„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
„Egyre nyilvánvalóbb, hogy a letartóztatással a román hatalom meg akarja akadályozni, hogy Georgescu újra induljon az elnökválasztáson, ez pedig megkérdőjelezi a május 4-i választások tisztaságát”
Fotó:EUROPRESS/Daniel MIHAILESCU/AFP
A napokban letartóztatta a román rendőrség Calin Georgescut, a tavalyi érvénytelenített elnökválasztás első számú esélyesét, és több tucat razziát tartott támogatói, és a kampányához kötődő személyek ellen.
A NATO-t és az EU-t bíráló, valamint az Ukrajnának szánt támogatásokat ellenző nacionalista Georgescu nevét tavaly novemberben ismerte meg a világ, amikor az elnökválasztás első fordulójában váratlanul a szavazatok 23 százalékát szerezte meg. Az alkotmánybíróság azonban a kampányában történt „szabálytalanságokat” állító titkosszolgálati dokumentumokra hivatkozva nem sokkal a második forduló előtt megsemmisítette az eredményeket. Az alkotmányjogilag megkérdőjelezhető eljárását azzal indokolták, hogy a választási eredmény orosz beavatkozás következménye. Most éppen akkor tartóztatták le, amikor ismételten be akarta nyújtani újabb elnökjelöltségét.
„A rendszer megállította a forgalomban, és előállították kihallgatásra a főügyészségre! Hol van a demokrácia, hol vannak a partnerek, akiknek meg kell védeniük a demokráciát”
– írta az Fb-n a csapata. Letartóztatása előtt Georgescu szintén a közösségi médiában közzétett bejegyzésében elítélte a támogatói elleni rajtaütéseket. „A kommunista-bolsevik rendszer folytatja visszataszító visszaéléseit” – írta, és azzal vádolta a román hatóságokat, hogy bizonyítékokat próbálnak kitalálni, hogy igazolják a választások ellopását, és mindent megtesznek, hogy megakadályozzák az új elnökjelöltségét.
A legfelsőbb bíróság azzal vádolja Georgescut, hogy az alkotmányos rend ellen szervezkedett, hamis adóbevallási nyilatkozatokat tett, antiszemita, rasszista és idegengyűlölő fasiszta szervezetet hozott létre, népszerűsített népirtással és háborús bűnökkel vádolt személyeket. Ha bűnösnek találják, 15-25 évi börtönbüntetésre ítélhetik. A sajtóban az is felröppent, hogy a rendőrség a razziák során fegyvereket, éles lőszert és több mint egymillió dollárt talált egy széfbe rejtve. Hivatalosan eddig egyetlen bizonyítékot sem mutattak be.
„Egyre nyilvánvalóbb, hogy a letartóztatással a román hatalom meg akarja akadályozni, hogy Georgescu újra induljon az elnökválasztáson, ez pedig megkérdőjelezi a május 4-i választások tisztaságát”
Miközben az ilyen esetekben általában hangos Európai Bizottság sokat mondóan hallgat, a Trump-adminisztráció azonnal bírálta ezt a lépést. Elon Musk hibának nevezte a román hatóságok eljárását. Musk az utóbbi időben többször is foglalkozott Romániával, különösen a román politikai és igazságszolgáltatási rendszer bírálatával. Legutóbbi posztjaiban többször támadta az alkotmánybíróság elnökét, Marian Enachét, akit zsarnoknak nevezett, miután az nem engedélyezte Georgescu újbóli indulását az elnökválasztáson. A Tesla-vezér rendszeresen támogatását fejezi ki a román jobboldali radikális politikai erők iránt. Februárban például megosztott egy interjút az AUR európai parlamenti képviselőjével, Georgiana Teodorescuval, amelyben az Európai Unió globalista agendáját és a konzervatívok elnyomását bírálják.
„J. D. Vance amerikai alelnök is élesen bírálta a demokratikus értékrend romániai felforgatását, és azt, hogy az EU politikai okokból tudomásul vette a demokratikus értékrend meggyalázását”
Az alelnök előbb a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián hozta fel Romániát. Mint epésen megjegyezte, hogy milyen demokrácia az, amelyet néhány százezer dollárnyi külföldi digitális reklám képes romba dönteni. J.D. Vance ezután CPAC-en ismét Romániával példálózott, és az európai demokráciák bukásának példájaként emlegette. „Azt próbálom elmondani európai barátainknak, hogy a transzatlanti barátság közös értékeken alapul. Nincsenek azonban közös értékeink, ha embereket börtönbe zárnak azért, mert azt mondják, hogy le kellene zárnunk a határt. Nincsenek közös értékeink, ha eltörlik a választásokat csak azért, mert nem tetszik az eredmény. Ez történt Romániában. Nincsenek közös értékeink, ha annyira féltek a saját népetektől, hogy elhallgattatjátok őket” – mondta Vance.
Közben megtörtént az első hivatalos kapcsolatfelvétel a román kormány és a Trump-adminisztráció között. Emil Hurezeanu külügyminiszter Münchenben tárgyalt Richard Grenell-lel, Trump különleges küldöttével. A bukaresti külügyi tárca nem árult el részleteket a megbeszélésről, csak annyit közölt, hogy az aktuális, közös érdeklődésre számot tartó témákat érintették. Grenell egyébként a román elnökválasztás körüli botrányok kapcsán úgy nyilatkozott, hogy a Biden-adminisztráció a USAID programjain keresztül támogatta a baloldali és liberális politikusokat, és gyakorolt nyomást a konzervatív erőkre. Románia szerinte ennek látványos példája.
