérdés Oroszország és a Nyugat közötti kapcsolatok jövője. Itt látjuk azokat a fő problémákat, amelyek azzal kapcsolatosak, hogy a Nyugat nem egységes. Vannak nézeteltérések az Egyesült Államok és Európa között, valamint magán Európán belül is. Valójában ez a rendezés talán legfőbb akadálya, hiszen Trump ígéreteinek betartása részben a „tettrekészeken” is múlik, akik ráadásul komoly hatással vannak Kijev véleményének alakítására. Nem véletlen, hogy az európai vezetők közül többen Washingtonba is elkísérik Zelenszkijt. Mint ahogy az sem, hogy a washingtoni találkozó előtti interjúival Marco Rubio a nyugati partnerek, Steve Witkoff pedig a Kreml aggályait igyekezett csillapítani.

„Hogy az európaiak, és ennek nyomán készek-e elfogadni Trump és Putyin megállapodását, megmutatja Amerika erejét és Trump mozgásterét is”

 S amikor az amerikai-orosz tárgyalások globális kontextusát vizsgáljuk, akkor Európa mellett figyelni kell Kína álláspontjára is. Peking ugyanis bizonyos mértékben érdekelt a békében, a nemzetközi kereskedelmi folyosók működésében, ám aligha azért támogatta Oroszországot, hogy szövetségre lépjen Amerikával. Persze, ez a „veszély” azért egyelőre nem áll fenn.

„Ezek után jelenleg több lehetőség is van az események további alakulására”

Az első – Zelenszkij egyetért azzal, amiben Putyin és Trump megállapodtak, ezt követően háromoldalú találkozóra kerül sor, amelyen megállapodás születik a tűzszünetről.

A második – Zelenszkij nem hajlandó elfogadni a megbeszélt feltételeket. Trump pedig nyomást gyakorol rá, hogy elfogadja azokat, aminek nagyon súlyos következményei lehetnek Kijevre nézve. Így Zelenszkij kénytelen lesz nehéz döntést hozni, vagy elfogadja a feltételeket, vagy két fronton – mind Moszkvával, mind pedig Washingtonnal – háborúzik.

A harmadik – Zelenszkij nem hajlandó elfogadni a megbeszélt feltételeket. Trump erre válaszul nem fog kemény kényszerítő intézkedéseket alkalmazni, hanem egyszerűen ürügyként fogja ezt felhasználni arra, hogy végre „mossa kezeit”, minimalizálva Amerika részvételét a háborúban. Trump nem fog új szankciókat bevezetni Oroszország ellen, sőt bizonyos körülmények között akár a régieket is elkezdheti törölni, így elválasztva az amerikai-orosz kapcsolatok kérdéseit Ukrajna témájától. A háború folytatódni fog, de Kijev pozíciója jelentősen gyengülni fog az Egyesült Államok „önfelszámolása” miatt.

Negyedszer – Zelenszkij, az európaiak és a Republikánus Párt „héjái” meggyőzik Trumpot, hogy ismét „változtassa meg a koncepciót”, térjen vissza a Putyinnak intézett ultimátumhoz az azonnali és feltétel nélküli tűzszünetről, szankciók fenyegetésével Oroszország fő kereskedelmi partnerei ellen. Ebben az esetben újabb eszkalációs hullám kezdődhet. És nemcsak az ukrajnai háborúban, hanem az Egyesült Államok és Oroszország közötti kapcsolatokban is.

Zelenszkij washingtoni útja és reagálása után tisztában fogunk látni. Egyelőre sok a bizonytalanság, hiszen még az európai „tettrekészek” között sem teljes az egyetértés. Míg Ursula von der Leyen és Zelenszkij például a találkozójuk utáni sajtótájékoztatón hallani sem akart arról, hogy Ukrajna feladja a Donbasszban még a kezén lévő területeket, addig Macron megengedőbb volt. Zelenszkij kijelentette, hogy Ukrajna „soha nem hagyja el a Donbasszt, amelynek elvesztése szerinte újabb orosz előrenyomulás kapuját nyitná meg. A francia elnök ugyanakkor arra helyezte a hangsúlyt, hogy Ukrajna fegyverszünet vagy békeszerződés keretében elismerheti a területek elvesztését. „Az ország fegyverszünet, tűzszünet vagy békeszerződés keretében elismerheti a területek elvesztését. Nem ismeri el, hogy azok külföldi szuverenitás alatt állnak, de elismeri, hogy katonailag elvesztették azokat. Ez nem mond ellent a nemzetközi jognak, de ez egy nagyon komoly engedmény” – mondta az újságíróknak.

MEGOSZTÁS

Stier Gábor
1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.

Hozzászólások kikapcsolva

  1. Azért mert nem “követeli” senki Ukrajna lefegyverzését még nem biztos, hogy letettek róla. Csak most a világ dolgaihoz képest ez harmadlagos. Akármennyire is látszik, hogy Z. elvtárs új gardrób stylist-ot szerzett be.

    Amúgy meg az európaiaknak lenne elemi érdekük, hogy egy állig felfegyverzett és lassan feladat nélkül maradó, valóban harcedzett ukrán hadseregből egy percig se válhasson egy pénzért mindenre kapható martalócsereglet. Ha valaki rosszat akar álmodni akkor gondoljon bele mi lenne ha az afrikai és közel keleti, un. “menekültek” rezonálnak pár unatkozó ukrán alakulattal.

  2. Putyin és Trump nem állapodott meg semmiben, Putyinnak Zelenszkijjel kell megállapodnia, Trump csak próbálja a kettejük megállapodását összehozni.

