Tévedés, hogy az Egyesült Államok vagy Soros György mérges lenne ránk. Egyiküket sem foglalkoztatja azonban, hogy mi Közép-Európa érdeke. Térségünknek pedig jogában áll csupán olyan amerikai reformokat elfogadni, amelyek nem sértik a saját érdekeinket – vélekedett portálunknak nyilatkozva Rada Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense.

Szolga Réka interjúja a #moszkvater.com számára

– Az Egyesült Államokban nemrégiben egyhangú kongresszusi támogatást kapott egy határozati javaslat, amely szerint a dédelgetett lengyel projekt, a Három Tenger Kezdeményezés hamarosan újabb dollármilliókkal gazdagodik. Van okunk bizakodni?

– Mindig van okunk bizakodni. Az elmúlt harminc évet kell alapul venni, ha azt vizsgáljuk, hogy milyen státuszt tölt be Közép-Európa az Egyesült Államok szemszögéből. Igazából mindegy, hogy Biden vagy Trump, demokrata vagy republikánus az elnök, mert ennek a régiónak fontos geopolitikai szerepe van. A Három Tenger Kezdeményezés Magyarország számára is jelentős megállapodás, hiszen a 14. században volt tengerünk, ma már nincs. Véleményem szerint az Egyesült Államok számára azonban geopolitikai szempontból Románia és Bulgária fontosabb az orosz fenyegetés ellensúlyozására a Fekete-tenger miatt, illetve Lengyelország – hasonló okokból – a Három Tenger Egyezményt illetően, nem pedig általában a visegrádi országok.

– Az Egyesült Államokat ért 2001-es terrortámadást követően Oroszország is együttműködő volt a terror elleni küzdelemben. A krími válság azonban úgy tűnik mégis végleg erodálta a két hatalom kapcsolatát.

– Sorsfordító, a külpolitikát megváltoztató év volt 2014, amikor újra kellett gondolni és tervezni az amerikai-közép-európai kapcsolatokat is, mivel Oroszország újra aktív lett a nemzetközi porondon. Harminc év telt el a Budapest Memorandum óta, Oroszország használhatta a krími kikötőket. Amióta Oroszország létezik, mindig meleg tengeri kikötőket akart szerezni. A nyugati államok együttműködési törekvései sikertelennek bizonyultak. Annak ellenére, hogy Oroszország viszonylag kiszámíthatóan cselekedett. Ezzel szemben Nyugat-Európa mindig az úgynevezett demokratikus négyéves ciklusokban gondolkodik, de ez Oroszország esetében nem válik be. Éppen úgy, ahogy Magyarország esetében az „illiberális demokrácia” kifejezést sem értik világosan Nyugaton. A magyar miniszterelnök nem azt mondta, hogy mi vagyunk az illiberális demokrácia, hanem hogy az illiberális demokráciákkal is lehet együttműködni, és a liberális demokráciának is van alternatívája. Ez más, mint az, hogy mi, magyarok szeretnénk illiberálisak lenni. Viszont egyértelmű, hogy a nyugati típusú liberális demokrácia nem lehet az egyetlen rendszerszervező politikai keret. Oroszország a Nyugat által kikényszerített demokratikus értékeket használja ki Közép-Európában. Putyin megvalósította a terveit, népszerű elnök lett. A Nyugat szemében nem demokratikusan cselekvő elnök, a nép szemében viszont az. Nincs szükség csalásra, a választásokon enélkül is mindig győz. Ahogy Orbán Viktor is Magyarországon.

– Lehetséges lenne Joe Biden demokrata elnököt egy új perspektívából megismerni? Úgy, hogy országaink ne az ellenséget, hanem a lehetőséget lássák benne? Így például a keresztény-konzervatív vezetésű Magyarországon vagy Lengyelországban?

– Ez könnyű kérdés. Az Egyesült Államokban a demokraták között sokkal több a katolikus, mint a republikánusok között. Ha igazán katolikusokról beszélünk, akkor azok inkább a demoratáknál vannak. A legismertebb katolikus elnök Kennedy volt, őt követi a katolikus elnökök sorában Joe Biden. Ebbe talán még senki nem gondolt bele. Vallási megközelítéssel ezek az elnökök közelebb vannak hozzánk, mint a többiek. Félni semmiképp sem kell! A republikánusok szeretik magukat visszavezetni az első nemesség vonaláig. Ők érkeztek meg az első hajókkal Amerika partjaihoz. Az első magyarok, lengyelek, írek, akik idehajóztak azonban katolikus demokraták lettek. Ez a tendencia az 1980-as években változott meg némileg Ronald Reagan alatt.