„Ezekből a kijelentésekből is kiviláglik, hogy Románia a konzervatív Trump-adminisztráció és az európai liberális fősodor közötti ideológiai szembenállás terepévé vált”
A tavaly év végi, sokakban megrökönyödést keltő döntést a választások első fordulójának eltörléséről sokan eleve a Biden-adminisztráció és a nyugat-európai politikai körök nyomásának tulajdonítják. Feltételezhető, hogy Georgescu ellehetetlenítésével eleve meg akarták akadályozni egy nacionalista politikus győzelmét. Mint ahogy attól is megrettenhettek, hogy Románia az ukrajnai konfliktus kérdésében a jelenleginél óvatosabb álláspontra helyezkedik, és ez zavart kelt a NATO-nak a háború folytatása mellett eddig elkötelezett keleti szárnyán. Nem véletlen, hogy az államfői pozíciót Klaus Johannis lemondása után ügyvivőként betöltő Ilie Bolojan az X-en úgy reagált J. D. Vance kijelentéseire, hogy „Románia megbízható szövetséges marad, elkötelezett híve egy összetartó Európai Uniónak, egy erősebb NATO-nak, és egy megbízható transzatlanti szövetségnek”.
„A Románia körül tavaly év vége óta tartó botrány talán legfőbb tanulsága, hogy a Nyugat és a rajta kívüli világ egymásnak feszülése, a geopolitika átrendeződés közepette a patrióták és a liberálisok között a nyugati tömbön belül kibontakozó szembenállás egyre élesebb fordulatokat vesz”
A román elnökválasztás valóban jól mutatja az európai demokrácia állapotát. S hogy nem elszigetelt jelenségről van szó, azt láthatjuk abból is, ami a francia, a holland vagy az osztrák és a német választások körül történt. A sokat hangoztatott európai értékekre fittyet hányva akadályozza meg a liberális fősodor a szuverenista erők hatalomba kerülését. Kétségbeesett harc folyik, mivel a magukat előszeretettel progresszívnak nevező erők érzik a befolyásul csökkenését. Ez a harc pörgött fel Trump visszatérésével. A régi-új amerikai elnök ugyanis az amerikai geopolitikai érdekek védelme mellett a nyugati liberális globalista erőknek is hadat üzent. A szembenállás durvaságát jelzi, hogy az egyértelműen atlantista román vezetés a globalista fősodor nyomására még az Egyesült Államok elnökével is szembe megy. Ami pedig e harc stílusát, eszközeit illeti, megszokott módon előjön az „orosz szál”. Az a vád azonban, hogy Moszkva beavatkozik más országok választásaiba, ugyancsak erejét vesztette a USAID ügyeinek kiteregetése után.
„Közben arra is felkészülhetünk, hogy Trump és csapata nem áll meg az agresszív retorikánál, és látva a viszonyulását az európai intézményekhez, közvetlenül is beavatkozik a politikai folyamatokba”
A Georgescu vagy Weidel melletti nyílt kiállás is mutatja, az új adminisztráció nem riad vissza attól sem, hogy a kampányokban segítse a favorizáltjait. Az új helyzetben az eddig az amerikai demokraták által támogatott erők a Fehér Ház céltábláivá váltak, míg a kirekesztettek lesznek a favorizáltak, akiken keresztül adott esetben – ha nem állnak be a sorba – nyomást is lehet gyakorolni a liberális fősodorra.
Ebben a nyugati belharcban egyértelműen kiütközik, hogy milyen mély válságban van a kényelmetlen ellenfelet az eszközökben nem válogatva eltaposni engedő angolszász típusú liberális demokrácia modell. Egyre nagyobb képmutatás így a diktatúrák és a demokráciák globális szembenállásáról beszélni, mint tették azt Bidenék. Ehelyett egyre gyakrabban tehetjük fel a kérdést, hogy ez lenne a demokrácia? Már aki felteszi, mert ugye a Romániában történtek kapcsán az Európai Bizottság hallgat, míg az amerikai elnök keltette cunami során kiütköző antidemokratikus lépések felett az európai trumpisták hunynak szemet.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2025 - #moszkvater
csakafidesz says:
Hadd emlékeztessek Ausztriára ahol a borítékok addig nem ragadtak amíg nem a “megfelelő” szavazat került beléjük. Akkor már az sem számított, hogy száz helyett száznegyvenhárom szavazat érkezett,
Amúgy Budapesten kolosszális csalás lehetett, ha az autósok által nagyon utált (majdnem mindenkinek van autója) Karácsonyt ismét megválasztották. Ráadásul három utánaszámolás három eltérő eredményt adott. Ilyen kicsi különbség esetén a Köztársasági Elnöknek új választást kellett volna kiírni.
Eszembe jutott egy régi történet. Anno a szakszervezeti bizalmit kellett választani, és csak a régi bizalmi neve volt a szavazócédulán. A dolgozók mást akartak, de kiderült, hogy a jelöltet már sokkal régebben kellett volna megnevezni. (Arról senki sem tudott hol lehetett volna ezt megtenni.) tehát maradt az a szakszervezeti bizalmi aki “élvezte a Párt támogatását”. Ismerős ugye? Nos ezt “szocialista demokráciának” vagy “demokratizmusnak” nevezték. Az volt a lényege, hogy ha fejre álltok akkor is az lesz itt “megválasztva” akit mi akarunk…
Tempora mutantur .. (mutantur?)