Észt tanácsadót „gyóntatott” Vovan és Lexus

A hét nagy híre, hogy a hírhedt orosz pranker páros, Vovan és Lexus – polgári nevükön Vlagyimir Kuznyecov és Alekszej Sztoljarov – ismét zajos telefonos beugratást hajtott végre, ezúttal két balti ország magas rangú tisztviselőjével. A duó Rusztem Umerovnak, Ukrajna Nemzetbiztonsági és Honvédelmi Tanácsa titkárának adta ki magát, és ebben a szerepben hívta fel a litván elnöki tanácsadót, Deividas Matulionist, valamint az észt elnök nemzetbiztonsági tanácsadóját, Madis Rollt. A beszélgetések azért váltak azonnal hírré, mert mindkét tisztviselő szokatlanul őszintén beszélt arról, hogyan viszonyulnak országaik az orosz-ukrán háborúhoz, és ez az őszinteség most kellemetlen helyzetbe hozta Tallinnt és Vilniust is.

Fábián György írása a #moszkvater.com számára

„Most pedig nézzük meg kicsit közelebbről, kik is valójában azok, akiknek ennyi magas rangú politikus és híresség dőlt be az elmúlt évek során. Vovan és Lexus, vagyis Vlagyimir Kuznyecov és Alekszej Sztoljarov néven ismert páros az úgynevezett műfajának úttörői Oroszországban”
Fotó:EUROPRESS/YURI KADOBNOV/AFP

Mielőtt rátérnénk a konkrét beszélgetésekre, érdemes felidézni, milyen előzmények vezettek idáig. A balti államok ugyanis már jó ideje nem is nagyon titkolják, hogy teljes mellszélességgel Ukrajna mellett állnak. Nemrég a lett kormányfő jelentette be, hogy országa csatlakozik az úgynevezett páncélos koalícióhoz, amely Ukrajnát támogatja. Igaz, mint elismerte, Lettországnak saját harckocsijai nincsenek, így leginkább tanácsokkal tud segíteni. Korábban, még 2024-ben, Madis Roll, ugyanaz az észt tanácsadó, akit most a pranker páros is felhívott, egy hivatalos interjúban arról beszélt, hogy Tallinn fontolgatja észt csapatok küldését Nyugat-Ukrajnába, hogy azok tehermentesítsék az ukrán haderőt a hátország védelmében, így az ukrán katonák a frontra koncentrálhatnának. Nemrég pedig a lett miniszterelnök jelentette be, hogy országa Ukrajnával közösen drón üzemet épít – méghozzá a fehérorosz és orosz határ közelében -, hogy aztán a legyártott drónok merre repülnek majd, az nem igényel különösebb találgatást. Ezt a vonalat erősítette meg néhány nappal ezelőtt Margus Tsahkna észt külügyminiszter is, aki úgy fogalmazott, hogy az Oroszország elleni csapások fejében elfogadható ár, ha ukrán drónok időnként Észtország területére is lezuhannak.

„Ezt a harci kedvet támasztotta alá az orosz telefonbetyár páros hívása, és a beszélgetések pontosan ezt a hozzáállást igazolták vissza, csak épp őszintébb, kendőzetlenebb formában, mint amit a nyilvános szereplésekben megszoktunk”

A litván elnöki tanácsadó, Matulionis nem is próbálta tagadni, hogy a helyi lakosságban feszültséget okoznak az Ukrajnából érkező, célt tévesztett drónok, ugyanakkor gyorsan hozzátette, hogy Vilnius fenntartás nélkül Ukrajna oldalán áll. Elmondása szerint Litvánia minden, orosz célpontok elleni akciót támogat, és igyekeznek kerülni Kijev bárminemű bírálatát, mivel tartanak attól, hogy az oroszok az ilyen kritikákat provokációra használnák fel ellenük. Panaszkodott is közben, hogy az alacsony repülésű célok észlelésére alkalmas radarok beszerzése még mindig nem fejeződött be, majd meglehetősen paradox módon azt kérte, hogy Ukrajna küldjön drón szakértőket a segítségükre, hogy azok elhárítsák azokat az eszközöket, amelyeket jórészt éppen ukrán oldalról indítanak.