    Jó jel, hogy Putyin már kezdi elfogadni a realitásokat. Nem követeli már Herszont és Zaporizsját sem, Odesszát és Harkivot már rég elfelejtette. Nem követeli már Ukrajna lefegyverzését sem. Az irreális követelése a NATO visszavonulásáról a 97-es határokig sincs már terítéken. A realitás kezd érvényesülni, már csak pár irreális követelése maradt, ilyen közel a megállapodás.

    Ha összejön Trump megkapja a Béke Nobel-díját. Ukrajna elkezdheti az újjáépítést és az EU csatlakozást. De Putyint sem kell félteni. Az orosz propagandisták meg fogják magyarázni, hogy ez dicsőséges győzelem ami megért minden áldozatot.

    • Pár lényegi kiegészítés:

      1) A Béke Nobel díj. Who cares? Egy nevetséges plecsni a sok közül. Ilyeneket cserélgettek a kotmány ünnepére a meghívott veteránok az “Egészséges erotika” c. filmben .

      2) Ukrajna újjáépítése. Saját erőből? Humoros fordulat lenne.

      3) EU tagság. Miért is? Megszolgálták egy vesztes háborúval? 60 évre tervezünk? Borzalmasan halálos fordulat lenne.

      4) Orosz propagandisták. Nos, a címkézést illetően helyben vagyunk. De majd a demokratikus, emberbarát, független sajtó ezzel ellentétben azt fogja megmagyarázni, hogy a de facto orosz győzelmet voltaképp nem is úgy kell nézni mert az ukrán hősök öklön vágták a gaz betolakodókat az állukkal és csak taktikailag rogytak össze eszméletlenül az oroszok előtt.

    • Igen, igazad van, mert az a helyzet, hogy Putyin a realitásokból indul ki, ő ismeri a térképet más fotel hadvezérekkel szemben. A NATO-nak a 97-es határokig való visszavonulásáról viszont nincs szó, hisz mi se lépünk ki a NATO-ból, arról viszont igen, hogy az azóta Kelet-Európában létesített külföldi NATO bázisokat számolják fel, – például Lengyelországban, Romániában és Litvániában, – onnan a jenki és német katonák isten hírével menjenek haza, újakat viszont ne hozzanak létre utána.

      Szerencsére nálunk ez nem probléma, mert az a néhány itt egerésző amerikai katonai tanácsadó turistának van álcázva, így rájuk nem vonatkozik Putyin haragja, a kémeikre meg még annyira se. Ja, és Odesszát se felejtette el, hisz serényen bombázza, bár nem tudom minek, viszont legutóbb egy azeri olajterminált vert szét ott állítólag a bakui konfliktus rendezése miatt, mert újabban a Kaukázusban fűtenek alá az oroszoknak.

      Remélem a nagyfeszültségű elektromos távvezetékük még nem ért Magyarországra a Fekete-tenger alatt, habár mi biztonságban vagyunk, mert olyan trükköt az oroszok is tudnak, amit az Északi-Áramlattal követtek el az amerikaiak, de egyébként se akarják felszámolni az itteni hídfőállásukat.

    • Csak hiszi, hogy nem állapodott meg.

      • Csak hiszi, hogy megállapodott. Tárgyalt Putyinnal ahogyan ma Zelenszkijjel tárgyal, de megállapodniuk nekik kell.

        • Vele is.

  3. Én nem hiszem, hogy a Donbasz jogilag elismert bekebelezéséről beszélt volna Putyin, míg Zaporozsje és Herszon megyében befagyasztaná a háborút. Ez kávézaccból való jóslás, illetve meg nem nevezett forrásra való hivatkozás, de inkább sejtetés és manipuálás, hogy befolyásolják a tárgyalásokat és összemossák az álláspontokat. Persze ezt Stier úrról nem feltételezem, bár lehet, hogy Trump reggelente azzal kel, hogy a cikkeit olvassa, különben nem tudná meg mi a pálya, amíg lefő a kávéja.

    Az orosz álláspont szerint ugyanis Zelenszkijnek nemcsak a Donbaszt kéne feladnia, mint az a címben is szerepel, de máshol is a cikkben, hanem a másik két megye elfoglalt területeit is minimum jelleggel, ugyanis annak semmi értelme, hogy ott újuljanak ki ismét a harcok, míg a Donbaszban kitör a világbéke. Putyin ugyanis tartós békéről beszélt, nem szarpaszírozásról, az egy másik szakma, az újságírás sajátja, Putyin a szart nem paszírozza, hanem kavarja.

    • Nem is volt. A formulát Macron jól leírta.

KAPCSOLODÓ CIKKEK

Miért olyan fontos Putyinnak a Donbassz?

2026. márc. 11.
Az amerikai közvetítéssel folyó orosz-ukrán béketárgyalások egyik kulcskérdése – azért a nyugati országok által Ukrajnának nyújtott bi...

A Hormuzi-szoros átka

2026. márc. 10.
A közel-keleti háború közepette a Hormuzi-szoros lezárása a legsúlyosabb gazdasági kockázat. Az itt áthaladó energia hordozók 89,2 százaléka...

A mélyülő energiaválság győztese Oroszország

2026. márc. 9.
Az Irán megtámadása, majd ezt követően a Közel-Keleten megnövekedett feszültség miatt jelentősen emelkedett az orosz olaj és gáz iránti glob...

LEGUTÓBBI CIKKEK

CÍMKÉK