– Viszont a magyarok és a lengyelek azt láthatták, ahogyan a demokrata Colleen Bell színes zászlót lobogtatva vonult fel az ellenzéki képviselőkkel a Pride nevű fesztiválon. Közép-Európában érzékenyek vagyunk az ilyenre, számunkra a keresztény hit és a Pride fesztivál nem egyeztethető össze. Mégis milyen pozitív hozadéka lehet a Biden-adminisztrációnak térségünkben?

– Ez nem Joe Bidenen múlik, ő amerikai érdekeket képvisel. Az „America First” folytatódik, annak ellenére, hogy nem Trump lett az elnök. Sem Bident, sem Trumpot nem igazán érdekli az európai érdek, sem a közép-európai érdek, ha az összeütközésbe kerül az amerikai érdekkel. Biden megválasztása miatt nem tartom valószínűnek, hogy a lengyel vagy a magyar miniszterelnökök, külügyminiszterek a Fehér Ház vendégei lesznek a közeljövőben. Emlékezzünk vissza a Római Birodalomra, a környező országokat, gallokat, germánokat megpróbálták behódoltatni. A behódoltaknak a birodalmi jelképet, a sast meg kellett csókolniuk, azaz a birodalmi igényű egységesítés, a nemzetközi szervezetek és a nemzetközi jog kizárólagosságára törekedve veszélyes lehet. Szerintem erre számíthatunk, de ezt a sast nem szabad megcsókolni! Európa egyébként is mindig szerencsétlenkedik,  nincs igazi uniós külpolitikánk. Széthúzás van, de meglepő módon nem Közép-Európa, hanem Belgium, Hollandia, Franciaország részéről.

– Magyarország és Lengyelország vétózik, nem csókolja meg a sast. A többéves pénzügyi keretet nem szabad jogállamisági kérdésekhez kötni, mert a közép-európai jogállam másként működik, mint a nyugati. 

– Az Európai Uniónak a lényege, hogy egyformán növekedjenek a régiók. A kereskedelem, az egységes piac működése ezzel biztosított. Ha nem így lesz, akkor felbomolhat az unió. Legyünk kompromisszumkészebbek? Ki mondana nemet, ha nem Közép-Európa? Nyugat-Európában már mind az oktatásban, a kultúrában, a kereskedelemben egyfajta diszkrimináció zajlik nemzeteinkkel szemben. Hazánk mindig védőbástya szerepet töltött be Európában, most is.

– Érdekes fordulatokat tapasztalhattunk a közel-keleti biztonságpolitikában. Folytatóthadnak-e az amerikai reformok a Közel-Keleten?

– A Közel-Keleten Trump olyan folyamatokat indított el, amellyel Bidennek már nem lesz sok dolga. Olyan külpolitikai események zajlottak az Egyesült Államok részéről, amelyek korábban elképzelhetetlenek voltak. Például Jeruzsálembe átköltöztette az amerikai nagykövetséget. Biden kapcsolata Netanjahuval jó, ezért a Trump által elindított folyamatokon nem érdemes változtatni. Bahrein és az Egyesült Arab Emírségek működését szavatolta, Netanjahu Szaúd-Arábiába látogatott.

– Az új külügyminiszter jelölt, Anthony Blinken édesanyja magyar származású. Édesapja, Donald Blinken az Egyesült Államok budapesti nagykövete volt 1994-1997 között. Donald mostohaanyjáról, Vera Blinkenről  pedig kiderült, a névadója a budapesti Közép-Európai Egyetemhez tartozó Nyílt Társadalom Alapítványok levéltárának. 

– A miniszterek kijelölése során számos Európa-szakértőre esett a választás. Véleményem szerint inkább hátrányos lesz kontinensünknek, ha értenek hozzánk. Ők találják majd ki, hogy az európaiaknak mi a jó. Új magyar nagykövetünk, Takács Szabolcs Washingtonban van, nehéz feladatokkal kell szembenéznie. Az új külügyminiszter-jelölt, Anthony Blinken ismeri hazánkat, egyértelmű, kire helyezi a fókuszt. Napi kapcsolatban áll Soros Györggyel. Magyarországot Soros György nem tudja befolyásolni, de a körülöttünk található kisebb országokat, így Macedóniát, Koszovót, Montenegrót igen. Soros Györgyöt sem érdekli, hogy mi zajlik Európában, viszont kiépült egy óriási hálózat, amelyet az ő pénze működtet, és ez a rendszer tökéletesen működik a főszereplő nélkül. Sem Soros György, sem az Egyesült Államok nem mérges ránk, ez tévedés. Reformokra nyitottak vagyunk, de nem fogadjuk el azokat szűrő nélkül. Olyan amerikai reformokat fogadunk el Közép-Európára nézve, amely nekünk kedvező és a szuverenitást nem veszélyezteti.