„Hasonlóan nyilatkozott az észt tanácsadó, Madis Roll is, aki egyértelművé tette, hogy Tallinn semmilyen felelősséget nem hárít Kijevre az Észtország területére hulló ukrán drónok miatt”

Szavai szerint az észt kormány álláspontja az, hogy egyáltalán nem hibáztatják Ukrajnát, a felelősséget kizárólag Oroszországra hárítják a háború miatt. Sőt, Roll ennél is tovább ment, felajánlotta, hogy Észtország aktívan segítene Ukrajnának a dróntámadások összehangolásában, konkrétan említve Szentpétervár elleni csapásokat is. Hozzátette, biztos abban, hogy a két ország védelmi minisztériumai már amúgy is kapcsolatban állnak egymással ebben a kérdésben, és közösen dolgoznak ezen.

„A prankerek tehát megint bebizonyították, amit amúgy már korábban is sejteni lehetett. A balti államok vezetése nemcsak Kijev kérésére nyújt támogatást Ukrajnának, hanem sok esetben saját kezdeményezésre is kész lenne aktívan bekapcsolódni az Oroszország elleni akciókba, még ha egyelőre csak közvetett, háttérből nyújtott segítségről van is szó”

A történtekre az orosz külügyminisztérium is reagált. Marija Zaharova szóvivő egyenesen terrortámadás bűnrészesének nevezte Észtországot. A diplomata az orosz TASZSZ hírügynökségnek adott nyilatkozatában felidézte, hogy Észtország politikai elitje a 90-es években is szolidaritást vállalt Dzsohar Dudajevvel és az észak-kaukázusi fegyveresekkel, vagyis szerinte a terrorizmus támogatása nem újkeletű dolog a balti ország politikájában. Amikor megkérdezték tőle, hogyan dőlhetett be egy magas rangú tisztviselő a telefonbetyároknak, csak annyit mondott: észtek…

„Most pedig nézzük meg kicsit közelebbről, kik is valójában azok, akiknek ennyi magas rangú politikus és híresség dőlt be az elmúlt évek során. Vovan és Lexus, vagyis Vlagyimir Kuznyecov és Alekszej Sztoljarov néven ismert páros az úgynevezett <pranker újságírás> műfajának úttörői Oroszországban”

Módszerük lényege, hogy idegen néven mutatkoznak be, majd váratlan információkkal billentik ki egyensúlyukból beszélgetőpartnereiket, így csalva ki tőlük olyan őszinte megnyilvánulásokat, amelyeket normál esetben soha nem osztanának meg. Fontos részlet, hogy nem próbálnak idegen hangokat utánozni, a módszerük inkább a meglepetés erejére épül. Elsősorban YouTube-csatornájuknak köszönhetően váltak ismertté, amelyet 2023-ban a videómegosztó vezetése törölt, állítólag a közösségi irányelvek megsértése miatt. Azóta tartalmaikat a Rutube-csatornájukon teszik közzé.

Sztoljarov, azaz Lexus 1987-ben született Szverdlovszkban, a mai Jekatyerinburgban, gazdasági és jogi végzettséget szerzett, mégis az újságírás felé fordult, emellett rockzenészként is kipróbálta magát. 2004-ben alapította Oroszország egyik legismertebb pranker oldalát (prank.ru), amely egészen 2021-ig működött.

Kuznyecov, azaz Vovan 1986-ban született a Krasznodari határterületen, katonacsaládban, jogi és újságírói diplomát szerzett, és 2007-ben kezdett telefonos tréfákkal foglalkozni, kezdetben a show biznisz hírességeit és követeléskezelő cégek munkatársait trollkodta meg. Igazi áttörést a 2011-es duma választások utáni tüntetéshullám idején ért el, amikor a Központi Választási Bizottság akkori elnökét, Vlagyimir Csurovot szólaltatta meg, egy miniszterelnök-helyettesnek adva ki magát. Egy évvel később pedig a sportminiszterrel folytatott híres beszélgetése is nagy port kavart. Nem sokkal ezután Sztoljarov is a politikai témák felé fordult, és több leleplező felvételt is készített egy ismert orosz oligarcháról, és köréről.

„Az évek során a páros egyre nagyobb neveket szólaltatott meg. Áldozataik között találjuk Grúzia korábbi elnökét, ismert orosz sportkommentátorokat és műsorvezetőket, akikkel az egymásról mondott őszinte, kevésbé hízelgő véleményüket mondatták ki, egy híres balerinát is, akit egy adóelkerülést ígérő, fiktív koncert felkéréssel próbáltak lépre csalni, egy korábbi krími ügyészt, akinek internetes népszerűségét próbálták volna hivatalos célokra felhasználni, egy állami képviselőt, akit szexuális irányultsággal kapcsolatos kérdésekkel provokáltak”

A híres nevek sora azonban ezzel közel sem ért véget. Stephen King amerikai író, aki állítólag beleegyezett, hogy forgatókönyvet írjon orosz katonai kegyetlenkedésekről, J. K. Rowling brit írónő, akinek Harry Potter témában tettek fel meglepő kéréseket, Elton John brit énekes, akit orosz vezetők nevében hívtak fel egyenjogúsági kérdésekről beszélgetni, amerikai szenátorok, akikkel szankciós kérdéseket vitattak meg, egy amerikai képviselőnő, akit kitalált nemzetközi válsághelyzetről kérdeztek, a török elnök, aki nem volt hajlandó bocsánatot kérni egy lelőtt orosz bombázó ügyében, a NATO korábbi főtitkára, aki részletesen kifejtette, miért nem csatlakozhat Ukrajna a szövetséghez, a brit korábbi miniszterelnök, akit egy volt szovjet ügynök megmérgezésével kapcsolatos ügyről kérdeztek egy örmény tisztségviselőnek kiadva magukat, egy amerikai demokrata képviselő, akinek kitalált történettel álltak elő orosz befolyásolási kísérletekről.

„De felhívták Angela Merkelt is. Merkel meglepő őszinteséggel mesélt arról, hogyan tették lóvá Vlagyimir Putyint a minszki megállapodásokkal. Akkor vette észre, hogy talán csalás áldozata, amikor a beszélgetés végén megkérdezték tőle, hogy mennyi a nyugdíja?”

A beszélgetésekben olyan érzékeny témák kerültek elő, mint hogy milyen háttéralkuk és anyagi érdekek befolyásolják a kormányzói kinevezéseket, illetve mi állt valójában a minszki megállapodások mögött. A videók milliós nézettséget értek el. 2017-ben a páros felkerült az ukrán Mirotvorec oldalra, mégpedig azért, mert egy könyvbemutató kapcsán meglátogatták Donyecket.

„Sikeres beugratós telefonhívásaik után a duót többször is megvádolták azzal, hogy az orosz titkosszolgálatoknak dolgoznak, ám ezt bizonyítani eddig senkinek sem sikerült, és a pár maga is tagadja, hogy bármilyen politikai megbízás állna a tevékenységük mögött”

Saját elmondásuk szerint minden egyes híváshoz alapos felkészülés társul. Hosszú ideig gyűjtik az információkat célpontjaikról, és szakértőkkel konzultálnak az adott témában, mielőtt tárcsáznának. Sztoljarov szerint munkájuk színészi játék, műveltség és újságírói módszertan ötvözete, amelyben saját maguk szabta erkölcsi határaik vannak, például nem zaklatnak beteg embereket, és nem hatolnak be mások magánéletébe. Kuznyecov pedig arról beszélt, hogy munkájuk során diplomataként és politikusként is kell gondolkodniuk, hogy a beszélgetéseket a kívánt irányba tudják terelni, miközben igyekeznek elkerülni bármiféle éles konfliktus kirobbantását.

Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.

Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.

Email : info@moszkvater.com